Ma tette közzé honlapján az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) a legfrissebb statisztikákat a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványok kiadásáról, amelyeket a tavalyi év összesítő adataival összevetve kiderül: az elvándorlási kedv továbbra is stagnál mind az orvosok, mind a szakdolgozók körében, néhány fővel kevesebben kérték ki dokumentumaikat.

Az arányok a 2013-as adatokhoz hasonlóak Forrás: EEKH

Már 2014 első félévének adatai is arra utaltak, hogy minimálisan csökken a migrációs kedv, erre erősít rá a most megjelent év végi összesítés is. Tavaly december végéig összesen 1943 fő kért ki hatósági bizonyítványt, legtöbben, 948-an most is az orvosok közül gondolkoztak külföldi munkavállalásban - hiszen az EEKH-nál mindig hangsúlyozzák, hogy a dokumentum kikérése még csak szándékot, és nem tényleges távozást jelent - , míg egy évvel korábban hét fővel többen voltak. Nincs ok ünnepelni Míg az ágazati vezetés az orvosok körében az első félévben tapasztalt 28 fős csökkenést is sikerként, és a bevezetett intézkedések eredményeként értékelte, az év végi hét fős különbség a 2014-es és 2013-as adatok között mégis a szakmai szervezetek szkeptikusabb véleményét igazolja, akik csupán migrációs stagnálásról beszéltek, és arra figyelmeztettek, továbbra is egy teljes egyetemi évfolyam vándorol külföldre, mintha egyetlen orvost sem képeznénk Magyarországon. A számok tükrében egyelőre prognosztizálható, hogy az ellátórendszerben továbbra sem fog csillapodni az orvoshiány, és nem szűnik meg a még itthon dolgozók túlterheltsége, ami továbbra is veszélyezteti a biztonságos betegellátást. Az életkor szerinti megoszlást tekintve a 25-29 évesek körében figyelhető meg némi emelkedés, ebben a korosztályban negyvenkilenccel többen kaptak hatósági bizonyítványt idén, mint a megelőző évben. A 15 százalékos emelkedés arra utal, hogy az egészségügyi kormányzatnak többet kell tennie azért, hogy maradásra bírja a fiatal szakorvos-jelölteket. Miközben a Magyar Rezidens Szövetség egyetért azzal, hogy a Markusovszky ösztöndíj „az orvosi hivatáshoz méltó bérezés felé tett első lépés”, ugyanakkor felrója, hogy a második ütem, a szakorvosi minimálbér teljes körű bevezetése elmaradt, hiszen az már korábban deklarálta az ágazat vezetője, hogy az kizárólag az ösztöndíjasoknak jár majd 2016-tól. Több szakdolgozó hiányzik az egészségügyből mint orvos Valamivel kevesebb szakdolgozónak adott ki igazolást az EEKH tavaly, a 493 ápoló 43 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Egyedül a szülésznők száma ugrott meg, az viszont a duplájára: míg 2013-ban tizenkilencen, addig most negyvenegyen folyamodtak hatósági bizonyítványért. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamra (MESZK) észrevételezése szerint azonban ez a szám torzít, hiszen benne vannak azok a külföldi – zömében spanyol – hallgatók is, akik most szereztek diplomát a Semmelweis Egyetem angol nyelvű szülésznő képzésén, és az Európai Unióban való elhelyezkedésüket megkönnyíti a hatósági bizonyítvány. A tapasztalatok azt igazolják, hogy első sorban a magasabban képzett, diplomás nővérek tudnak elhelyezkedni külföldön, ugyanakkor ma több szakdolgozó hiányzik a hazai egészségügyből, mint orvos. A szakmai szervezetek szerint a stagnálás – hiszen döntő fordulatról a szakdolgozók esetében sem beszélhetünk – egyértelműen az elmúlt évek bérpolitikájának következménye, és azt jelzi, hogy a megkezdett, ám tavaly elodázott béremeléseknek folytatódniuk kell. Többek között egyébként a béremelés folytatását is szeretné elérni a szakdolgozói kamara azzal a nagygyűléssel, amelyet áprilisban tartanak majd meg a budapesti Syma Rendezvényközpontban. Az elvándorlási adatok arra utalnak, hogy 2014 a kivárás éve volt, illetve ahogy többen fogalmaztak: aki akart, az már elment. A kérdés csak az, hogy mindazok, akik eddig családi, vagy egyéb okokból itthon maradtak, és bíztak egy esetleges pozitív fordulatban, vajon látva a szakpolitika intézkedéseit, vajon nem döntenek-e mégis a külföldi munkavállalás mellett. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-01-29