Nem egy tényezőre fókuszál, hanem társadalmi és gazdasági összefüggésekbe helyezi az egészséget az Európai Lakossági Egészségfelmérés (Elef) című kutatás, amelynek adatfelvételét 2009-ben végezte el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ennek eredményeit mára összesítették és elérhetővé tették egy most megjelent, vaskos kötet első számában. A kutatók egy budapesti műhelykonferencián számoltak be arról, mennyire változtak a mutatók a 2001-ben és 2003-ban végzett egészségfelmérés óta. Így kiderült az is, hogy nőtt a preventív szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóság, ugyanakkor a szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az Egészségfelmérés adatai nem harmonizálnak az egyéb kutatások statisztikáival, így alábecsüli például a fiatal drogfogyasztók és az alkoholisták számát. Nem panaszkodunk, mégis rosszabbak a mortalitási adataink, mint azoknak a nemzeteknek a tagjai, akik nagyon rossznak ítélik saját egészségi állapotukat – mondta Kovács Katalin, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa. Így a spanyolok, görögök, vagy a németek „halálra panaszkodják magukat”, amikor vélt egészségi állapotukról kérdezik őket, ellenben országaik halálozási statisztikái egyáltalán nem ezt támasztják alá. Alig van különbség a saját egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszokban a férfiak és nők közötti összehasonlításban. Az eltérések azonban kiugróak, ha társadalmi státusz és vagy a foglalkoztatottság szempontjából elemzik az adatokat. Míg a szellemi foglalkozásúak saját bevallásuk szerint jobb egészségi állapotban vannak, addig a fizikai dolgozók rosszabbnak ítélik azt. Eltérő módon tették fel a kérdéseket a korábbi felmérésekhez képest, így arra is választ kaptak a kutatók, hogy a munkaerőpiacról átmenetileg távollévők – így például a GYES-es kismamák – jobb egészségnek örvendenek, mint azok, akik tartósan szorulnak ki a munka világából. A legrosszabb jövedelmi csoportba tartozók egészségügyi állapota tűnik a legrosszabbnak, ők folyamatosan leszakadóban vannak. Javuló kardiovaszkuláris mortalitási adatok A haláloki struktúra a rendszerváltást követően változott meg hazánkban – kezdte előadását Józan Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottságának elnöke, aki hazai, epidemiológiai korszakváltásról beszélt. Míg a nyolcvanas évek végéig a lakosság körében még fiatalabb korban jelentkeztek a krónikus nem fertőző betegségek, mint a fejlett országokban, addig a kilencvenes években gyorsan zárkóztunk fel a többiekhez. A Kelet-közép európai országokban a várható élettartam növekedésének üteme ekkor sokkal gyorsabb volt, mint a nyugati államokban.

1. ábra

Mára eltűnt a különbség a többi európai ország és hazánk között a vezető halálokok tekintetében, első helyen áll a szívkoszorúér betegség, amelynek következtében honfitársaink 41 százaléka veszíti életét, őket követik 32 százalékkal az agyérbetegségből eredően elhalálozók. A halálokok gyakoriságát tekintve azonban akár 100 százalékos eltérés is lehet a mortalitási adatokban, így például az isémiás szívbetegségek vagy az öngyilkosságok területén. Hazánkban a szívkoszorúér halálozások abszolút száma nőtt a társadalom elöregedése miatt, ellenben annak gyakorisága csökkent – összegezte a professzor, s hozzátette, a miocardiális infarktusban elhunytak száma 1993-ban relevánsan csökkent, de a celebrovascularis okokra visszavezethető halálozás is kevesebb volt, 20 ezer helyett 14 ezer évente. Az egészségügyi ellátás hatékonyságának javulása figyelhető meg a számok tükrében, hiszen míg 1993-ban minden negyedik haláleset lett volna elkerülhető orvosi beavatkozással, addig 2009-re ez az arányszám 19,2 százalékra csökkent. Míg a születéskor várható élettartam növekedése általános jelenség a fejlett országokban, így Magyarországon is, azonban ez nem hozta magával a rokkantságok számának csökkenését. Egészségmegőrzők A kor előrehaladtával egyre jobb az egészségtudatosság, míg a kismamáké a legkiemelkedőbb – foglalta össze az Egészségfelmérés egészségmagatartás-típusokra vonatkozó részét Gárdos Éva, a KSH főmunkatársa, amelyből az is kiderült, hogy a nők tudatosabban figyelnek egészségükre, mint a férfiak. Szignifikáns a kapcsolat a kor szerinti összehasonlításnál, 65 év felett kevesebben dohányoznak, és több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a fiatalabbak. Lényegesen magasabb az egészségtudatosak arány a felsőfokú végzettségűek között. Különbségek mutatkoznak azonban az ország régióiban: míg a közép-dunántúliak 36 százaléka nem dohányzik, nem fogyaszt alkoholt, és első sorban betegségmegelőzés miatt keresi fel háziorvosát, addig ez az arány a Dél-alföldön mindössze 27 százalék.

2. ábra

Kövérebbek vagyunk, mint hisszük A nők 61, míg a férfiak 63 százaléka túlsúlyos, vagyis BMI-je 25 feletti, ezzel elsők vagyunk az EU-s országok között – derült ki az Elef-hez csatlakozó Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) adataiból. Ennek keretében az önbevallást követően szakemberek is megvizsgálták a résztvevőket, s kiderült – első sorban a saját testmagasság felül-, míg a testsúlyt alulbecsüléséből eredően – a magyarok kevésbé tartják magukat elhízottnak, mint amilyenek valójában. Az OTÁP főbb eredményeiről dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója számolt be a műhelykonferencián. A vizsgálatban résztvevők bemondása alapján készült adatok szerint az elhízott férfiak 78, míg a nőknek csupán 57 százalékát találhatnák meg a szakemberek, az önbevallásokban 90 százalékban a normál BMI-be sorolják magukat a magyarok. Az energiabevitel az utóbbi években a férfiaknál nőtt, koleszterinbevitelük jottányit sem változott, a nőknél mindkettő esetén valamelyes csökkenés tapasztalható. Ellenben az összes megkérdezettnek csupán az 5 százaléka teljesíti a rendszeres testmozgásra vonatkozó ajánlott mennyiséget.

3. ábra

Pozitív változás figyelhető meg a C-vitaminfogyasztásban, a férfiak és nők egyaránt beveszik az ajánlott napi mennyiséget, vagy esetenként annál többet is. Mindkét nem képviselői jelentősen több zöldséget és gyümölcsöt eszik, mint a korábbi években, a férfiak itt kicsit jobban teljesítettek. A napi sóbevitel azonban továbbra is kiemelkedően magas hazánkban, a nők 12,1, míg a férfiak 17,5 grammnyi sót fogyasztanak naponta, melynek egyharmadát a pékárúval, egyharmadát pedig a húsokkal veszik magukhoz. Egyelőre nem valósult meg semmi abból a tervezetből, amelyet az OÉTI az OTÁP alapján még 2009-ben tett le a döntéshozók asztalára Cselekvési Program a Nemzeti Táplálkozáspolitikához címen. Mára új dátum került az ajánlásra, de továbbra sem fogadták azt el a politikusok. Ellentmondások? A 15-17 éves fiatalokra vonatkozó kábítószer-fogyasztási adatok nem relevánsak az Elefben, hiszen eszerint mindössze a tinédzserek 2 százaléka használ különféle tudatmódosító szereket – vélte dr. Koós Tamás népegészségügyi szakember, az Országos Addiktológiai Centrum szakorvosa, aki szerint a legutóbbi Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) kutatás szerint az Elef adata a naponta „csak” marihuánát fogyasztó diákok száma. (A HBSC kutatás eredményeiről korábban már beszámoltunk). Az Elef szerint 200 ezer nagyivó van a magyarok között, az addiktológus viszont úgy véli, ez csupán a komoly alkoholfüggők száma. A szakemberek többsége alacsony hatékonyságúnak tartja a mindenkori kormányok népegészségügyi programjait, ugyanakkor az Elef adatai mégis arra utalnak, hogy ezek működnek – hívta fel a figyelmet a paradoxonra Dr. Kovács Attila, helyettes országos tiszti főorvos. Bár az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Népegészségügyi Program bizonyos elemei nem valósultak meg, illetve el sem indultak, mégis csökken a dohányzók száma, vagy a cardiovascularis halálozás. A szakember szerint nagyon hiányoznak azok a monitoringrendszerek, amelyek összevetnék az Elef adatait az ÁNTSZ által végzett munkával, hiszen úgy mérhető lenne a népegészségügyi tevékenység hatékonysága is. Az egészségmegőrzés ma nem áll a politika fókuszpontjában, mindenki a kórházakban és járóbeteg-ellátásban gondolkodik – vélte a helyettes tisztifőorvos, aki szerint azonban a modern állam funkciói között alapvető kritériumként szerepel a népegészségügy. Az Elef adatait összefoglaló kötet második része 2012. első negyedévére készül el. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2011-12-15