Hírvilág

Megmentik a betegeket a bénulástól

2011. AUGUSZTUS 15.


Magyarországon az emberek 60 százaléka keringési zavarokban hal meg, leggyakrabban a szív-koszorúér és az agyi erek megbetegedésben. A stroke-helyzetről kérdeztük dr. Csiba Lászlót, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Neurológiai Klinikájának igazgatóját.

Az agyi érkatasztrófa Európában, így hazánkban is a harmadik, leggyakrabban halálhoz, illetve rokkantsághoz vezető betegség. Magyarországon évente 50.000 új megbetegedéshez és mintegy 18.000 halálesethez vezet. A stroke után háromszor ennyi beteg marad életben és bénulása miatt mozgáskorlátozottá válik. Az agyi keringési zavaron átesett betegek egyharmada ápolásra szorul. Az OEP statisztikák szerint 2008-ban 118 061 beteget kezeltek kórházban vérzéses vagy isémiás stroke vezető diagnózissal. Az OEP adatai szerint az esemény évében háromszor annyit költünk a stroke-kal kapcsolatos egészségügyi beavatkozásokra mint a szívinfarktusra. Ugyanez marad az arány a második évben is. A nyugat-európai társadalmakhoz hasonlóan hazánk népessége is öregszik és a szívinfarktust 10 évvel később követő stroke gyakorisága is növekedni fog – mondta dr. Csiba László.

- Milyen lehetőségek vannak a debreceni klinikán a stroke gyógyítására?

- Az agy, e másfél kilogrammos kocsonyás szerv körülírt területei visszavonhatatlanul elpusztulnak, ha nem tudjuk az érelzáródást okozó dugót eltávolítani vagy az érelzáródást megnyitni. Kétfajta beavatkozási mód van, az egyik a vénán keresztüli, amire 3 óra áll a rendelkezésünkre, vagy az artérián keresztüli, amit 6 órán belül el kell végeznünk. Ezalatt CT-t is kell csináltatni, hogy megtudjuk, vérzés van-e az agyban vagy éppen ellenkezőleg, kevesebb vér jut az agy valamelyik területére. A betegek érdeke azt kívánja, hogy mihamarabb olyan ellátó központba kerüljenek, ahol van CT. A tökéletes XXI. századi ellátást akkor lehet biztosítani, ha a központban a CT mellett az érfeltöltéshez szükséges módszerek is az orvosok rendelkezésére állnak. A Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrumában nagy felbontású CT-t és érfeltöltéshez 3 dimenziós, képalkotásra alkalmas angiográfia is rendelkezésünkre áll. A berendezésekkel gyorsan tudjuk diagnosztizálni a bajt és szükség esetén feloldjuk a rögöt.

- Milyen szakorvosi együttműködés szükséges a stroke-os betegek ellátására?

- A Neurológiai Klinika 2008. december 1-jétől vállalta egész Hajdú-Bihar megye (536.000 lakos) stroke-os betegeinek 6 órán belüli ellátását, teljes kivizsgálását. Kiképezték a mentősöket az agyi keringési zavarok tüneteinek felismerésére s gyanú esetén azonnal a Neurológiai Klinikára szállítására. Így megmentjük a betegeket a bénulástól.
A munkához az Augusztán egy épületben található kardiológia, érsebészet és neurológia, valamint a képalkotó orvosi berendezések adják a hátteret és az Országos Mentőszolgálat jól szervezett betegszállítása, együttműködési készsége. Az Augusztán egy épületben foglalkozunk a perifériás érbetegekkel, a szívkoszorúér és az agyi keringési zavarokban szenvedő betegekkel. Egyedülállóan összehangoljuk a diagnosztikát és a terápiát. Ugyanis a közös „háttérbetegség” az érelmeszesedés mindenkinél előrehalad az életkorral s klinikai tüneteket okoz. Van, akinél az alsó végtagban, másnál a szív-és koszorúerekben, megint másoknál agyi keringési zavarokban mutatkozik, s olyan is előfordul, hogy mindhárom területen kialakul.

- A klinika kiterjeszti szakemberei tudását, a gyógyításhoz szükséges tárgyi feltételek meglétét a környékbeli betegekre is?

- Hajdú-Bihar megyén kívül a szakemberhiánnyal küzdő, de CT-vel felszerelt Szabolcs-Szatmár-Bereg és a határotúli Nagyvárad betegei is részesülnek belőle. Ezt a TeleStroke rendszerrel tudjuk megvalósítani, melyet elsőként a Neurológiai Klinikán adtak át Közép-Kelet Európában. Először a három hazai intézmény között épült ki a kapcsolat 2008- ban, majd 2011-ben a nagyváradi sürgősségi kórházzal fog. A rendszer napi 24 órás összeköttetést biztosít a klinika és a kórházak között, segítve a betegek agyi érkatasztrófájának eredményes kezeléséhez szükséges késedelem nélküli ellátását.

- Az agyi katasztrófát követő három óra áll a rendelkezésükre. Hogyan működik ez a gyakorlatban?

- A magyarországi vérrögoldó kezelések közel egyharmadát a Neurológiai Klinikán végeztük 2009-ben elindult az artériás vérrögoldás is, amely a három órás időablakot hat órára nyújtja. A TeleStroke rendszer internet alapú video és online összeköttetést biztosít a Neurológiai Klinika, a kisvárdai és a mátészalkai kórház között. A kétirányú kommunikációt megvalósító interaktív rendszer gyors diagnosztikus lehetőséget ad az egészségügyi intézményeknek. További előny, hogy nem kell a beteget szállítani, online és videokapcsolaton keresztül meg tudja vizsgálni a klinikai orvos és tanácsot tud adni kezelésére, mely időveszteség nélkül megkezdődhet. A klinikai neurológus képernyőn látja a beteget, kommunikál vele, megnézi online küldött CT leletét és eldönti, javasolja-e a vérrögoldó kezelést vagy nem. A rendszer csak ott alkalmazható, ahol van CT. A TeleStroke rendszer segítségével átlag 4-6 hetente konzultálunk, de hetente legalább egyszer érdekesebb eseteket megbeszélünk.

- A határontúli betegeket hogyan vonják be a rendszerbe?

A rendszer további kiépítése a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében elnyert Európai Unió Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg 2010. szeptember 1. és 2011. augusztus 31. között, mintegy 194 000 Euro támogatással. A 2011 februárjától induló eHealth rendszer további előrelépést jelent a hatékony kezelésben: a Neurológiai Klinika intenzív osztályával és Nagyváradi Egyetem Neurológiai Klinikájával, valamint a hozzá tartozó oktatókórház sürgősségi osztályával. Az eHelath rendszerrel végezzük a diagnózist, majd tanácsot adunk a vérrögoldó kezelés elkezdéséhez és így nincs időveszteség. De ezt a rendszert is fel fogjuk használni a heti rendszerességű esetmegbeszélésekre.

- Milyen eredményei vannak a vérrögoldó kezelésnek?

- Száz vénás vérrögoldó kezelésből 32 betegnek biztosan segítünk, és legfeljebb 3-nak rontunk az állapotán. Vagy más szavakkal 7 vérrögoldó kezelést kell elvégezni ahhoz, hogy egy beteget teljesen vagy majdnem teljesen tünetmentessé tegyünk.

-Kérem, beszéljen az eredmények javításának lehetőségeiről!

- Sajnos hazánkban nincsenek finanszírozva azok a mechanikus eszközök sem, melyeket már széles körben alkalmaznak az USA-ban (2008 óta, MERCI, Penumbra stb). Ezek intraarteriásan bevezetve, dugóhúzószerűen távolítják el a vérrögöt az arteriából. Az időablak ebben az esetben 8 óra. Hazánkban 2009-ben az OEP 527 vérrögoldó kezelést finanszírozott akut stroke-ban. Ez azt jelenti, hogy az évi 45-50 000 stroke beteg kevesebb, mint 1 százaléka részesült lizis kezelésben (az európai átlag 5 százalék, a legjobb európai és amerikai központokban 15-20 százalék). Még ez az 527 eset is nagy szórást jelez. A siralmas helyzet okai, hogy a lakosság nem tudja, hogy csak akkor van esély a javulásra, ha azonnal lizisre alkalmas központba szállítják a beteget, a transzfer nem mindig élvez prioritást, nincsenek megszervezve a kórházon belüli betegutak, nagy az időveszteség a képalkotónál, a laborvizsgálatoknál, az osztályok nincsenek felkészülve a lizisre, hiányos az ismeretanyag, nincs lizis-protokoll, a vérzéses szövődmények veszélye miatt tartózkodó az orvosi magatartás, a thrombolysis finanszirozása a TVK hatálya alá esik, sőt vannak olyan stroke központok, melyek a Magyar Stroke Társaság javaslata ellenére, nem számolhatják el a lizis költségeit (2010-ben 10-el bővült a finanszírozott helyek száma). Hazánk is bekapcsolódott a SITS (Safe Implementation of Thrombolysis in Stroke) nemzetközi kezdeményezésbe, mely regisztrálja az intravénás és intraarteriális thrombolysiseket, az endarterectomiák számát, a stenteket és követi a másodlagos prevenciót is. A SITS-EAST 2007 és 2010 között (stockholmi központtal) Közép és Kelet Európára fókuszált. Magyarország 14 centrumával a Kelet és Közép Európai országok közül a 3. helyen állt és az adatbankba 238 beteget regisztrált (legtöbbet a DE OEC Neurológiai Klinikája több mint 120-at).
A magyarországi lizis központok munkájának színvonala nem sokkal marad el a nemzetközitől, a fő probléma nem az elvégzett liziskezelések színvonalával, hanem a liziskezelések országosan elfogadhatatlanul alacsony számával és az egyenetlen területi eloszlással van.

- Mi a stroke kezelésének jövője?

- Hatékony stroke ellátást. Ez komplex módon valósítható meg, amelynek lényeges eleme a jó szervezés, a rekanalizációs módszerek alkalmazása és a stroke osztályon való kezelés valamint a rehabilitáció.

eLitMed Császi Erzsébet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.