Hírvilág

Elmerülni a pillanatban - beszélgetés Perczel Forintos Dórával

2011. AUGUSZTUS 15.

Depresszió esetén az Amerikai Pszichiátriai Társaság protokollja szerint a kognitív viselkedésterápia az első választandó megoldás. Egy belső figyelemmel dolgozó módszer eredményeiről és jövőjéről kérdeztük a nemzetközi szakembert.


– A többi pszichoterápiás módszerhez képest mi a kognitív terápia fő jellemzője?

– A kognitív terápia olyan időhatáros fókuszterápia, amely a szorongásos zavarok, személyiségzavarok, hangulat- és evészavarok kezelésében javallt. A sokfajta pszichoterápia közül evidence-based terápiás módszernek minősül, hiszen számtalan randomizált és kontrollált vizsgálat támasztja alá hatékonyságát. Sajnos ezt még viszonylag kevés más pszichoterápiás módszerről mondhatjuk el.


– Mi a módszer lényege?

– A pszichés szenvedés érzelmek formájában jelentkezik. A kognitív terápia lényege az a felismerés, hogy pszichés problémáknál nem az érzelmi reakció az elsődleges, hanem az, hogy hogyan értékeli az egyén a helyzetét. A helyzetek többé-kevésbé semlegesek, ám a helyzetek értelmezése, a hozzárendelt jelentés következménye az érzelmi reakció. Az 1970-es években elsőként depressziós betegeknél írták le először ezt a jelenséget.



Köztudott, hogy a gondolkodásunk befolyásolja az érzelmi állapotunkat A depressziós beteg lehangoltsága, elkeseredése, tehetetlenség érzése annak a következménye, hogy saját magát értéktelennek tekinti, illetve azt gondolja, hogy mások nem szeretik, vagy más negatív fantáziája van, ami negatív hangulathoz vezet.. Maladaptív viszonyulás helyett adaptív viszonyulás segíthet abban, hogy a helyzetét reálisabban ( és ne folyton negatívan) értékelje.


– Egyfajta „hibás” gondolkodás feltárása, közlése?

– Szerencsésebb, ha „hibás” gondolkozás helyett inkább adaptív és maladaptív gondolkozási sémákról beszélünk. Ez fontos retorikai változás. A kognitív terápia során nem „megmondjuk” a betegnek, hogy gondolkozzon pozitívabban, hanem különféle technikákkal segítjük elő a változást. Ha például valaki gyermekkorában nehéz körülmények között nőtt fel, akkor számára az értéktelenség érzése egy teljesen valós és adekvát tapasztalat. Ez nem hibás gondolkodás. Ám esetleg a gyermekkori tapasztalatai miatt felnőttkorban nehezen tud beilleszkedni még egy elfogadó közegbe is épp azért, mert öntudatlanul (vagy tudattalanul) a gyermekkori sémákat alkalmazza.


– Depresszió esetén javasolt a módszer?

– Igen, depresszió terápiájában vagy hangulatzavarok kezelésében az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott protokoll szerint a kognitív viselkedésterápia a választandó pszichoterápiás módszer. Világszerte széles körben alkalmazzák, itthon is egyre többen ismerik. A Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékén ilyen szemléletben oktatunk és gyógyítunk.

Gyermekkori traumák esetén különösen nehéz nehéz változtatni a sémákon és hosszabb időre van szükség . Sokszor illető a tudja, hogy máshogy „kellene” gondolkodni, ám a trauma szorngástkeltő emlékképei folyton visszatérnek.
A kognitív viselkedésterápia harmadik hulláma próbálta megragadni ezt a kérdést. Az egyik rendkívül jó eredményekkel kecsegtető módszer az ún. „mindfulness”: ez egyfajta belső figyelemmel dolgozó módszer.


– Ez mit jelent voltaképpen?

–. A pozitív pszichológia a 2000-es évek elején emelte be a módszert a tudományba. A „mindfulness” tulajdonképpen a buddhizmusban gyökerező meditációs technika, bár a katolikus kontemplációhoz is sok köze van. A módszer lényege egy belső tudatos figyelem fenntartása a jelenben, egyfajta önazonosság átélése az egyén testével, az adott pillanattal A személy a légzésére vagy csak az adott pillanatra reflektál.. A gyakorlás során felmerülő nyugtalanító képeket, fantáziákat, emlékeket és gondolatokat pedig úgy tekinti, mint amelyek léteznek, vannak, de nem azonosak vele: úgy tekint rájuk, mint az autópályán áthaladó autókra: felbukkannak a tudatosságban, majd tovatűnnek. Csoportos módszer, gyakorláson alapul és tartalmaz házi feladatokat is. A csoportos gyakorlás után élménybeszámoló, élménymegosztás következik.


– Mennyire eredményes ez a technika?

– Az első és talán legfontosabb, hogy három vagy több megelőző epizódos rekurrens depresszióban meglepően jó eredményeket hozott a terápia. TAU (treatment as usual: azaz antidepresszáns gyógyszerelés) csoport és TAU + mindfulness csoport összehasonlításban meggyőző eredmények születtek: a betegek 60%-nál nem volt visszaesés két éves utánkövetésnél.



Egyes vizsgálatokban a betegeknek e belső figyelmi tréning (mindfulness) segítségével sikerült teljesen abbahagyniuk a gyógyszeres kezelést. A vizsgálatok szerint fájdalmak kezelésében, krónikus és daganatos betegségekkel való megküzdésben eredményesen alkalmazható, de további kutatások szükségesek még, hogy más pszichés zavarokban milyen eredményekkel használható (és pontosan milyen együttműködésben a gyógyszeres terápiával.)


– Magyarországon hol használják?

– Meglepő, de szerencsés módon az Onkológiai Intézetben, ápolók, pszichológusok, onkológus orvosok, betegek, a daganatos betegséggel való jobb megküzdés és a depresszió megelőzése érdekében. Tavaly meghívtam egy előadás tartására a mindfulness módszert kidolgozó Kabbat-Zinn professzort a Semmelweis Egyetem Klinikai pszichológia Tanszékére, óriási érdeklődés volt az onkológus kollégák részéről. Remélhetőleg a pszichoterápiás szakemberek és kollégák körében, a depresszió kezelésében itthon is ismert és használt módszerré válik.


eLitMed.hu

Kapcsolódó anyagok:

Agykutatás rovat

Közösségek az élhető életért - Interjú Prof.Dr.Tringer Lászlóval

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont (Buda Béla)

Jon Kabat-Zinn: Coming to Our Senses - UCSD

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.

Egészségpolitika

A tudományegyetem nem tud piacra dolgozni – Veszélyt jelent hazánkra nézve a Fudan Egyetem budapesti campusa

Az európai modern egyetemek három fő eszméje, a pénzügyi függetlenség, az önkormányzatiság és a curriculum szabadsága. Az utóbbi 20-30 évben komoly kritika érte az intézményeket, hogy nem elég gyorsak és nem kellően szolgálják a gazdaságot, elégítik ki a munkaerőpiaci igényeket. Hogy hatékonyabban kellene szolgálniuk az innovációt és az ipari, technológiai fejlődést. A piac és a politika olvasatában a legfőbb szempont ugyanis, hogy a befektetett pénz, tőke minél gyorsabban megtérüljön. Ez a világon mindenütt a szó szoros értelmében egyfajta „szabadságharc” a két domináns erővel szemben. Hiszen az egyetem egy dolgot biztosan nem engedhet el, az pedig az autonómia.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Gondolat

Megoszthatatlan belső magány

Börcsök Enikő Nemsenkilény - monológ nemmindegyembereknek címmel hozott létre egy előadást, mely egy autista egy napját dolgozza fel. A magányról, a normális meghatározásáról, a nem figyelés trendjéről, a gondolat megosztásának a képtelenségéről beszélget vele Gyimesi Ágnes Andrea.

Klinikum

Beszélgetés Bálint Géza főorvossal

Beszélgetés, Dr. Bálint Géza főorvossal az ORFI volt főigazgatójával, a magyar reumatológia egyik legismertebb kiváló orvosával, a humanista orvoslásról 80. születésnapja és Huszár Tibor „Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral” című könyv megjelenése kapcsán.