Hírvilág

Határátlépők

2011. SZEPTEMBER 01.

A rezidensek deklarálták, hogy mennek, az orvosok számára a „lenni vagy nem lenni” a kérdés, míg a szakdolgozók a „menni vagy maradni” között hezitálnak. Mindez az ágazati szereplőket összefogó kamarák vezetőinek, és a Rezidensszövetség elnökének előadásából derült ki tegnap az Önkormányzati Egészségügyi Napok XV. kongresszusán Budapesten.

Évek óta beszélünk egymással, és mégis mellébeszélünk – kezdte lemondóan Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, majd úgy folytatta, próbálnak megfelelni a kötelező programoknak, és jót keresnek abban, amiben nincs semmi jó, miközben „már átléptük a földrajzi és demográfiai határokat is”. Sokan már elmentek, néhány száz vacilláló még akad, ám még többen állnak sorban az EEKH-nál, hogy kikérjék a külföldi munkavállaláshoz szükséges papírjaikat.

Éger szerint már nem csak az a probléma, hogy az egészségügyiek átlagkeresete 2011-ben csökkent, és jelenleg havonta 118.000 forint. Sokkal nagyobb baj, hogy megszakad az oly fontos mester-tanítvány viszony, nincs, aki jó orvosokat képezzen, így lassan nem csak az múlik a beteg szerencséjén, hogy milyen ellátást kap, hanem az is, kap-e ellátást egyáltalán. A MOK elnöke kissé szkeptikusan megjegyezte, hiába mondanak bármit az ágazatban dolgozók a kongresszusokon és konferenciákon, az nem éri el a döntéshozók szintjét. Pedig itt már a lenni vagy nem lenni a kérdés.

Menni, vagy nem menni? – ezzel a kérdéssel kapcsolódott Éger István előadásához a Magyar Egészségügyi és Szakdolgozói Kamara (MESZK) kamara elnöke. Balogh Zoltán szerint a szakdolgozók érzik legjobban a fizetések változását, a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása pedig egyértelműen az utolsó csepp a pohárban. Ha a koncepció megvalósul, az 20 ezer forintos nettó bércsökkenést jelent egy OKJ-s képzésben végzett, három műszakban dolgozó szakember számára.

A szakdolgozók másod és harmadállásokban igyekeznek kiegészíteni az alacsony bérüket, sokan feketén vállalnak munkát nem csak itthon, de külföldön is. Jelenleg 5300 fővel vannak kevesebben a rendszerben, mint a korábbi években. Nem csupán a bérrendezés az egyetlen feladata az ágazati vezetésnek, sürgető a képzés, szakképzés átalakítása is, mert az hazánkban nem EU-konform. Amennyiben nem történnek azonnali intézkedések, 2012-ben nem lesz, aki ellássa a betegeket – zárta Balogh Zoltán.

Nincs sem anyagi, sem szakmai motiváló közeg, hiányzik a rendszerszintű rezidensoktatás, az orvos utánpótlás esélyei pedig egyre rosszabbak arra, hogy megtanulják a szakmát – mondta bevezetőjében Papp Magor, a magyar Rezidensszövetség elnöke, majd a rezidensi ösztöndíjprogrammal kapcsolatos adatok sorolásába kezdett. Nyolcszáz végzősből a hatszáz meghirdetett helyre mindössze 124-en jelentkeztek, s mivel a rezidensek 74 százaléka azt tervezi, hogy elmegy az országból, az itthon boldogulást keresőknek is csupán 60 százaléka élt a pályázati lehetőséggel.

Mindez alátámasztja korábbi álláspontjukat, amely szerint nem jó megoldást választott a tárca a fiatal doktorok itthon marasztalására a programmal, a rezidensek juttatásait pedig nem lehet a nélkül növelni, hogy ne rendeznék ezzel egy időben a szakorvosok bérét is. A rezidenseket 200.000, a szakorvosokat 300.000 forintos nettó bérrel már itthon tarthatná a kormány, esetleg az önkormányzatokkal közösen kellene valamilyen konstrukciót kidolgozni, amely az osztrák és német munkaerőpiac megnyitása után is elegendő hátteret adna ahhoz, hogy orvosaink a magyar betegeket gyógyítsák. Azonban ha a bérek és a munkakörülmények nem változnak, egyre kevésbé lesz kérdés, hogy át kell e lépni a határt.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-09-01

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok