Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 415

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Epehólyag- és epeúti daganatok kezelése

HARISI Revekka

Az epeeredetű daganatok (BTC-k: epehólyagrák, intrahepaticus és extrahepaticus epeúti daganat) olyan heterogén rosszindulatú daganatok, amelyek jelentősen eltérő epidemiológiai, klinikai és molekuláris jellemzőkkel rendelkeznek.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

A KRAS-mutáns tüdőrák kezelésének új lehetőségei

MOLDVAY Judit, TÍMÁR József

A KRAS-mutáns tüdőrák a leggyakoribb molekuláris alcsoportját képezi a tüdő adenocarcinomáinak, és maga is egy heterogén entitás, mert az exon-2-ben a 12G aminosav C/D/V mutációvariánsok formájában van jelen, amelyek funkciója jelentősen különbözik.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Cholangiocarcinomák patológiai klasszifikációja és lehetséges molekuláris célpontjai

SZÁSZ Attila Marcell, HALÁSZ Judit

A cholangiocarcinomák (CCA) az epeutak hámsejtjeiből származó, agresszív biológiai viselkedésű, heterogén daganatok. A hepatocellularis carcinoma után a második leggyakoribb rosszindulatú primer májdaganat.

Klinikai Onkológia

2023. SZEPTEMBER 15.

A prosztatarák molekuláris klasszifikációja és annak klinikai vonatkozásai

CSIZMARIK Anita, OLÁH Csilla, SOÓS Áron, NYIRÁDY Péter, SZARVAS Tibor

A molekuláris vizsgálatok fejlődése lehetővé tette a prosztatarák molekuláris hátterének megismerését, ami segítséget nyújthat e daganatféleség közismerten heterogén viselkedésének hatékonyabb előrejelzésében és így támpontként szolgálhat az adott beteg számára leghatékonyabb kezelési stratégia kiválasztásában.

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Célzott szerek a krónikus lymphoid leukaemia kezelésében

SZÁSZ Róbert

A hematológia mindig élenjárt a molekuláris ismeretek gyakorlati hasznosításában. Az elmúlt évtizedben a krónikus lymphoid leukaemiáról (CLL) szerzett ismeretek bővülése új, a CLL-sejtekben ható, a patofiziológiai eltérések korrekcióját célzó gyógyszerek megjelenését eredményezte. A CLL kezelése még a 2010-es években is jelentősen támaszkodott a klasszikus kemoterápiás protokollokra.

Klinikai Onkológia

2023. JÚNIUS 28.

A csont és lágyrészek differenciálatlan, kis kereksejtes sarcomáinak patológiája

NAGY Ágnes, DEZSŐ Katalin, SÁPI Zoltán

Az utóbbi években a molekuláris vizsgálatok előtérbe kerülése miatt nagy változások történtek a csont és lágy részek differenciálatlan, kiskerek sejtes sarcomáinak klasszifikációjában.

PharmaPraxis

2023. JÚNIUS 26.

Molekuláris sebészettel a jobb gyógyszerek előállításáért

A molekulaváz-szerkesztés új lehetőségeivel a tudósok forradalmasíthatják a gyógyszerkémiát – írja az atomok beillesztését, törlését és kicserélését lehetővé tevő módszereket bemutató cikkében a Nature.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A matematika tizedére csökkenti a röntgenterhelést

KOVÁCS Sándor

2022-ben a legrangosabb hazai innovációs kitüntetést, a Gábor Dénes-díjat adományozták Szigeti Krisztiánnak, a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Kvantitatív In Vivo Molekuláris Képalkotó Laboratórium laborvezetőjének. A díj indoklása szerint a biofizikus és kollégái „a világszerte használt intervenciós, röntgenalapú képalkotó rendszerek paradigmaváltó, kinetikus elvű megújításáért kapták az elismerést”.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

A pajzsmirigyrákok molekuláris diagnosztikája és kezelése

ÁRMÓS Richárd, KISS András, KÓSA János Pál, ÁRVAI Kristóf, TÓBIÁS Bálint, PUTZ Zsuzsanna, LAKATOS Péter

A pajzsmirigydaganatok a leggyakoribb rosszindulatú endokrinológiai kórképek. A betegségcsoport diagnosztikai és kezelési szemlélete az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül. Az eddig alkalmazott klasszikus diagnosztikai algoritmusok kiegészültek az egyre szélesebb spektrumú és egyre könnyebben elérhető molekuláris diagnosztikai lehetőségekkel, amelyeknek köszönhetően a választott kezelés specifikusabb gyógymódot jelenthet a betegek számára. Ennek eredményeképp a visszatérő, kiterjedt kórállapotokban a molekuláris célpontú terápiák mára elkezdték kiszorítani a szisztémás kemoterápiákat a kezelési irányelvekből és sok esetben előléptek másodvonalbeli kezeléssé. Egyértelmű tehát a téma klinikai jelentősége és aktualitása, így jelen közleményünkben igyekszünk átfogó képet nyújtani a pajzsmirigyrák egyes szövettani altípusainak legkorszerűbb molekuláris diagnosztikájáról és kezelési stratégiáiról.