Hírvilág

Kevesebb orvos menne külföldre?

2012. JÚLIUS 26.

Szöveg nagyítása:

-
+

A kormányzati erőfeszítések ellenére sem sikerült lényegesen csökkenteni a hazai egészségügyi ellátásban dolgozók elvándorlását. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) szerdán nyilvánosságra hozott, első féléves statisztikái szerint június 30-ig összesen 984 egészségügyi dolgozó részére állított ki külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt a Hivatal. Az ápolók többen, az orvosok egy hajszállal kevesebben vannak a tavalyi adatokhoz viszonyítva.

Kiadott hatósági bizonyítványok és a kérelmezők száma


A tavasszal ígért, s az augusztusi borítékot vastagító, januárig visszamenőleges béremelés sem hatott megtartóerővel a hazai egészségügyben, hiszen míg tavaly egész évben 1601 magyar ápoló, orvos és egyéb szakdolgozó igyekezett más országokban boldogulni, addig 2012 januárjától június végéig 909 magyar kérelmező folyamodott az EEKH-hoz bizonyítványért. Arányosan valamivel kevesebb orvos kezdeményezte a külföldi munkavállalást az első félév adatai szerint, összesen 542 fő, a tavalyi, egész éves 1200 fővel szemben. Közülük még mindig a férfiak a vállalkozóbb szelleműek, ők 323-an voltak, míg az orvosnők közül 219-en mennének külföldre. Általános orvosdoktori oklevéllel 220 fő boldogulna külföldön, számuk a tavalyi év adataihoz viszonyítva arányosan csökkent, hiszen 2011-ben 651szakvizsga nélküli fiatal kért igazolást. Ellenben a szakorvosok többen vannak, 322 fő hasznosítaná itthon megszerzett tudását külhonban (2011-ben számuk összesen 549 fő volt). Olyan, itthon is hiányszakmának számító területekről is elvándorolnak, mint az aneszteziológia és intenzív orvostan (32 fő), de háziorvosi képesítéssel is 29 fő gyógyítana inkább más országokban. Tendenciózus volt a növekedés a fogorvosok között. Míg 2011-ben összesen 86 szakvizsgával rendelkező fogorvos számára állítottak ki hatósági bizonyítványt, idén július végéig már 78 főnek. Viszont általános fogorvosdoktori oklevéllel csak 42 kérelmező jelentkezett az év első hat hónapjában a tavalyi egészéves 133 fővel szemben. Szintén megnőtt a külföldi munkavállalási kedv az ápolók körében. Míg 2011-ben 314 fő akart külföldön munkát vállalni, addig az év első felében már 244 fő folyamodott hatósági bizonyítványért az EEKH-hoz. A gyógyszerészek elvándorlási kedve továbbra is stagnál, tavaly 44 patikus kért igazolást, idén július 30-ig pedig 20 fő, ez nagyjából megfelel a korábbi évek statisztikáinak. A célországok tekintetében egyelőre átvette a vezetést Németország, hiszen 2011-ben legtöbben az Egyesült Királyságban kerestek munkát (583 fő), az idei első félév statisztikái szerint viszont Németországba 276 orvos és ápoló menne, míg Anglia a második helyre szorult, bár ez utóbbit is 250 fő célozta meg. Ausztria 150, Svédország 59, Írország 62, míg Franciaország 31 magyar, az egészségügyben dolgozót fogadott.

Életkor szerinti megoszlás (összes eü. dolgozó). Időszak: 2012.01.01-2012.06.30.


Zömében a 30-34 évesek hagynák el az országot, a 984 jelentkező közül 261 fő esett ebbe a korcsoportba, az 542 igazolást kérő orvos közül pedig 149-en vannak 30-34 éves kor között. Az ennél idősebbek körében a külföldön munkát vállaló doktorok száma meredeken csökken, 35-39 éves korában már csak 86 fő kérelmező volt, míg a 65-69 évesek közül senki nem menne el. A hivatal korábbi statisztikáit tekintve az elvándorlási kedv 2008-ben nőtt meg ugrásszerűen az orvosok körében. Míg 2007-ben 590 fő kért hatósági bizonyítványt a külföldi munkavállaláshoz, addig egy évvel később már 728-ra nőtt a számuk. 2009-ben 887 fő tett lépéseket a kinti munkavállalás érdekében, míg 2010-ben 1111 orvos kért diplomájáról hatósági igazolást. Tavaly ugyanezt 1200 fő tette meg, az idei első félévben ez 542 fő volt az EEKH július 30-ig összesített adatai szerint. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-07-26

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.