Hírvilág

Aki nem fogad el hálapénzt, nehéz helyzetbe kerül

2013. SZEPTEMBER 26.

Kiszolgáltatottságban tarja az orvost és a beteget, torzítja a bizalmi viszonyt, amely a gyógyítás alapja – vélekedtek a hálapénzről annak a szerdai, budapesti fórumnak a résztvevői, amelyet a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) szervezett. Demonstrálva, hogy a jelen rendszerrel baj van, nem csak az orvosszervezetek, hanem szokatlan módon a gyógyszergyártók képviselői is elfogadták a meghívást a Hála-Pénz - hálát a betegtől pénzt az államtól - Kampány sajtóeseményére. Végül ismét a több évtizedes felhívás kapott hangsúlyt a rendezvényen: több pénz kell az ágazatnak, és magasabb fizetések az orvosoknak.

Miért nem történt rendszerváltás az egészségügyben? – tette fel a kérdést dr. Dénes Tamás, az MRSZ elnöke. Úgy vélte, az elmúlt évtizedek mindenkori döntéshozóinak hibája, hogy nem szűnt meg az a kiszolgáltatottság, amelyben a hálapénz tartja mind az orvost, mind pedig a beteget, holott a kutatások azt igazolják, hogy valamennyien elutasítják a paraszolvencia rendszerét. Az orvosmigráció egyik oka a hálapénz, s bár a béremeléseknek köszönhetően csillapodott az elvándorlás, de továbbra is kritikus a szakorvoshiány. Mint mondta, a Rezidens Szövetség, együttműködésben több ágazati szervezettel, olyan javaslatokon dolgozik, amelyek lehetővé teszik, hogy kivezessék a rendszerből a hálapénzt, de megjegyezte azt is, nehéz helyzetben van ma Magyarországon az az orvos, aki nem fogad el paraszolvenciát.

Nem kérnek lehetetlent az elnök szerint, amikor 300 ezer forintban határoznák meg a kezdő orvosok fizetését, amely egyébként nagyjából annyi, amennyit ma egy rezidens a különféle hiányszakmás pótlékokkal, ösztöndíjakkal megkaphat –folytatta Dénes Tamás. Ugyanakkor nem látják a hosszú távú terveket arra, mi történik például az ösztöndíjak lejártával.

Az orvosi életpályamodell bevezetése mellett az egészségügy GDP arányos részesedésének növelésében látja a megoldást dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, aki szerint az idei költségvetésből példátlanul kevés jutott az ágazatnak, és a jövő évi büdzsé tervezése sem kecsegtet forrástöbblettel. Elmondta azt is, hogy míg 3,5 évvel ezelőtt az alapellátás megerősítését tűzték ki célul a döntéshozók, a háziorvosi rendszer máig is az „ígéretekből él”. Úgy vélte, az alapellátóknak a jelenlegi 88 milliárd forint kétszeresére lenne szüksége a megfelelő működéshez, míg az egészségügy 800 milliárd forintos részesedését a másfélszeresére kellene emelni.


Baj lenne, ha most betiltanák


Soha nem fogadtam el hálapénzt, s bár nem könnyű, de sokan vannak ezen az úton – kezdte személyes felütéssel dr. Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója, aki kezdő orvosként azért döntött ekként, mert úgy érezte, ettől sérülne a közte és betegei között a bizalmi viszony. Úgy vélte, rendszerszinten nem lehet fellépni a hálapénz ellen mindaddig, amíg az orvosok fizetése nem emelkedik elfogadható szintre, egy esetleges erőteljes tiltás a jelenlegi helyzetben azonban működési problémákat okozna.

A paraszolvencia elleni küzdelem egyik fontos lépése az elmúlt két év bérpolitikája, ugyanakkor Velkey György felhívta a figyelmet arra, hogy rendezetlen maradt a mozgóbérek kérdésköre, és az intézmények műszaki, gazdasági dolgozói kimaradtak s fizetésemelésből. Szintén a hálapénz rendszerének felszámolását segítette a kapacitások kitisztítása, a progresszivitási szintek kialakítása, a betegutak megalapozása. Ugyanakkor innen el kell jutni a társadalombiztosítási alapcsomag meghatározásáig, hiszen a beteg most a paraszolvenciával igyekszik extra szolgáltatásokat „vásárolni” az ellátórendszerben.

A kórházaknak évente 60-80 milliárd forinttal több pénzre lenne szükségük, a mozgóbérek rendezésére 17-18 milliárd forint kellene, míg a béremelésekre, egyéb juttatásokra 25-30 milliárd forintos többlet lenne reális – fejtette ki álláspontját már a Magyar Kórházszövetség elnökeként Velkey.

Jelentős, átlagosan 106 ezer forintos béremelést kaptak az orvosok az elmúlt időszakban, ugyanakkor a GDP arányosan négy százalék alatti egészségügyi büdzsé nem elegendő az ellátórendszer fenntartásához – ezt már dr. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke mondta. Szerinte a kezdő orvosoknak a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér másfélszeresét, míg a szakorvosoknak ennek háromszorosát kellene megkapniuk fizetésként. A legfontosabb feladatnak viszont az elvándorolt szakorvosgárda visszacsábítását, a szakmai perspektíva biztosítását tartotta, mert az intézményekben – különösen vidéken – kevés a fiatal, és sokan továbbra is külföldi munkavállalásban gondolkodnak.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-09-26

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A rezidensek álma: szűnjön meg a hálapénz

Bemutatkozott a Magyar Rezidens Szövetség új elnöke

Hírvilág

Fekete tarifáért vásárolnak biztonságot a nők

Több lesz a veszélyeztetett várandós?

Hírvilág

A védőnők is megkapják a teljes díjemelést

Egy korábbi rendelkezés miatt egy ideig bizonytalan volt, hogy a védőnők is ugyanolyan mértékben részesülhetnek-e az egészségügyben dolgozókra általánosan érvényes bérkiegészítésben. Köszönhetően, az augusztus 31-én közzétett kormányrendeletnek, mára elhárult ez az akadály. Szeptember 1-től ők is teljes egészében megkapják a járandóságukat.

Egészségpolitika

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Dénes Tamás: „Mindegy mekkora béremelést ad a kormány, az élet fogja eldönteni, hogy elegendő-e”

Hírvilág

Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma

Csak stagnálásról beszélhetünk a migrációban, javulásról nem