Hírvilág

Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma

2015. JANUÁR 29.

Ma tette közzé honlapján az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) a legfrissebb statisztikákat a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványok kiadásáról, amelyeket a tavalyi év összesítő adataival összevetve kiderül: az elvándorlási kedv továbbra is stagnál mind az orvosok, mind a szakdolgozók körében, néhány fővel kevesebben kérték ki dokumentumaikat.


Az arányok a 2013-as adatokhoz hasonlóak Forrás: EEKH



Már 2014 első félévének adatai is arra utaltak, hogy minimálisan csökken a migrációs kedv, erre erősít rá a most megjelent év végi összesítés is. Tavaly december végéig összesen 1943 fő kért ki hatósági bizonyítványt, legtöbben, 948-an most is az orvosok közül gondolkoztak külföldi munkavállalásban - hiszen az EEKH-nál mindig hangsúlyozzák, hogy a dokumentum kikérése még csak szándékot, és nem tényleges távozást jelent - , míg egy évvel korábban hét fővel többen voltak.


Nincs ok ünnepelni


Míg az ágazati vezetés az orvosok körében az első félévben tapasztalt 28 fős csökkenést is sikerként, és a bevezetett intézkedések eredményeként értékelte, az év végi hét fős különbség a 2014-es és 2013-as adatok között mégis a szakmai szervezetek szkeptikusabb véleményét igazolja, akik csupán migrációs stagnálásról beszéltek, és arra figyelmeztettek, továbbra is egy teljes egyetemi évfolyam vándorol külföldre, mintha egyetlen orvost sem képeznénk Magyarországon. A számok tükrében egyelőre prognosztizálható, hogy az ellátórendszerben továbbra sem fog csillapodni az orvoshiány, és nem szűnik meg a még itthon dolgozók túlterheltsége, ami továbbra is veszélyezteti a biztonságos betegellátást.

Az életkor szerinti megoszlást tekintve a 25-29 évesek körében figyelhető meg némi emelkedés, ebben a korosztályban negyvenkilenccel többen kaptak hatósági bizonyítványt idén, mint a megelőző évben. A 15 százalékos emelkedés arra utal, hogy az egészségügyi kormányzatnak többet kell tennie azért, hogy maradásra bírja a fiatal szakorvos-jelölteket. Miközben a Magyar Rezidens Szövetség egyetért azzal, hogy a Markusovszky ösztöndíj „az orvosi hivatáshoz méltó bérezés felé tett első lépés”, ugyanakkor felrója, hogy a második ütem, a szakorvosi minimálbér teljes körű bevezetése elmaradt, hiszen az már korábban deklarálta az ágazat vezetője, hogy az kizárólag az ösztöndíjasoknak jár majd 2016-tól.


Több szakdolgozó hiányzik az egészségügyből mint orvos


Valamivel kevesebb szakdolgozónak adott ki igazolást az EEKH tavaly, a 493 ápoló 43 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Egyedül a szülésznők száma ugrott meg, az viszont a duplájára: míg 2013-ban tizenkilencen, addig most negyvenegyen folyamodtak hatósági bizonyítványért. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamra (MESZK) észrevételezése szerint azonban ez a szám torzít, hiszen benne vannak azok a külföldi – zömében spanyol – hallgatók is, akik most szereztek diplomát a Semmelweis Egyetem angol nyelvű szülésznő képzésén, és az Európai Unióban való elhelyezkedésüket megkönnyíti a hatósági bizonyítvány. A tapasztalatok azt igazolják, hogy első sorban a magasabban képzett, diplomás nővérek tudnak elhelyezkedni külföldön, ugyanakkor ma több szakdolgozó hiányzik a hazai egészségügyből, mint orvos.

A szakmai szervezetek szerint a stagnálás – hiszen döntő fordulatról a szakdolgozók esetében sem beszélhetünk – egyértelműen az elmúlt évek bérpolitikájának következménye, és azt jelzi, hogy a megkezdett, ám tavaly elodázott béremeléseknek folytatódniuk kell. Többek között egyébként a béremelés folytatását is szeretné elérni a szakdolgozói kamara azzal a nagygyűléssel, amelyet áprilisban tartanak majd meg a budapesti Syma Rendezvényközpontban.

Az elvándorlási adatok arra utalnak, hogy 2014 a kivárás éve volt, illetve ahogy többen fogalmaztak: aki akart, az már elment. A kérdés csak az, hogy mindazok, akik eddig családi, vagy egyéb okokból itthon maradtak, és bíztak egy esetleges pozitív fordulatban, vajon látva a szakpolitika intézkedéseit, vajon nem döntenek-e mégis a külföldi munkavállalás mellett.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-01-29

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Ha nem lesz béremelés, nagygyűlést szerveznek a szakdolgozók

Sokan még mindig nem kapták meg a fizetésemelést

Egészségpolitika

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Hírvilág

Ösztöndíj, hogy ne menjen, vagy prémium hogy visszajöjjön?

Emocionális okokból térnek haza az orvosok

Hírvilág

Csillapodik a migrációs kedv?

A megoldás az élet és munkakörülmények javítása, és a bérek növelése az elmúlt években megkezdett ütemében, valamint a túlmunka elismerése, a mozgóbér 2012-es befagyasztásának feloldása lenne. Most már minden egyes ember elvesztését nehezen tolerálja az ágazat, az első félév számai aggasztóak a MOK elnöke szerint, aki hozzátette, örülni csak annak lehetne, ha a statisztika „mínuszos” lenne, tehát megindulna a „hazavándorlás”.

Hírvilág

A béremelés sem csökkenti a migrációs kedvet

Az elvándorlás mértéke továbbra is riasztóan magas a szakmai szervezetek szerint.