Hírvilág

Évente 136,5 billió forint pazarlás az amerikai egészségügyben!

2011. AUGUSZTUS 15.

Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa költségvetési bizottságának elnöke, Peter Orszag augusztusban nyilatkozta, hogy „különböző hiteles források utalnak arra, hogy az amerikai gazdaságban az egészségügyben vannak a legnagyobb hatékonysági hiányosságok. Az Amerikai Egyesült Államokban évente 700 milliárd dollárba kerülnek azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek nem javítják a betegek állapotát.” A beszámolók értelmetlenül vagy csekély haszonnal végzett beavatkozásokról szólnak, melyeket a kártérítési perektől való félelemből vagy megvesztegetés hatására, másokat a betegek követelődzései miatt, vagy pedig a bevett rutin „esztelen” ismétléseként végeznek el. A költségvetési biztos szerint más országok kevesebbet költenek az egészségügyre, de ugyanolyan vagy jobb eredményet érnek el, tehát lehetne jobban csinálni, de hogyan?

A New England Journal of Medicine egyik szerkesztője a megdöbbentő hír kapcsán járta körül ezt a témát. Mi is valójában a pazarlás definíciója? Lehet-e tenni valamit ellene, és ha igen, milyen hamar lehet költségmegtakarítást elérni?

Összességében véve ugyanis az Egyesült Államok egészségügyi kiadásai nem voltak feleslegesek, mert kiszámítható, hogy a hosszabb élettartamnak, a jobb életminőségnek és jobb munkaképességnek az egészségügyi ellátásra visszavezethető hányada több gazdasági növekedést eredményezett, mint amennyi pénzbe került. Viszont az, hogy összességében hatékony volt az egészségügybe való befektetés, nem zárja ki, hogy annak bizonyos részei tényleg haszontalanok.

Tehát mi is a pazarlás? Mindenki egyetért abban, hogy pazarlás olyan beavatkozást végezni, amely nem javítja, sőt, akár rontja a beteg állapotát. De feleslegesnek lehetne tekinteni azokat a beavatkozásokat is, amelyektől várható, hogy hasznosak legyenek, de később kiderül, hogy nem voltak azok – mintha lakásbiztosítást kötöttünk volna elemi károk ellen, majd utólag haszontalannak tartanánk ezt, mert a ház nem égett le.

Tehát a pazarlás definíciójában benne kell foglaltatnia, hogy előre kell megítélni az egyes intervenciók várható hasznosságát, vagyis arra kell válaszolni, hogy mi lesz a várható előnye egy bizonyos betegcsoportban, és ezt a várható előnyt hiteles bizonyítékoknak kell alátámasztaniuk. Az elemzéshez a várható hasznot és kockázatot egyetlen számban kell kifejezni, erre szolgál például a megnyert életévenkénti költség, illetve a életminőség szerint korrigált megnyert életévenkénti vagy a rokkantság szerint korrigált életévenkénti költség.

A különböző egészségügyi intézkedések egységnyi megnyert egészségügyi haszonra jutó költsége azonban igen széles tartományban mozog, az élet egyévnyi meghosszabbításának ára a különböző beavatkozások esetében néhány dollártól sok millióig terjed. Hol kell tehát meghúzni a határt, amelynél olcsóbb beavatkozásokat elvégezzünk, de a drágábbakat már pazarlásnak tekintsük?

Bonyolítja a kérdést, hogy a túl drágának tekintett beavatkozások is hasznára válnak néhány betegnek, és az orvosok azt szokták meg, hogy minden olyan kezelést elvégezzenek, amely várhatóan hasznára válhat a betegeknek. Ráadásul a betegek ezt el is várják, főként, hogy nem ők fizetik az ellátásukkal kapcsolatos költségek nagy részét.

A New England Journal of Medicine szerzőjének véleménye szerint az egészségügyben tapasztalható pazarlás elleni küzdelmet kutatással kell kezdeni. Igaz, hogy máig is több ezer költséghatékonysági elemzést közöltek, mégis az orvosok által végzett beavatkozásoknak csak a töredékéről készült megfelelő minőségű költséghatékonysági elemzés, jobbára olyanokból van kevés, amelyekben figyelembe vették az egy adott betegségben szenvedő különböző betegek egyéni jellemzőinek hatását.

A szerző véleménye szerint ki kellene továbbá terjeszteni az egészségbiztosítás körét a jelenleg nem biztosított személyekre is, ami meglepő, mert ez első megközelítésben csak növelni fogja az egészségügyi ráfordításokat. Viszont a költséghatékonyságiból adódó megtakarítási kényszer tovább növelné a biztosított és a nem biztosított személyek ellátási színvonala közötti különbséget. Ez pedig könnyen vezethet olyan társadalmi feszültségekhez, amelyek veszélyeztetnék az egész rendszer létét.

A szerző kitér a költségcsökkentés további módjaira is, többek között a betegek által fizetendő önrész növelésére, az orvosok hozzáállásának megváltoztatására megfelelő képzés vagy anyagi ösztönző eszközök segítségével, valamint az információs technológiák olyan irányú fejlesztésére, amely például a feleslegesen megismételt eljárások kiküszöbölésével gazdaságosabbá teszi az ellátást,.

Azt a gyakran elhangzott ellenérvet, amely szerint bármelyik, az egészségügyi ellátást gazdaságossá tévő intézkedés hatása legjobb esetben is évek múlva jelentkezik, elegánsan hárítja el a szerző: véleménye szerint ez inkább csak újabb érv amellett, hogy minél hamarabb kell elkezdeni az intézkedéseket.

Forrás:NEJM 359:1865-1867

Kapcsolódó Anyagok:

Murphy KM, Topel RH, eds. Measuring the gains from medical research: an economic approach. Chicago: University of Chicago Press, 2003.

Cutler DM, Rosen AB, Vijan S. The value of medical spending in the United States, 1960-2000. N Engl J Med 2006;355:920-927 Link

Fuchs VR, Garber AM. Health and medical care. In: Aaron HJ, Lindsay JM, Nivola PS, eds. Agenda for the nation. Washington, DC: Brookings Institution Press, 2003:145-81

Szemlézte: eLitMed.hu, dr.Kern Dávid

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.