A fogyasztók nagyra értékelik a jövendő egészségi állapotukkal kapcsolatos információkat, és erre pénzt is hajlandók áldozni. A Tufts Medical Center közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy az emberek 76 százaléka jelezte hajlandóságát egy olyan hipotetikus előrejelző tesztre, amely kimutatná, hogy idősebb korukban kialakul-e bennük Alzheimer-kór, emlő- illetve prosztatarák, vagy arthritisz. A válaszadók átlagosan 3-600 dollárt fizetnének ezért, a betegségtől és a vizsgálat pontosságától függően. A Health Economics folyóiratban megjelent tanulmányban az emberek hajlandóságát vizsgálták hipotetikus előrejelző tesztek elvégeztetésére és megfizetésére, amelyek nem járnának közvetlen kezelési következményekkel. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az emberek a legtöbb helyzetben hajlandók fizetni ezért az értékes információért, még akkor is, ha a vizsgálatok nem is tökéletesen megbízhatók. „Ez a tanulmány egy lépéssel közelebb visz annak megértéséhez, milyen preferenciákkal és motivációkkal rendelkeznek az emberek a diagnosztikai tesztek elvégeztetését illetően, még akkor is, ha azok nem járnak a közvetlen orvosi kezelés következményével” – nyilatkozta Peter J. Neumann, a Tufts Medical Center kutatója. „Miközben a vizsgálatok költségei, valamint az előnyökkel párhuzamosan fellépő hátrányok miatt óvatosan kell előrehaladnunk ezen a területen, kutatásunk azt mutatja, hogy sok ember értékeli az információt, egyrészt önmagáért, másrészt azért, mert e szerint alakíthatják életmódjukat és viselkedésükkel kapcsolatos választásaikat.” Neumann szerint az előrejelző tesztek világméretű terjedésének következtében egyre nagyobb igény mutatkozik az ilyen vizsgálatok értékét bizonyító információkra. Az egészségtechnikai vállalatok általában a teszteredmények pontosságának növekedésében, a költséghatékonyságban vagy a betegek jobb egészségügyi kimenetelében mérik a diagnosztikai tesztek hasznosságát. Az előrejelző vizsgálatok értékének megállapításához azonban más aspektusokat is figyelembe kell venni. A Tufts Medical Center kutatói például a következő további tényezőket mutatták ki: a jövedelem és a betegség típusa befolyásolja a fizetési hajlandóságot, a nem, az életkor és az iskolai végzettség befolyásolja a vizsgálatokban való részvételt. A megkérdezett személyek 24 százaléka azt válaszolta, hogy nem venne részt előrejelző vizsgálatokban. Általában az idősebbek, a nők, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, és az egészségesebb viselkedésre hajló alanyok nem kívántak részt venni a vizsgálatokban, még akkor is, ha ezek ingyenesek. Az eredmények megváltoztathatják a későbbi viselkedést. Pozitív eredmény esetén az emberek azt jelezték, hogy változtatnának bizonyos területeken az életükben, például több időt töltenének szeretteikkel, rendbe tennék pénzügyeiket, vagy többet utaznának. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: "Az egészségemért felleős vagyok, a betgségemért nem"