2011. AUGUSZTUS 15.
Ennek eredményeképpen az Egészségügyi Világszervezet francia MONICA (a szívbetegségek trendje és meghatározói) központja szerint a divergens dohányzási szokások előrevetítik a halálozási ráták változását is. Becslések szerint a férfiak közül 10-15 százalékkal kevesebben halnak majd meg szívbetegségben, a nők közül viszont 0,1-3,6 százalékkal többen.
A francia dohányzási szokások áttekintése után a vizsgálatot végzők így nyilatkoztak: „A férfiak közül sokan éltek e káros szenvedéllyel az elmúlt 60 évben, de ez az arány mára csökkent. A nők csak nemrég kezdtek nagyobb számban füstölésbe”.
Az eredmények, melyek a European Journal of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation decemberi számában jelentek meg, a középkorú felnőttek kikérdezéséből születtek (35-64 év közöttiek), Franciaország 3 különböző földrajzi egységéből: a Lille városi közösségből, a keleti Bas-Rhinből és a déli Haute-Garonne-ból. Három időintervallumban végezték a vizsgálatot: 1985-87, 1995-97 és 2005-2007 között, több mint 10 000 ember bevonásával. Mindegyiküket kikérdezték az aktuális és korábbi dohányfogyasztásukról, és hogy mennyit szívtak egy nap, hányszor és hány éves korban próbáltak meg leszokni, szívták-e mások füstjét. A kutatók megjegyezték, hogy a nőknél a dohányzás mértékének növekedése főleg a 90-es évek közepén végzett felmérésből derült ki, különösen a 35-54 éves korcsoportban. A fiatalabbaknál a 90-es évek közepe és a 2000-es évek közepe között a dohányzás mértéke kissé visszaesett. Amikor az adatokat bevitték a kockázat-előrejelző modellbe, a becsült szívbetegségből eredő halálozás kb. 10 százalékkal volt alacsonyabb a 35-54, és 15 százalékkal az 55-64 éves férfiak körében. A nőknél azonban 4,9 százalékot emelkedett. Dr. Jean Dallongeville, a Lille-i INSERM Pasztőr Intézet munkatársa az alábbiakat fűzte az eredményekhez: „A férfiak csökkentették a dohányzás mértékét, ami egybevág a szívbetegségek számának visszaesésével. Ezzel ellentétben a nők többet füstölnek, ami a betegségek emelkedését eredményezte.
A legutóbbi felmérés szerint 2005-2007-ben a 35-44 éves férfiak harmada, a nők negyede ismerte el, hogy dohányzik, de nem emelkedett azok száma, akik le szeretnének szokni. „Hogy a szívbetegségek kockázati tényezői tovább csökkenjenek, nyomást kell gyakorolni a dohányzásellenes kezdeményezésekre” – mondta Dr. Dallongeville.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: cikk címe
Kapcsolódó anyagok: A PMS és a dohányzás Újabb érv a dohányzás ellen
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás