Intelligens sejthálózatok és az emberi betegségek
2011. AUGUSZTUS 26.
2011. AUGUSZTUS 26.
Szöveg nagyítása:
A molekuláris biológia fellendülése kapcsán rengeteg adat gyűlt össze a humán genomról, egyidejűleg számos újabb válaszra váró kérdést hozva magával - különösképpen az öröklődő betegségek területén..
Az „egy gén/egy enzim/egy funkció”-elmélethez képest, mely egyenes összefüggést feltételez a geno- és fenotípus között, ma már tudjuk, hogy ennél sokkal összetettebb folyamatok vannak a háttérben. Sokkal többször fordulnak elő hiányos beékelődések, változó génexpressziók, betegség fellépésének különbségei és módosító mutációk, mint azt eddig gondolták.
A sejtekre a molekuláris technológia fejlődésével egyre inkább kezdtek úgy tekinteni, mint összefüggő makromolekuláris hálózatokra és nem, mint egy „enzimzsákra”. Így alakult ki az interaktom, vagyis intelligens hálózat fogalma.
A hálózatkutatás ezen komplex rendszerek egyszerűsítésével foglalkozik, úgy kezeli őket, mint alkotóelemek (csomópont: metabolitok, makromolekulák, génszekvenciák) és azok kapcsolatai (él: fizikális, biokémiai és funkcionális kölcsönhatások). Ily módon az egyes nodusok funkcionális gazdagsága elvész, viszont sok hasznos összefüggés állapítható meg. Az interaktom rendszerek feltérképezésére három megközelítés jött létre: (1) az irodalomban fellelhető kevés számú kölcsönhatás szerkesztése, rendezése; (2) fizikai és biokémiai kölcsönhatásokon kívüli „ortogonális” információ alapján végzett számítások; és (3) szisztematikus, tárgyilagos magas teljesítményű kísérleti leíró módszer, mely a genom és a fehérjeállomány szintjén alkalmazható.
A feltérképezéshez számos modell-szervezet leírását is alkalmazták, mint például az élesztő, a muslica és egy féreg. Ezekkel a módszerekkel a hálózatkutatásnak sikerült leírni a metabolikus, a protein-protein kölcsönhatás, a génszabályozás hálózatait. A hálózatokat mátrix-szerűen három további hálózati modellel kapcsolják össze, hogy minél inkább közelítsék a biológiai valóságot: transzkripcionális-, fenotipikus meghatározó- és genetikai kölcsönhatás- hálózatokkal.
A hálózatok grafikus tulajdonságának előnye, hogy így biológiailag alkalmazható elméletekkel lehet dolgozni, ezáltal a hálózatkutatás négy előnyét kapjuk: (1) génekkel és interkatom hálózatokkal kapcsolatos emberi betegségeket tanulmányozhatunk; (2) előre láthatunk újabb emberi betegséggel kapcsolatos géneket; (3) a hálózatokban patogének által keltett zavarokat elemezhetjük; és (4) a noduseltávolító illetve élpecifikus modellek megjelenésével a geno-fenotípus kapcsolatot megmagyarázhatjuk. Mindezek által közelebb jutunk az emberi betegségek kialakulásának megértéséhez.
Hamarosan eljutunk oda, hogy a Földön létező közel 7 milliárd emberi genom eltéréseit megértsük. Ennek a tervezhető és személyre szabott gyógyítás szempontjából óriási jelentősége lehet.
Szemlélzte: Pásztor Viktória dr.
Eredeti közlemény: Interactome Networks and Human Disease, Cell 144, March 18, 2011 p986-998
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Klinikum
A LAM szerkesztőinek felkérésére Barabási Albert-László új kötetét Sulyok Miklós matematikus-gasztrofilosz, Buda Béla pszichiáter-társadalomtudós és Gáspár Csaba adatbányász értékelte.
Az egészséget meghatározó pszichoszociális tényezők a társas kapcsolatok, hálózatok útján terjednek.
Gondolat
Csermely Péter biokémikus, hálózatkutatóval Gyimesi Ágnes Andrea beszélget
"a boldogság nem egyszerűen az egészséget befolyásoló tényező, hanem az egészség nélkülözhetetlen része... a boldogság átadódása megfigyelhető nem csak közvetlen társas kapcsolatok (például a baráti viszony) útján, hanem közvetett kapcsolatok (a barátok barátai, szomszédok, stb.) útján is..."
Sok olvasó kevéssé jártas a társas kapcsolatokkal kapcsolatos kutatásban, az elemzési módszerekben, és ezért nem feltétlenül bízhat Fowler és Christakis eredményeinek érvényességében.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás