Hírvilág

Ónodi bejelentkezik a kormánynál béremelésért

2016. FEBRUÁR 16.

Júniusra érezhető változások lesznek az ellátórendszerben – ígérte Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár egy keddi, budapesti konferencián, ahol kifejtette: az anomáliák felszámolásában, a biztonságos betegellátás megteremtésében, és a dolgozók elvándorlásának megállításában számít a szakmára és az ágazatban dolgozókra, mert nélkülük úgysem sikerülhet a változtatás. Miközben a betegellátás naponta összeroskadni látszik a kritikus szakdolgozói és szakorvoshiány miatt, az egészségügyért felelős államtitkár úgy véli, a struktúra fenntartásának igénye működteti a mostani rendszert, és szükségesnek tartja ugyan a bérek emelését, azonban azt is hozzátette: nem az átlagos fizetésért dolgozók hangoskodnak, hanem azok, akik ennél jóval többet keresnek, és a médiában szerepelve feszültségeket generálnak.

A már ismert ötpontos programjának felsorolásával kezdte expozéját Ónodi-Szűcs Zoltán, aki hosszú ideje nem lépett szakmai közönség elé, leginkább protokolláris rendezvényeken jelent meg, és néhány, a nem szakmai sajtónak adott interjúban ismertette a terveit. Legutóbb egy decemberi háttérbeszélgetésen elmondott mondatai okoztak megdöbbenést szakmai körökben, amikor is azt fejtegette, hogy ami az egészségügyben történik, azt az intézményrendszer láttatja saját fenntartásának érdekében, az pedig nem a valóság, ám ennek vetülete jelenik meg a várólistákban, vagy az eladósodottság mértékében. Hogy mindez megváltozzon, az paradigmaváltást, és az eddigiektől eltérő gondolkodásmódot igényel a szereplőktől, ugyanakkor azt államtitkár – csitítva a korábban felborzolt kedélyeket – most azt is hangsúlyozta: bár muszáj változtatni a struktúrán, a szakmával szemben semmit nem akar erőltetni, az átalakítás mérföldköveit velük együtt tenné le, hiszen „egy erős érdekérvényesítő ágazatban vagyunk”.

A demográfiai változások eddig ismeretlen igényeket generálnak a társadalom részéről, amelyek finanszírozása különösen sok nehézséget okoz, hiszem egyidejűleg az aktív keresők száma csökkenni fog – vetítette fel a struktúraátalakítás halaszthatatlanságát indokoló adatokat az ágazatvezető, hozzátéve, hazánkban az egészségügyi ellátás kórház- és ágycentrikus, az egyetlenek vagyunk az OECD országai között, ahol az utóbbi években nőtt a kórházban töltött napok száma. Mint kifejtette, öt pontos programja az eddig elvégzett ágazatvezetői munka folytatása, hiszen csupán egyszerű személycsere történt az államtitkárság vezetésében. Így továbbra is prioritás az alapellátás népegészségügyi szempontú komplex fejlesztése, ahol a „magányosság”, azaz az egy praxis, egy orvos, egy nővér felállás megszüntetése és a definitív ellátás biztosítása a legfőbb célkitűzés.


Béremelésre költhetik a tízmilliárdot?


Ennek érdekében ösztönzők mentén osztanák ki azt a 10 milliárd forintos plusz forrást, amely tavaly június, a 2016-os költségvetés elfogadása óta szerepel a büdzsében, ám a praxisok mind a mai napig nem kapták meg a fejenként 130 ezer forintot. Bizonyos ellátási feladatokat, amelyeket most a szakellátás végez, az alapellátáshoz sorolnánk, és az a háziorvos kaphatna több pénzt a keretből, aki hajlandó részt venni kreditpontos továbbképzésen annak érdekében, hogy a betegeit utána helyben kezelje – tervezte többek között korábban az államtitkárság lapunk értesülése szerint. Úgy tűnik azonban, hogy az összeg felhasználásáról egyelőre nem jutott egyezségre az egészségügyi államtitkárság és az azt magában foglaló minisztérium, ugyanis míg Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára alig két hete azt mondta, hogy a fejenként mintegy 130 ezer forintos támogatás idén az asszisztensek bérét hivatott fedezni, addig Ónodi-Szűcs a keddi konferencián azt hangsúlyozta: „kérést” is tesznek a pénz mellé.

Elismerve a kifizetés késlekedését azt ígérte, a jövő héten már döntés születhet arról, miként lehet felhasználni a 10 milliárd forintot. Egyébként ha ezt az összeget teljes egészében az asszisztencia bérének emelésre fordítják, az akár nettó 66 ezer forintos emelést is jelenthet a körzeti nővéreknek, persze csak azokban a praxisokban, ahol egy alkalmazottat foglalkoztat a háziorvos, és ha ugyanazt a kört priorizálják a támogatásnál, amelyet tavaly, amikor is például az alapellátó fogorvosok nem részesültek a pénzből.


Maximum a minimum


Most nem minimum, hanem maximumrendelet határozza meg a biztonságos betegellátáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételeket, amelyeket még az idén felülvizsgálnak – ígérte ötpontos listáján továbblépve az államtitkár. A jelenleg érvényben lévő leltárszerű minimumrendelet kidolgozásakor a szakmák abban reménykedtek, hogy a politika biztosítja az ezek betartásához szükséges forrásokat is, ám nem fordítottak figyelmet arra, hogy az adott beavatkozás elvégzéséhez szükséges gyakorlat is rendelkezésre álljon az adott intézményekben, osztályokon. Az államtitkárság ezért feladat szerint állítaná be a minimumfeltételeket – ami eszközben akár leltárszerű is lehet –, azonban a humán erőforrás területén egyfajta jogosítási rendszert alakítanának ki, amely szerint az adott ellátást csak a megfelelő képzettséggel rendelkező orvos végezhetne el megyénként, térségenként vagy országosan abban az intézményben, ahol a megfelelő számú eset is rendelkezésre áll a szükséges gyakorlat megszerzéséhez. Az eLitMed.hu értesülései szerint az új jogosítási rendszer kidolgozásában az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozataira számít az államtitkár, amelyeknek tagjai mintegy nyolc hónapnyi ex lex állapot után – mandátumuk tavaly májusban járt le, amelyet Zombor Gábor végül meghosszabbított – hétfőn vették át megbízólevelüket az erőforrás minisztertől és Ónodi-Szűcstől.

Nem ejtett szót az államtitkár a minimumfeltételek kapcsán arról a felmérésről, amelyet tavaly tavasszal kezdett el az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), azt vizsgálva, miként hasznosulnak a személyi és tárgyi feltételek a városi és megyei kórházakban, valamint az egyetemi klinikákon. A vizsgálat le is zárult, eredményeiről novemberben a Magyar Egészségügyi Menedzserklub ülésén számolt be az OTH Egészségügyi Igazgatási főosztályvezetője, dr. Ladányi Márta, és több szakmai konferencián is hivatkoztak rá a szakemberek, akik többek között azt mondták, a kórházak 87 százaléka nem tudja teljesíteni a minimumfeltételeket, és van olyan intézmény, amely a minimumfeltételek alig 25 százalékának felel meg. Az OTH azóta több ízben jelezte, tévesek az adatok, ám a jelentést azóta sem hozták nyilvánosságra, Ónodi-Szűcs pedig leginkább azzal érvel az elhangzottak ellen, hogy amúgy is átszabják az elavult minimumfeltételek rendszerét.


Búcsú a szociális ellátástól, jöhet a kancellária


Hatvanmilliárd forintot költenek évente szociális ellátásokra a gyógyításra szánt pénzből, ezt megtartva adnák át a krónikus és rehabilitációs ágyakat a szociális ágazatnak – folytatta a szakpolitikus programja harmadik pontjánál. Az intézkedés a jelenlegi 17 ezer krónikus vagy alap-rehabilitációs ágyból néhány ezret érint, ezeket önálló szociális intézményekbe, vagy a kórház területén belül álló épületbe vagy épületszárnyba költöztetnék, a lehető legjobban elszigetelve egymástól a két funkcionalitást. Ha a gyakorlati elválasztás sikeres is, minden bizonnyal szükség lesz a szabályozás átalakítására is annak érdekében, hogy az aktív ellátás kellő ütemezettséggel tudja átadni a betegeket a szociális ágazatnak, valamint olyan ösztönző rendszerre, amely – a mostani gyakorlattal ellentétben – érdekeltté is teszi ebben a kórházakat.

Egy székből 101 intézmény portfólióját nem lehet kialakítani, sem áttekinteni, ehhez az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál (ÁEEK) kisebb egységekre, kancelláriákra van szükség – jutott el listája negyedik pontjához az államtitkár. A megyénél nagyobb, azonban a jelenleg is élő, nyolc egészségügyi ellátási térségnél kisebb területen, 6–12 intézményt kontrollálna egy-egy kancellár, ami letisztult viszonyokat és felelősségi köröket eredményezhet Ónodi-Szűcs szerint, hiszen ha a kórházak területi elv mentén egyetlen felelős szervezethez tartoznának, és kénytelenek lennének együttműködni a betegek ellátásában a mostani versengés helyett.

Öt pontjának ismertetését a budapesti modell kidolgozásának aktuális helyzetével zárta, mint mondta, végre nem az intézményrendszer, hanem a betegek érdekei mentén határozzál majd meg, hogy hol, és milyen intézményekre van szükség a fővárosban, a terv március végére áll össze.


Az fizessen, aki rendel


Idén is szükség lesz konszolidációra, bár a kórházak adóssága 2,5-3 milliárd forinttal növekszik havonta, az eddigi 4,5-5 milliárd forinttal szemben – válaszolta kérdésre Ónodi-Szűcs Zoltán, aki elismerte, az intézményi gazdálkodásban már nincsenek tartalékok, hiszen a finanszírozás nagyobb részét a bér és rezsiköltségek viszik el, a bevételek 30 százalékát fordítják a szolgáltatók ténylegesen a betegellátásra. Javíthat a helyzeten, hogy a bérekre jutó forrásokat, amelyek jelenleg külön soron érkeznek az intézményekhez, beemelik a súlypontba és a németpontba, így lehetővé teszik a bérgazdálkodást az ellátók számára. Az ÁEEK egyébként az Ágazati Statisztikai Adatgyűjtő Rendszeren (ÁsTAR) keresztül folyamatosan kontrollálni tudja, hogy hogyan gazdálkodnak az intézmények.

Konszolidáció helyett ösztönöző rendszerben gondolkodnak, ennek kialakításában jó fogódzó a 6.2.5.B projekt, ahol 30 betegségcsoportra – ami az ellátottak fele – dolgoztak ki betegellátási láncolatot, amelyen egy adott kórképpel a betegnek végig kellene mennie. A folyamaton belül a finanszírozással motiválnák az ellátókat saját feladataik elvégzésére. Újradefiniálnák a patológiai, a képalkotó és a labordiagnosztikát, ez utóbbinál arra törekednének, hogy mindenki a saját pénzét költse, így nem a labornál, hanem az indukálónál jelentkezhetne a teljesítményvolumen-korlát, igaz, ehhez konszenzusra kell jutni abban, hogy hol milyen vizsgálatok rendelhetőek.

A döntés nem egészségügyi, hanem kormányzati szinten fog eldőlni – felelte a szakállamtitkár arra a kérdésre, hogy mi lesz az egészségügyi háttérintézmények sorsa? A bürokráciacsökkentés jegyében született kormányzati terv több egészségügyi intézményt is jogutód nélkül szüntetne meg, vagy feladatait a minisztériumhoz delegálná júliustól, ám Ónodi-Szűcs Zoltán eltökéltnek tűnt abban, hogy a hatósági, finanszírozási és fenntartói rendszert külön kell választani a jogalkotástól. Mint mondta, február 24-én várható kormánydöntés ebben a kérdésben, és az egészségügy nem áll rosszul, a 73 megszüntetésre szánt állami hivatal közül tíznél van remény a változásra, ezek között négy az egészségügyhöz tartozik. Az államtitkár véleménye egyébként egyezik a szakértőkével: elsőként az elvégzendő feladatok körét kell meghatározni, és ahhoz rendelni az intézményrendszert, nem pedig fordítva.


A béreket emelni kell


„Kötöttem egy alkut, ennek értelmében elkezdtem a változtatásokat, de be fogok jelentkezni a kormánynál a béremelésért” – fogadkozott a hallgatóságnak Ónodi, azonban a megalázóan alacsony fizetések okát firtató kérdésre azt is kifejtette, azokban az intézményekben, ahol feszültségek látszanak, nem keresnek keveset az orvosok. „A magyar fizetéseket a magyar járulékokból kell fizetni” – hangsúlyozta, azonban elismerte, hogy az ágazat GDP arányos részesedése 1,5-2 százalékkal kevesebb a szükségesnél. Bár nem szeretne senkit „ebben a megalázó helyzetben tartani”, de az ellátást a magyar GDP-ből kell finanszírozni. Reményei szerint tervei a 2017-es költségvetés számaiban is megmutatkoznak majd, azonban hangsúlyozta: a fizetéseket emelni kell az egészségügyben.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-02-16

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Elindult az átszervezés

Így alakul át tavasztól az egészségügy struktúrája

Hírvilág

Mikola István: Az orvos a belső tartalék

Biztonságos és minőségi a magyar élelmiszer

Hírvilág

Ügyeleti és bérpótlék saláta

Az újabb egészségügyi salátatörvény jövő héten kerülhet a Parlament elé.

Egészségpolitika

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Dénes Tamás: „Mindegy mekkora béremelést ad a kormány, az élet fogja eldönteni, hogy elegendő-e”

Hírvilág

A védőnők is megkapják a teljes díjemelést

Egy korábbi rendelkezés miatt egy ideig bizonytalan volt, hogy a védőnők is ugyanolyan mértékben részesülhetnek-e az egészségügyben dolgozókra általánosan érvényes bérkiegészítésben. Köszönhetően, az augusztus 31-én közzétett kormányrendeletnek, mára elhárult ez az akadály. Szeptember 1-től ők is teljes egészében megkapják a járandóságukat.