Hírvilág

Kihagyhatatlan London

2015. AUGUSZTUS 06.


A londoni múzeumok a legkeresettebbek a Google keresőmotorjában egy kedden ismertetett felmérés eredményei szerint

A világ múzeumai közül a Google felhasználói a brit főváros Tudománytörténeti Múzeumára kerestek rá a legtöbbször - derült ki az internetes óriás és a londoni városháza kutatásából. A második és a harmadik helyen is londoni intézmény, a Természettudományi Múzeum és a British Múzeum áll.

A negyedik legkeresettebb a New York-i Metropolitan Múzeum, míg az ötödik a washingtoni Smitshonian Múzeum.

"Lenyűgöző, hogy ennyien érdeklődnek a Tudománytörténeti Múzeum iránt, a felmérés eredményei újabb bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a brit múzeumok világszínvonalúak" - fogalmazott Ian Blatchford, az 1857-ben alapított Tudománytörténeti Múzeum igazgatója, hozzátéve, hogy szeptember 1-jén nyílik eddigi legnagyratörőbb kiállításuk, mégpedig az űrkorszak születéséről. A múzeumot évente 3,3 millió látogató keresi fel.

"London kétségkívül a világ kulturális fővárosa" - mondta a felmérés eredményeire reagálva a brit főváros polgármestere. A kutatás szerint a keresési lista élén végeztek a brit főváros színházai is.

"A turisták egyre nagyobb számban látogatnak nagyszerű városunkba, amely egyedülálló kulturális élményekkel és látnivalókkal várja őket. Világhírű múzeumaink, galériáink, színházaink és egyéb játszóhelyeink vezetői fantasztikus munkát végeztek: nagysikerű kiállításokat és eseményeket szerveztek" - tette hozzá Boris Johnson.

A brit főváros ezekben a napokban a Viktória és Albert Múzeum Alexander McQueen-kiállításának sikerétől hangos: a vasárnap zárult tárlatot 21 hét alatt csaknem félmillióan látták, a néhai brit divattervező munkáiból rendezett kiállítás az utolsó két hétvégén éjszaka - este 10 és hajnali fél hat között - is fogadta a látogatókat, amire korábban nem volt példa.

A hamarosan kezdődő őszi kulturális fesztiválra utalva Boris Johnson úgy fogalmazott: "ha utazást terveznek az elkövetkező hónapokra, Londont ne hagyják ki!".

Forrás: MTI

2015. augusztus 4., kedd

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Nem jutnak át a bőrön a kollagén krémek molekulái

A kollagén molekulák olyan nagyok, hogy csak nagyon kevés részük tud átjutni a bőrön, ehelyett a bőr felületén maradnak, amíg le nem mossák, ezért a drága kollagén kenőcsök megvásárlása egyszerű pénzkidobás – állítják a tudósok.

COVID-19

Hálózati inverz fertőzési modellek a járványterjedés vizsgálatában

Az egyre növekvő COVID-19 világjárvány közben a világ számos tudósa és kutatócsoportja fáradozik a vírus terjedésének minél pontosabb megértésén, hogy hatékonyabb beavatkozási módszereket dolgozzanak ki a legfőbb döntéshozók számára a terjedés enyhítésében, illetve megállításában. A legfontosabb kutatási területek a fertőzésterjedés modellezése, a fertőzöttség gyors és pontos kimutatása, lehetséges védőoltások és gyógykezelések kifejlesztése, illetve a járvány társadalmi- és gazdasági hatásainak vizsgálata.

Klinikum

A "Gamification" alkalmazásának lehetőségei

ÉBERFI Zsuzsanna, ENGELHADT Fanni, KUTOR Norbert

ABSZTRAKT A játék kiemelt szerepet tölt be mindennapjainkban, számos olyan egyedi elemmel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más tevékenységformáktól, s biztosítják helyét életünkben. A klasszikus játékok mellett egyre inkább teret nyernek az internetes szerepjátékok is, így cikkünkben bemutatjuk ezen játékok és játékosaik világát, s kitérünk a játszás szociális, kognitív és érzelmi hatásaira és a virtuális játék-függőség kérdésére is. Ezen úgynevezett modern játékok mechanikai és dinamikai elemeinek felhasználásával valósítható meg a ’gamification’ nevet viselő módszer, amely egyik legsikeresebb eszköze lehet az oktatás színvonalasabbá, élvezetesebbé és hatékonyabbá tételére a legfiatalabb generációk számára. A ’gamification’ szükségességét a megváltozott nevelési attitűdök, az elavultnak tekinthető oktatási módszerek, az internet térhódítása valamint az általános intelligencia mellett az érzelmi kompetenciák fejlesztésének igénye jelzi.

COVID-19

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Gondolat

Szerepkonfliktusok az orvosnői hivatásban

GYŐRFFY Zsuzsa, ÁDÁM Szilvia