COVID-19: Az egészségügyi laboratóriumi diagnosztika kritikus szerepe
2020. ÁPRILIS 08.
2020. ÁPRILIS 08.
Szöveg nagyítása:
A szerzők gondolatai arra irányulnak, hogy a laboratóriumi diagnosztika hogyan és milyen mértékben járulhat hozzá a jelenlegi koronavírus és más, jövőbeli vírus-járványok leküzdéséhez. Ebben a folyamatban az alábbi ábra az in vitro diagnosztika hozzájárulását foglalja össze. 1.ábra RT-PCR: reverz-transzkriptáz polimeráz láncreakció A kór okának megállapítása A laboratóriumi diagnosztikának a kórokozó azonosítása az első és legnyilvánvalóbb szerepe a járvány elleni küzdelemben. Mind a WHO, mind a CDC illetve más nemzeti és nemzetközi szervezetek időben közzétették a szükséges információkat a reverz-transzkriptáz polimeráz láncreakció (RT-PCR) helyi alkalmazásához, és ennek nyomán világszerte számos referencia laboratórium kezdte meg a működését. Ezzel párhuzamosan azonban külön ki kell hangsúlyozni a gyors és hatékony kommunikációt az egymástól távol eső laboratóriumok és kutatóközpontok között. A szükséges tesztek óriási mennyisége ezen járványos körülmények között egyrészt meghaladhatja az egyes intézmények kapacitását, másrészt a laboratóriumi minták referencia-laboratóriumokba történő küldése késlelteti a diagnózis felállítását. Része lehet a stratégiának a helyi vagy regionális központok diagnosztikus tesztekkel való ellátása, azonban a sürgető igény ellenére sem mellőzhető az RT-PCR tesztek analitikus és klinikai validációja, mielőtt a kereskedelmi forgalomba kerülnének. Máskülönben az ál-negatív (vagy ál-pozitív) teszt-eredmények aláásnák a vírus megfékezésére tett erőfeszítéseket. Ezt a veszélyt a legújabb irodalmi közlések is igazolják, ugyanis tünetileg nyilvánvaló koronavírus-betegségben a kezdeti negatív RT-PCR teszt csak a betegség későbbi szakaszában vált pozitívvá. A diagnosztikus egységcsomagok hatósági engedélyezése és a meglehetősen eltérő vizsgálati protokollok nemzetközi egységesítése alapvető követelmény volna ahhoz, hogy világos és megbízható képet kapjunk a járványról. A betegek folyamatos laboratóriumi ellenőrzése A labordiagnosztika lényeges szerepet játszik a koronavírus-betegek súlyossági besorolásában, a prognózis megítélésében és a terápia ellenőrzésében. 1.táblázat Rendellenes laboratóriumi értékek potenciális klinikai és biológiai jelentősége a 2019-es koronavírusos betegségben szenvedő betegekben (COVID-19) CRP: C-reaktív protein; LDH laktát-dehidrogenáz; MDW, monocita-térfogat variabilitás, DIC: disszeminált intravaszkuláris koaguláció Járványügyi ellenőrzés Vírusjárvány idején a laboratóriumi tesztek harmadik, nem kevésbé fontos csoportja az ellenanyagok azonosítása. Jóllehet, ezek nem helyettesítik az RT-PCR-t az akut koronavírus infekció diagnosztikájában, mégis fontos szerepet töltenek be mind vizsgálati, mind járványügyi szempontból. Nemrég kifejlesztettek egy kombinált IgM-IgG gyors szerológiai tesztet, mely az eddigi információk alapján pontosabb (89% szenzitivitás, 91 % specificitás), mint akár az IgM akár az IgG teszt külön-külön alkalmazva. Ez, vagy más gyors-tesztek egyre értékessebbé válhatnak a járvány elleni küzdelemben. Szervezési kérdések Olyan nagy járványok esetén, mint amilyet a SARS-Cov-2 okoz, fontos azt is felmérni, hogy ez mekkora hatással van a laboratóriumi hálózatra. Több ezer fertőzött esetén, akik egy részénél a kórházi elhelyezést eldöntő diagnosztikus tesztet kell elvégezni, megváltozik a laboratóriumok napi rutinmunkája, a kapacitásaik kimerülnek, sőt elégtelenné is válhatnak. Így viszont sajnos csak az utánkövetést és nem a megelőzést fogják szolgálni. A klinikai laboratóriumok kapacitását nem extrém vészhelyzetekre tervezték, amit a jelenlegi helyzet is igazol, mind az eszközök, mind a humánerőforrás tekintetében. Másfelől a labor-automatáknak csaknem a betegágy mellé telepítése képes lehet ennek a szükséghelyzetnek a feloldására. Kína Wuhan tartományában 2 hétnél rövidebb idő alatt felépítettek egy teljes kórházat. Erre azonban az egész világon is csak kevés ország volna képes. Másfelől ez egy figyelmeztető jel arra nézve, hogy az egészségpolitikusok és kórházmenedzserek folyamatosan ne csak azon gondolkodjanak, hogy az üzemelést hogyan lehetne minél kisebb tartalék kapacitások mellett megoldani. A többi között ezért is jelentős feladat a tömeges vizsgálati igény által keltett szükséghelyzetben a rendelkezésre álló labor-kapacitások menedzselése. A járványra való laboratóriumi felkészülést mutatja a 2. ábra. Mindezek fényében nyilvánvaló, hogy a laboratóriumi munkát és információkat jobban és szélesebb körben szükséges harmonizálni. A fenti lehetőségek közötti választást nyilván sokféle jogi, gazdasági, környezeti és technikai tényező befolyásolja. Ezeken túl két további szempontot érdemes figyelembe venni; az egyik az egészségügyi személyzet lehetséges megfertőződése, a másik a helyi hatóságok által bevezetett szigorúbb karantén intézkedések. A mobil konténeres megoldások és sátrak használata megfelelő alternatíva lehet. Ezeket nyilvánvalóan a betegágyak és intenzív osztályok közvetlen közelébe célszerű telepíteni, ami megkönnyíti pre-analitikus szakasz (különösen a minta-szállítás) lerövidítését. További előnyük, hogy a laboratóriumi szakemberek a helyszínen segíthetnek a mintavétel szakszerű rendjének betartásában. A laboratóriumok személyzete számára mindenképp világos és megkerülhetetlen biztonsági intézkedéseket kell oktatni és kommunikálni, elsősorban saját biztonságuk és védettségük megőrzése érdekében. Megfontolandó egy gyorsan bevethető tartalék labor-kapacitás fenntartása, teljesen felszerelt állapotban és mobilizálható képzett személyzettel, a jelenlegihez hasonló jövőbeli szükséghelyzetek megfelelő menedzselése érdekében. Végül, de nem utolsó sorban, a laboratóriumok a vizsgálati eredményeket csak a járvány kezelésével megbízott illetékes szervekkel közöljék, a felesleges pánikkeltés, vagy éppen a lakosság indokolatlan megkönnyebbülésének elkerülése érdekében. Szemlézte: Nagy A. Zsófia dr. Eredeti közlemény: Lippi, G., Plebani M.: The critical role of laboratory medicine during coronavirus disease 2019 (COVID-19) and other viral outbreaks Clinical Chemistry and Laboratory Medicine (CCLM) Published online: 19 Mar 2020
Járványügy
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Járványügy
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Helyünk a világban
2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.
Járványügy
A tudomány megreformálására szólít fel a Covid-19-pandémia kezelésének abszurd vonásait összefoglalva a Journal of Evaluation in Clinical Practice cikke. Kemény kijelentéssel kezdik „Mit tanított nekünk valójában a Covid-19 a tudományról, a bizonyítékokról és a társadalomról?”
Klinikum
Mint arra a Covid-19-járvány is felhívta a figyelmet, az egyének immunválasza jelentősen különbözik. Ismert, hogy az életkor, a nem és a genetika nagyban befolyásolja a fertőzésre adott immunválaszt.
Ember és környezet
A biodiverzitás és az emberi egészség kapcsolata lenyűgözően sokrétű. A különböző aspektusok egy része szélesebb körben ismert, vannak azonban olyanok, amelyekről alig esik szó.
Az egészségügyi szakdolgozók jövedelmének alakulása 2004–2021 között hazánkban
A pszichedelikumok újranyitják a kritikus tanulási periódusokat
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”5.
1.
2.
3.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából4.
5.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás