Bár a képzési rendszert szabályozó törvényeket sikerült rendbe tenni, azok nem éreztetik hatásukat. A béremelésből sokan kimaradtak, és nem sok jutott el a szakdolgozókhoz novemberben a megemelt praxispénzből, ahogyan a védőnők sem érezték, hogy 14 százalékos pontérték emelés történt, mert az önkormányzatok nem építették be novemberi fizetésükbe a többletet. Minderről dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Csordás Ágnes, a védőnői tagozat vezetője, és Hirdi Henriett, az alapellátásért felelős alelnök beszéltek csütörtöki sajtótájékoztatójukon, ahol a 2012-es évet is értékelték. Míg az évközi változások a fekvő és járóbeteg-ellátásban tevékenykedő szakdolgozókat érintették, az év végén az alapellátásban munkálkodóknak kellett volna többletjuttatást kapniuk. Azonban a MESZK december 1-16 között végzett felmérése azt igazolja, hogy az érintettek most sem kaptak béremelést. A háziorvos mellett dolgozó ápolók, a védőnők, a foglalkozás-egészségügyi és fogászati szakasszisztensek közül 2114-en válaszoltak az online kitölthető adatlapok kérdéseire. Ezekből kiderült, hogy bár a válaszadók 93 százaléka tudott az emelt összegű finanszírozásról, ám 96 százalékuknak nem jelezte a munkáltatója, hogy változna a személyi juttatása. Különösen nagy csalódás volt ez a háziorvosi praxisokban dolgozó szakasszisztenseknek, 78 százalékuknak már a tavaly, a praxisoknak juttatott 3,5 milliárd forintból sem futotta fizetésemelésre. Hiába hívta fel Szócska Miklós szakállamtitkár a háziorvosok figyelmét, hogy „gondoskodjanak az asszisztenseikről”, ez nem történt meg – számolt be Hirdi Henriett. A körzeti ápolók többségük egyébként is a bérminimumra van bejelentve, mindegy, van-e diplomájuk vagy nincs, esetükben az orvos ajánlata alapján történik a bérrendezés, miközben többletfeladataik ellátásáért nem kapnak juttatást. Nehezen tudja érvényesíteni igényeit a polgármesterekkel szemben a 4800 hazai védőnő, „könyörögniük kell a juttatásokért” – mondta Csordás Ágnes, hozzátéve, az ő esetükben sincs díjazva a sem többletfeladat, sem a többletképzettség. Üdvözlendő az egészségügyi kormányzat szándéka, hogy a húszezer, az alapellátásban tevékenykedő szakdolgozó munkáját is díjazza, ám a MESZK olyan garanciális elemek törvénybe építését várná el a szakpolitikusoktól, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalók valóban megkapják a többletjuttatásokat – foglalta össze Balogh Zoltán, felhívva a figyelmet arra, hogy a legtöbb munkáltató a törvényi szabályozás hiányosságaira hivatkozva nem adott többletjuttatást a dolgozóknak.

2012 pró és kontra Az ígéretek ellenére mégsem épült be az alapbérbe a nyári béremelés, ezt a most elfogadott jogszabály módosítások tükrében világossá vált – mondta a kamara elnöke, elismerve, hogy igen jelentős béremelés történt idén az ágazatban, amely több tízezer szakdolgozót hozott jobb helyzetbe, de a bértábla „összecsúszása” miatt sokan csalódottak, s a novemberi korrekcióból is kimaradtak egyes munkavállalók. Elkészítettük az ágazati bértáblát, múlt hónapban el is küldtük az államtitkárságnak, ám egyelőre nem kaptunk rá választ – számolt be Csordás Ágnes, egyetértve a MESZK elnökkel abban, hogy egységes ágazati bértáblára lenne szükség, ennek híján a béremelésbeli különbségek továbbra is feszültségeket fognak okozni. Balogh Zoltán azt is hozzátette, a nyáron érvénybe lépett szakdolgozói bértábla a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt január elseje után elavul, további összecsúszás várható a szakképzett és a diplomával rendelkező munkavállalók között. A szakdolgozók kétharmada közalkalmazottként dolgozik, elenyésző az egyéni, vagy társas vállalkozásban foglalkoztatottak, más jellegű szerződéssel rendelkezők száma – foglalta össze Balogh Zoltán. A kamarai nyilvántartás adatai alapján a szakdolgozók átlagéletkora az ötven évhez közelít, 95 százalékuk nő, túlnyomó többségük 42-44, az ügyeleti idő beszámításával együtt 50-60 évet töltött az egészségügyben. Hetvenöt, nyolcvan éves ápolónők is munkában állnak még, köztük olyan is, aki aktív belgyógyászati osztályon, heti 172 órában teljesít szolgálatot. Több ezer szakdolgozó kényszerűségből vállal munkát alacsony nyugdíja miatt kisebb-nagyobb óraszámban. Ha őket választásra kényszerítik, s elhagyják a pályát, az mind a járó- és fekvőbeteg-ellátásban, mind a labor- vagy képalkotó diagnosztikában veszélyeztetni fogja a betegellátást – figyelmeztetett a MESZK elnöke, aki szerint csak akkor lenne szabad választás elé állítani az idős szakdolgozókat, ha lenne remény több ezer fiatal munkába állására. Bár az elnök azt is hozzátette, hogy egy 2008-as felmérésük rámutatott, vannak olyan megyék, ahol egyetlen nyugdíjast sem foglalkoztatnak, ellenben 2013-ban 2-3000 szakdolgozó nyugdíjba vonulása várható. Mivel a kórházak saját bevételeikből nem tudják kigazdálkodni az idősebb korosztály megemelendő fizetését, így inkább két fiatal, ám tapasztalatlan kollégával tölték be a helyét, ami ismét csak az ellátásbiztonság szempontjából jelenthet problémát. Az egyedi elbírálási rendszer ágazati szinten nem működőképes, így a továbbfoglalkoztatottak körét a területi ellátási kötelezettség alapján kellene meghatározni, viszont amíg nem látszik biztosítva az utánpótlás, addig ezt a rendelkezést nem szabad rászabadítani a rendszerre – vélte Balogh Zoltán. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-12-20