Hírvilág

Halálok-e az öregség?

2012. DECEMBER 27.



- Bele lehet-e halni az öregségbe? - ebben a kérdésben még gyakorlott gerontológusok véleménye sem egyezik sokszor. Boga Bálint gerontológus professzor több évtizedes praxisa alatt nem találkozott egyetlen olyan idős korban elhunyttal sem, akinek a halálát az a bizonyos "végelgyengülés" okozta volna, amire néhány országban elfogadottan hivatkoznak a statisztikákban, a halotti jegyzőkönyvek alapján.

Mostanában egyre többször hallani ezzel a témával kapcsolatban az időskor kutatásával foglalkozó szakemberek, gyakran egymásnak is ellentmondó véleményét. Nem véletlenül, hiszen az előrejelzések szerint az "öregek kora" jön el, 2030-ra több mint egymillió 100 éves ember lesz a világban. Vagyis az életkor egyre inkább kitolódik, szinte "matuzsálemi" határokig, vagyis az "öregedési index" emelkedő tendenciát mutat.

Ahogy Székács Béla, a Magyar Geriátriai és Gerontológiai Társaság elnöke mondja, az öregedés természetes folyamat. "Ennek a folyamatnak viszont igen sokféle változata van. Gyakorlatilag ahány ember, annyi féle. Nincs két egyformán öregedő azok között a 2 millió 60 éven felüliek között sem, akik közöttünk, nálunk élnek. Mindenki az idilli, szép öregkort képzeli el magának, csakhogy ezért igen sokat kell tenni, és már fiatal korban. Nem csak az egészségügynek, az egyénnek, a pácienseknek is. Csodaszer nincs, annak ellenére, hogy egyre több szerencselovag kísérli meg varázsbogyókkal, különleges készítményekkel, drága, és hatástalan szerekkel garantálni az örök ifjúságot."

Az időskor biológiai, fiziológiai folyamatáról sokan, sokféleképpen írtak. Fritz Reimann pszichoanalitikus, "Az öregedés művészete" című munkájában határozottan azt a nézetet vallja, hogy az öregkor formálható, alakítható, de vannak olyan dolgok, amelyekbe bele kell törődnünk. Később és hosszabban öregszünk, köszönhetően nagyrészt az egyre fejlődő tudománynak, a jobb, hatékonyabb egészségügyi ellátásnak, a fejlettebb diagnosztikai módszereknek. Elméletileg valóban élhetnénk akár 120-130 évig is, csakhogy a szervezetet az élet során sokféle kórokozó ártalom éri.

"Szervezeti, és működésbeli ártalmakról van szó, - mondja Székács professzor - és az ezek következtében létrejövő változások összessége vezet végső soron a halálhoz. Egy szerv, vagy szervrendszer, valamilyen funkció gyors leromlása mindig kóros változás, és nem a normális öregedés következménye."

Vagyis "csak" az időskor nem elég ok a halálra. Az energia elvesztése, a "végelgyengülés" mögött általában mindig van valamilyen valódi halálok. Székács professzor szerint a gazdaságilag fejletlenebb országokban gyakran elfogadják halálokként a végelgyengülés megjelölést, éppen a diagnosztika elmaradottsága miatt. De olyan eset is előfordul, amikor van halálok, csak nem diagnosztizálható, nem mutatható ki.
A 30-as, 40-es években még az időskori halálokok között 16 százalékban szerepelt a végelgyengülés megjelölés. Ma - bár maga az öregedési folyamat elvezethet idáig elvileg - gyakorlatilag a legtöbb országban konkrét kórmegállapítást és kórmegjelölést fogadnak csak el a halálozási jegyzőkönyvön.

Bár az öregedés folyamata kétségtelenül kedvezőtlen változásokkal jár, amelyek nyomán könnyebben kialakulhatnak kóros elváltozások, lassítani lehet, ha elkerülni végleg nem is az időskorral járó biológiai, és pszichés terheket. Ezért viszont dolgozni kell, a szervezet állandó karbantartásával, a testi és szellemi aktivitás megőrzésével, kiegyensúlyozott életmóddal.

Mindehhez a tudomány a maga módján járul hozzá, a geriátria fejlődésével, a genetika és őssejtkutatás előrehaladásával, azokkal a modern terápiákkal, amelyek az immunrendszer erősítését szolgálják. Goethe szerint "az öregkort nem megélni, elviselni művészet". Úgy tűnik a megállapítás egyre időszerűbb lesz, ha tétlenül, beletörődve várjuk az évek múlását.
Bár a WHO a 70 éven felülieket tekinti hivatalosan időseknek, az emberi életkor felső határa elméletileg akár 120-130 év is lehetne, ha nem jönne közbe valamilyen betegség, amely miatt korábban következik be a vég.

Az Egészségügyi Világszervezet határozott álláspontja az, hogy egyre többen érnek meg az átlagnál magasabb életkort, és nem is szervi bántalom, vagy betegség következtében veszítik el életüket, hanem a "természetes kopás," elhasználódás, energiavesztés következtében. Ezért célszerűnek látják, hogy - talán már a következő évben- mindenképpen felveszik a hivatalosan is elfogadható halálokok listájára az öregkori végelgyengülést.



MTI 2012. december 27., csütörtök

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos betegségek és cardiovascularis rizikó a reumatológus szemszögéből - A Figyelő 2016;1

SZEKANECZ Zoltán

A gyulladásos reumatológiai kórképek (arthritisek és autoimmun betegségek) nagy részében akcelerált atherosclerosis és következményesen megnövekedett cardiovascularis (CV) morbiditás és mortalitás észlelhető. Ennek háttere leginkább rheumatoid arthritisben (RA) ismert (ezért a továbbiakban döntően erre fókuszálunk), de jellemző a spondylarthritisekre, köszvényre, juvenilis arthritisre, SLE-re, sclerodermára, myositisre is.

Egészségpolitika

Milliók életét mentették a nem-orvosi intézkedések

Gondolat

Szinte heroizálják az öngyilkosokat az emberek Magyarországon

Nincs olyan ember, akinek életében egyszer nem fordult volna meg a fejében az öngyilkosság gondolata, de ehhez képest csak kevesen teszik meg, mivel a lelki stabilitás, a megbízható kapcsolatok, illetve a pszichiátriai betegségek hiánya átsegítik őket a nehézségeken.

Hírvilág

Átadták a Budapesti Szent Ferenc Kórház új szárnyát

A kórház jelenlegi befogadóképességét közel megkétszerező új épületet Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg. A fejlesztés finanszírozása jelentős részben kormányzati forrásból valósult meg, ami önkormányzati, rendi és magántámogatásokkal egészült ki. Ezzel átadásra került az Egészséges Budapestért Program fejlesztéséhez tartozó első új kórházépület.