Hírvilág

Kellenek a betegoktatók

2011. AUGUSZTUS 15.

Első alkalommal rendezték meg a hétvégén a Betegoktatók Első Országos Versenyét és Szakmai Konferenciáját az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben.
– Nagy jelentősége volna a jól képzett egészségügyi kommunikátoroknak a gyógyításban – tudtuk meg dr. Andrássy Gábortól, a Szent Ferenc Kórház orvosigazgatójától, aki azt hangsúlyozta, egy jól képzett edukátor rengeteg időt és energiát spórol meg az orvosnak, viszont a betegnek részletes felvilágosítást ad, ami sokat javítana az előírt terápia hatékonyságában. Jelenleg hazánkban helyenként van, másutt nincsen betegoktatás, a legjellemzőbb a diabetológia területén, míg olyan szakmákban mint a kardiológia, szinte nincsen edukátor, pedig nagy szükség volna rá.

– Külföldön már régóta biztosítanak olyan szakasszisztenst az orvosok mellé, akik nem diagnosztizálnak, nem írnak elő terápiát, ellenben elmondják a betegnek, hogy milyen diétát kell betartania, hogyan végezhet otthon peritoneális dialízist, vagy mit tehet a cardiovascularis betegségek kialakulásának megelőzésére – mondja Andrássy doktor a verseny és a kongresszus szervezője. – A rendezvénnyel, és a magas, fél millió forintos fődíjjal éppen a terület fontosságára kívántuk felhívni a figyelmet. Egyre kevesebb a szakorvos, mögöttünk lassan egy egész generáció hiányzik. A rendelések, kórházak túlzsúfoltak, a kollégák túlterheltek. Egyszerűen most sincs idő arra, hogy mi világosítsuk fel a betegeinket minden részletre kiterjedően a teendőiről. A betegoktatás nem válthatja ki az orvosi felvilágosítást, de segíti azt azokon a részterületeken, amelyekhez az orvos túl drága és túlképzett. Ráadásul például az akut kardiológiai ellátásban az orvos ma leginkább sebészként vesz részt, kevés kapcsolata van a beteggel a rehabilitációt követően. Itt lenne óriási szerepe egy jól képzett, jó kommunikációs képességekkel rendelkező edukátornak.
Andrássy doktor szerint a betegoktatók az egészségügyi főiskolán végzettek közül kerülhetnének ki, féléves továbbképzést követően, munkájuk a finanszírozásba is hatékonyabban lenne beépíthető, mint az orvos által adott felvilágosító tevékenység.

– A beteg mindenkitől szívesen fogadja a segítséget, és jó lenne, ha azt egy szakembertől kapná meg, s nem a szomszédtól – ezt már dr. Gödölle Zoltán, a Tatai Kórház főorvosa mondja, aki szerint a betegoktatótól kapott információk sokkal hatékonyabbak, mint az orvosi rendelőben elhangzottak. – A legtöbb beteg egyszerűen sokkot kap, amikor megtudja, hogy mi a betegsége. Akkor és ott hiába mondunk neki bármit, gyakorlatilag semmire nem emlékszik majd. Az edukátorok kicsivel később, a sokk enyhültével részletesen elmondhatnak mindent, ami az adott problémával kapcsolatos, válaszolhatnak a kérdésekre, tanácsokat adhatnak életmódváltásra. A legtöbb betegoktató a krónikus betegekkel foglalkozik, de szerep juthatna a szakembereknek az akut ellátásban is. Szervezett és egységes képzésre, irányításra volna szükség a területen.

A jó betegoktató a hétköznapi helyzetek megoldására ad praktikus, jól hasznosítható tanácsokat a betegeknek, akár egyéni, akár csoportos oktatás formájában. A Betegoktatók Első Országos Versenyének döntőjébe 51 induló közül 16 előadó jutott be. A negyedórás, demonstratív előadások között voltak specifikusak, mint például az infarktus utáni rehabilitációt segítő, vagy a Basedow-kór kezelési lehetőségeit bemutató oktatás. Más az MRSA fertőzésről beszélt, de hallhattunk a bőrdaganatok kialakulásának megelőzéséről is. Az előadók között voltak nővérek, orvosok, egyetemi hallgató, de a legtöbb résztvevő diabetológus volt, ezzel is jelezve, hogy ez az a terület, amelyen már régebb óta szervezett a betegoktatás. Az első helyezett 25 éve dolgozik diabetológusként a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky kórházban. Imre Etelka élelmiszermérnök a versenyt „Az időskori cukor- és epebetegségek étrendi kezelése” című előadásával nyerte meg. Szerinte azonban az oktatást nem akkor kellene elkezdeni, amikor már baj van az egészséggel, hanem az óvodák, iskolák tanrendjébe kellene beilleszteni hatékonyan az egészséges életmódra nevelést.

Tarcza Orsolya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Gondolat

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Hírvilág

Onkológia – az orvostudományon túl

Soha nem látott civil összefogással épült új környezet a rákbetegeknek és az őket gyógyítóknak az egyesített Szent István és Szent László kórházban. Összesen 400 millió forintból épült világszínvonalú környezet, de ennél több: a művészvilág széles köre adta bele mindazt, amivel segíteni tudja a betegek gyógyulását.

Gondolat

Kezd kiveszni belőlem az optimizmus – dr. Jermendy Györggyel beszélgettünk

Némi aggodalommal figyelem az egészségügy helyzetét, és kezd belőlem az optimizmus kiveszni. Az évtizedek alatt felhalmozódott gondok megoldása nélkül nem lehet elérni átütő eredményt elérni – mondta dr. Jermendy György, a szakmai kollégium belgyógyászat, endokrinológia, diabétesz és anyagcsere-betegségek tagozatvezetője.

Gondolat

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.