Hírvilág

Hálózatos ellátás szívbetegeknek

2012. SZEPTEMBER 25.

Szöveg nagyítása:

-
+

Nem a markukat tartják, hanem már le is tettek valamit az asztalra, a további bővítéshez azonban már központi támogatásra is szükség lenne a Magyar Kardiológusok Társasága szerint. Az elmúlt évben országszerte 25 kardiológiai ambulancia állt fel, ahol a szívelégtelenség III-IV. stádiumában lévő betegek gondozását végzik. Erről beszéltek a szakemberek a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület rendezvényén, Budapesten. A betegek 30 százaléka a szívelégtelenség diagnosztizálásának első évében, mintegy felük a pedig öt éven belül meghal a szívpumpa funkciójának elégtelensége miatt. A gyógyíthatatlan, de gyógyszeres és eszközös kezeléssel jól karban tartható betegségnek rosszabb a halálozási aránya, mint a ráké, így egyértelműen népbetegségnek nevezhető – összegezte prof. dr. Tomcsányi János, hozzátéve, hogy a páciensek 20 százaléka 60 éven aluli, ugyanennyien pedig 80 éven felül vannak. Jelentősen javíthatja a túlélési adatokat a gyógyszeres terápia rendszeres felülvizsgálata, a páciensek ellenőrzése. Ma ez sok nehézségbe ütközik, hiszen a betegek többségét nem kardiológus, hanem belgyógyász, a háziorvos, időnkét pedig pulmonológus gondozza, esetenként nem is a szívelégtelenséget kezelve. Nehezíti a szakszerű gondozást az is, hogy nem túl jók a betegegyüttműködési adatok sem, a páciensek nem veszik komolyan az orvosi utasításokat, 40 százalékuk nem szedi megfelelően a gyógyszereit, pedig generikumokkal viszonylag jól szinten tartható az állapotuk. A szívelégtelenség gyógyszeres és a kamraműködést támogató eszközös kezelést egyaránt igényel, a komplex gondozással jelentősen csökkenthető lenne a halálozások száma – fűzte hozzá dr. Nyolczas Noémi, az Állami Egészségügyi központ Kardiológiai Osztályának főorvosa. – A betegeket hazánkban is strukturált gondozás keretében kellene ellátni, ahogyan Svédországban, Olaszországban többségüket ilyen speciális ambulanciákon kezelik. A kardiológiai ambulanciák létrehozásában konszenzus alakult ki a szakmán belül. Jelenleg Budapesten 5, nagyobb vidéki városokban 17 ambulancia már működik, hozzájuk csatlakozott még 3 egyetem is, befogadva – mint Tomcsányi János fogalmazott – „a szakma vére árán létrehozott” kísérleti modellt, ahol 500-1000 pácienst gondoznak. Országos szinten legalább 100 ambulanciára lenne szükség ahhoz, hogy az összes szívelégtelenséggel élő ember harmadát, a mintegy 50-60 ezer, III-IV. stádiumú beteget fogadhassák. Az elmúlt évtizedekben a várható élettartamban elért öt év nyereség nagyrészt a kardiológiának volt köszönhető, az ambulanciahálózat kiépítésével ezt a számot tovább lehetne növelni – hangsúlyozta Prof. dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója. Felhívta a figyelmet arra is, hogy létfontosságú lenne egy szívelégtelenség regiszter kialakítása, ebből választ kaphatnának arra, hogy milyen betegségek vezetnek a szívelégtelenség kialakulásához. Ehhez azonban a regiszterbe minden betegnek be kellene kerülnie, ez a sok munka és idő mellett anyagi ráfordítást is igényel, páciensenként mintegy 3000 forintot, ami az 50 ezer betegre számítva milliárdos tétel. Ám e nélkül nem lehet megalapozott az ellátás. A kardiológiai ambulancián egy beteg ellátásának költsége 10 ezer forintba kerül, jelenleg a biztosító ezek működtetéséhez nem járul hozzá. Míg Tomcsányi János azt fejtegette, hogy az OEP részéről talán lenne szándék a hálózat finanszírozására, addig dr. Nyolczas Noémi az egymilliárd forintot meghaladó megtakarítási lehetőségre hívta fel a figyelmet. Mint mondta, évente ötezer halállal lenne kevesebb az ambulanciáknak köszönhetően. Most 5,3 milliárdot költünk szívelégtelenség miatt kezelt betegek ellátása, ennek negyede, majdnem másfél milliárd forint lenne megspórolható az új ellátó-hálózatban. Az ambulanciákra támaszkodva könnyebb helyzetben lennének a betegek többségét manapság ellátó háziorvosok is. Nyolczas főorvos asszony most hiányolja a folyamatos együttműködést az alapellátókkal, Tomcsányi professzor szerint viszont a magyar háziorvosok műszeres felszereltsége nem megfelelő a szívelégtelenségben szenvedő betegek kezeléséhez, emellett szakmai továbbképzésük is indokolt lenne. Sok esetben a teljesítményvolumen-korlát szab határt például a szükséges laborvizsgálatok elvégzéséhez. Merkely Béla hozzátette, az I-II. stádiumú betegeket továbbra is a háziorvosuk látná el, ez a feladat jól megoldható az alapellátásban is. Kis anyagi áldozattal nagy nyereségre lehetne tehát szert tenni az MKT szerint, a nem területi elv alapján működő ambulanciákon speciális szakemberek kezelhetnék a speciális ellátást igénylő betegeket. Az ambulanciákhoz kapacitást, ehhez pedig finanszírozást kellene biztosítani. A teljes hálózat kiépítése két évet venne igénybe. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-09-25

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napok

2024. március 22–23-án rendezik meg a XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napokat. A rendezvénynek a Babits Mihály Kulturális Központ ad helyt. A konferencia a kardiológia aktuális tudományos kérdéseit járja körül, a szakma jeles képviselőinek részvételével. A részvétel díjtalan, vizsgával zárul. A szabadon választható kongresszust az OFTEX 12 pontra akkreditálta.

Hírvilág

Ahol a szívbetegség kezdődik

A szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak világszerte. Általában életviteli tudatossággal megelőzhető kialakulásuk. Ebben a rizikófaktorok csökkentése az elsődleges kulcs: a dohányzás elhagyása, a túlsúly leadása, az egészséges étrendre való átállás, a rendszeres testmozgás bevezetése, az alkoholfogyasztás mellőzése.

Hírvilág

Ami az egyik beteget gyógyítja, a másiknak árthat is

A krónikus vesebetegség világszerte mintegy 800 millió beteget érint, az emberek nagyjából 10%-át. Rendkívül gyakran fordul elő a cukorbetegeknél: 3 diabeteses felnőttből 1 krónikus veseelégtelenségben is szenved. A magas vérnyomás (a cukorbetegség után) a krónikus vesebetegség második leggyakoribb kiváltó oka: a magas vérnyomással rendelkező betegek 20%-ának van krónikus vesebetegsége.

Hírvilág

A szívelégtelenség világszerte 64 millió embert érint

A szívelégtelenség több embert érint, mint a tüdőgyulladás és a szívroham együttvéve. Világszerte legalább 64 millió, Magyarországon 250-300 ezer embert érint. Éves szinten 30-35 ezer főre tehető az újonnan diagnosztizáltak száma. Bár gyógymód egyelőre nem létezik, vannak kezelési lehetőségek, amelyek segíthetnek lassítani a betegség előrehaladását.

Hírvilág

Számoljunk le a szívelégtelenséget övező leggyakoribb tévhitekkel!

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Ahhoz képest, mennyire gyakori betegség a szívelégtelenség, rengeteg hiedelem és félelem övezi. Az alábbiakban összegyűjtött néhány fontos tévhit megcáfolásával mindezt elkerülhetjük.