Századik lapszámát jelenteti meg februárban a Galaktika, Magyarország egyetlen nyomtatott science-fiction magazinja. Az 1972-ben antológiának induló kiadvány röpke tíz év alatt, egészen pontosan 1985-re kultikus jelentőségű magazinná vált. Mára elmondható róla, hogy a magyar irodalom meghatározó szereplőivé váló alkotók műveit publikálta rendszeresen. A lap hasábjain többek között Göncz Árpád, Nemere István, Lőrincz L. László, Földeák Iván, Karig Sára, Szentmihályi Szabó Péter, Urbán László, Gálvölgyi Judit írásai, fordításai jelentek meg. A lap körül irodalmi műhely alakult ki, amely könyvkiadással is foglalkozott. A magazin 2004 novemberében indult újra: ma már 22.000 példányban jelenik havonta, és ország-szerte mintegy 45.000 olvasót üdvözölhet rajongói sorában. A folyóirat zömében a világ élvonalába tartozó tudományos-fantasztikus irodalmat jelentet meg, ám azt is célul tűzte ki, hogy az olvasókkal megismertesse a tudomány aktualitásait, a jövőkutatás érdekességeit. A jelen A lap a 100. lapszámtól 16 oldallal bővül, újra helyet kap benne a képregény műfaja is - Németh Attila, a magazin irodalmi szerkesztője szerint. Felidézte, hogy a Galaktika negyvenéves múltra tekint vissza, az "új" Galaktika az 1995-ös megszűnés után 2004 óta jelenik meg, és a lapot az Európai Science Fiction Szövetség 2005-ben a legjobb sci-fi magazin díjjal tüntette ki. Mint Németh Attila kiemelte, a Galaktika mindig irodalmi lapnak számított, az irodalmi jelleg erősödik az új oldalak révén is. A képregények megjelentetésével főként a fiatalabb olvasók igényeit kívánják kielégíteni. "Sci-fi témájú magyar műveket fogunk közölni, emellett a jövőben szeretnénk a magyar képregényművészet legjobbjait felkérni, hogy a Galaktikában megjelent novellákat dolgozzanak fel rajzos formában" - fogalmazott. A pluszoldalakon szeretnének több fiatal szerzőt bemutatni, azokat, akik külföldön már jelentős karriert futottak be, Magyarországon azonban még ismeretlenek. "A megjelenő írások nagy száma miatt jelentős lemaradásban vagyunk, ezeket a fehér foltokat szeretnénk kitölteni. A science-fiction legfontosabb nyelve még ma is az angol, de természetesen szeretnénk körbejárni a világot, és bemutatni a ma élő legfontosabb szerzőket, hogy máshol miként írják a sci-fit" - magyarázta a szerkesztő. A lapnak jelenleg 1-2 ezer előfizetője van. "Egy újabb fellendülés elején járunk" - vélekedett a műfaj jelenéről nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva. Felidézte, hogy az ezredforduló előtt a science-fiction iránti érdeklődés csökkent, az olvasók "átnyergeltek" a fantasyre és az ezoterikus könyvekre. "Ez számunkra azért is volt fájó, mert úgy képzeltük, hogy az új Galaktika közelebb áll majd a tudományhoz, legalábbis egyenrangú lesz az irodalommal" - emlékezett, hozzátéve, hogy az olvasók igényeit figyelembe véve növelték a fikció arányát, de próbálnak a tudományos ismeretterjesztésre is nagy hangsúlyt fektetni. A magyar alkotókat nagyjából ugyanazok a témák érdeklik, mint a külföldi írókat: az időutazás és a transzhumanizmus. Ez utóbbi a legdivatosabb téma manapság. Mindenkit érdekel, mi lesz az emberből, ha a számítógéppel épül egybe, milyen lesz így az emberiség evolúciós jövője" - tette hozzá. NZS 2013. január 14.,