Gondolat

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

2017. OKTÓBER 29.

Az igényes és művelt orvost, aki hivatásaként szereti szakmáját, többek között arról lehet megismerni, hogy érdeklődik a gyógyítás története iránt is: hogyan alakultak ki azok a módszerek és eszközök, amelyeket praxisa során használ. Hogyan gyógyították régen a betegségeket, amikor még nem állt rendelkezésünkre a mai tudás? Sajnos az orvostanhallgatók alig találkoznak orvostörténelmi stúdiumokkal, így előfordul, hogy az egészségügyi szakemberek csak nyugdíjas korukban kezdenek érdeklődni az orvostörténelem iránt – de jobb későn, mint soha. Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Magyar László András a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár főigazgató-helyettese, az orvoslás történetének – túlzás nélkül állíthatjuk – legműveltebb, legkiválóbb tudósa, aki jó érzékkel találja meg azt a szűk mezsgyét, azt a hangnemet és műfajt, amely tudományos, ugyanakkor közérthető is. Ebben az igényes kiállítású könyvben képek és szórakoztató, ám tudományosan is helytálló magyarázatok segítségével érdekes, régi „gyógyszerkentyűket” mutat be a szerző.



Ki gondolná, hogy a villamosszék elődjét idegösszeomlás kezelésére, majd fogyasztásra, zsírtalanításra is használták? Vajon ma bezáratnánk-e magunkat egy elektródaketrecbe, ha neuralgia, alacsony vérnyomás vagy álmatlanság kínozna? Miért nem használunk láz és fejfájás csillapítására feltekert gumicsősapkát, amelyben cirkulálhat a hideg víz? Melyikünk gondolná, hogy a hajszárító eredetileg gyógyászati eszköz volt, és véralvasztásra használták? Akinek nincsen otthon házi szaunája, joggal irigyelheti a 20. század elejének hordozható fa- és vászonszerkezetes gőzfürdőit, amelyekből kisebb, lábfürdős változatot is lehetett rendelni. Borzongató viszont a Pelithe nevű gyógyászati eszköz, amely a potenciazavarokat volt hivatva orvosolni – hő- és rádiumbesugárzással. A gerinc nyújtását szolgáló „akasztó”, vagyis a pácienst álla és hónaljai alá tett hevederekkel felemelő gépezet ma is elkelne minden irodában, ahol napi 8–12 órát ülnek számítógép előtt az alkalmazottak. (Marlene Dietrich emlékirataiban olvasható: kamaszkorában osztálytársaival együtt ilyen gépeken „lógtak”, hogy ne legyen gerincferdülésük – és a szerkezet eredményességét igazoló gyönyörű, szálfaegyenes termetét később milliók csodálhatták a mozikban és a színpadon.) Mai, gépek vezérelte egészségügyi rendszerünk kezdeteit mutatják be ezek a bájosan gyermeteg, ám hősies erőfeszítésekről tanúskodó gyógyászati szerkezetek.

Ez a könyv nem hiányozhat a művelt orvosok, de a művelt és érdeklődő páciensek polcáról sem. Szórakoztatva tanít, és olyan szép kiadvány, hogy lapozgatása már önmagában is esztétikai élmény és szellemi időutazás.

Magyar László András: Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyűk. Corvina Kiadó, Budapest, 2017. 168 oldal www.corvinakiado.hu

Kölnei Lívia

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Gondolat

A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.