Hírvilág

Milliárdok az ágazatnak

2011. AUGUSZTUS 15.

Ismét csak a bejelentést követően egyeztet majd az államtitkárság az érintett felekkel, így a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával (MESZK) arról, hogy hogyan lehetne a legjobban felhasználni azt a 12 milliárd forintot, amelyet a szakorvosok és szakdolgozók képzésére kívánnak fordítani. Mindez azon a keddi sajtótájékoztatón derült ki, ahol Szócska Miklós ágazatért felelős államtitkár azt is elmondta, az uniós forrásokból biztosított összeg szétosztásával igyekeznek itthon tartani az ágazatban dolgozókat.

A két héttel korábban bejelentett, és az érintett felek részéről – így a Magyar Rezidensszövetségtől és a MOK-tól is – éles kritikával illetett rezidensi ösztöndíjprogramhoz hasonlóan kívánják támogatni a szakdolgozókat és a szakorvosokat. Erről a bejelentéssel egy időben küldött írásos tájékoztatást Szócska Miklós az érintett kamaráknak. Az összesen 12 milliárd forint felére a képzésben résztvevők, míg a fennmaradó 6 milliárdra az őket foglalkoztató intézmények pályázhatnak.

A most bejelentett pályázati lehetőség részleteit a kamarákkal közösen dolgozzák majd ki, így az államtitkár becslésekbe sem tudott bocsátani az ösztöndíjban részesülők számát, illetve az egy főre jutó összeget illetően. Mint elmondta, a szakorvosokat megillető havi támogatásnak magasabbnak kell lennie, mint a rezidenseknek ígért havi 100 ezer forint, ugyanakkor a szakdolgozóké várhatóan ez alatt marad majd. A program két évig biztosítja a bér mellé az ösztöndíjat.

Annyi már most tudható, hogy a pályázati kiírások még szeptemberben nyilvánosságra kerülnek, a programban résztvevő nyertesek pedig ez év végétől juthatnak hozzá az ösztöndíjhoz. A hiányszakmákba továbbképzésre jelentkezők előnyben részesülnek. A szakorvosok a második szakvizsga megszerzéséhez nyújthatnak majd be pályázatot, míg a szakdolgozók újabb szakképesítéshez.

Nem csak szakorvosok és szakdolgozók, hanem az őket foglalkoztató intézetek is pályázhatnak a TÁMOP forrásból biztosított 6 milliárd forintra. Ők a képzés alatti helyettesítésre, vagy akár a programban résztvevő dolgozók későbbi díjazására fordíthatják majd a pénzt.

A résztvevők hozzájárulást kérhetnek a vizsgadíjhoz, tankönyvek árához, vagy akár a szállásköltségekhez. A nyertes pályázók – akár csak a rezidensi ösztöndíjprogramban – legalább annyi ideig kell itthon dolgozniuk, ameddig a plusz díjazást kapják, és le kell mondaniuk a hálapénzről is. Amennyiben bármelyik kikötést megszegik, vissza kell fizetniük az elnyert összeget. A paraszolvencia-mentesség ellenőrzése a szakmai szervezetek feladata lesz.

Az államtitkár hangsúlyozta, azért ily módon osztják el a pénzt, mert az uniós források felhasználásának igen szigorú keretei vannak, az alapműködés finanszírozására nem, de szak- és továbbképzésre fordíthatóak.

Mint Szócska Miklós fogalmazott, ahogy a rezidensi ösztöndíjprogrammal, úgy a most bejelentett szakképzési támogatásokkal is az a céljuk, hogy a dolgozókat „kössék a hazájukhoz”, s hogy célzott beavatkozásokkal átvészeljék a gazdasági világégés következményeit. Jelezte azt is, hogy a programokkal az ágazatba tett pénz összességében messze elmarad személyes várakozásaitól és a szükségestől, ám azt mindenképpen jelzi, hogy minden forrást igyekeznek bevonni az egészségügybe.

eLitMed.hu, T.O.
2011-07-26

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Jövőre is visszamenőleges béremelés

A járóbeteg-ellátás 2013-ra tervezett állami átvétele elmarad.

Gondolat

A dohányzás és alkoholfogyasztás mint nemzeti virtus

A Magyar Gasztroenterológiai Társaság 52. Nagygyűlése alkalmából körkérdést intéztünk a hazai gasztroenterológia neves személyiségeihez.
Interjú prof. dr. Pap Ákossal, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság előző elnökével:"15-20 éve csupán a magyar gasztroenterológusok elkötelezett munkaszeretete tartja életben az endoscopiát".

Hírvilág

Cserháti: 2013-at még valahogy túl kell élni

A betegterhek nem növekedhetnek

Hírvilág

„A pénz követi a beteget”

Az egészségügyi szolgáltatók finanszírozása 1993. július 1-je óta teljesítményalapon történik, az aktív fekvőbeteg ellátásban HBCs súlyszámérték, míg a járóbeteg ellátásban német pontérték szerint. Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek, indokolt-e másfajta finanszírozás meghonosítása? – kérdeztük dr. Fülöp Rudolfot, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet főigazgatóját.

Hírvilág

Szócska szívósan kezeli a válságot és szövetkezik

Mikola: nem volt, és nem is lesz prioritás az egészségügy