Depresszió esetén az Amerikai Pszichiátriai Társaság protokollja szerint a kognitív viselkedésterápia az első választandó megoldás. Egy belső figyelemmel dolgozó módszer eredményeiről és jövőjéről kérdeztük a nemzetközi szakembert. – A többi pszichoterápiás módszerhez képest mi a kognitív terápia fő jellemzője? – A kognitív terápia olyan időhatáros fókuszterápia, amely a szorongásos zavarok, személyiségzavarok, hangulat- és evészavarok kezelésében javallt. A sokfajta pszichoterápia közül evidence-based terápiás módszernek minősül, hiszen számtalan randomizált és kontrollált vizsgálat támasztja alá hatékonyságát. Sajnos ezt még viszonylag kevés más pszichoterápiás módszerről mondhatjuk el. – Mi a módszer lényege? – A pszichés szenvedés érzelmek formájában jelentkezik. A kognitív terápia lényege az a felismerés, hogy pszichés problémáknál nem az érzelmi reakció az elsődleges, hanem az, hogy hogyan értékeli az egyén a helyzetét. A helyzetek többé-kevésbé semlegesek, ám a helyzetek értelmezése, a hozzárendelt jelentés következménye az érzelmi reakció. Az 1970-es években elsőként depressziós betegeknél írták le először ezt a jelenséget. Köztudott, hogy a gondolkodásunk befolyásolja az érzelmi állapotunkat A depressziós beteg lehangoltsága, elkeseredése, tehetetlenség érzése annak a következménye, hogy saját magát értéktelennek tekinti, illetve azt gondolja, hogy mások nem szeretik, vagy más negatív fantáziája van, ami negatív hangulathoz vezet.. Maladaptív viszonyulás helyett adaptív viszonyulás segíthet abban, hogy a helyzetét reálisabban ( és ne folyton negatívan) értékelje. – Egyfajta „hibás” gondolkodás feltárása, közlése? – Szerencsésebb, ha „hibás” gondolkozás helyett inkább adaptív és maladaptív gondolkozási sémákról beszélünk. Ez fontos retorikai változás. A kognitív terápia során nem „megmondjuk” a betegnek, hogy gondolkozzon pozitívabban, hanem különféle technikákkal segítjük elő a változást. Ha például valaki gyermekkorában nehéz körülmények között nőtt fel, akkor számára az értéktelenség érzése egy teljesen valós és adekvát tapasztalat. Ez nem hibás gondolkodás. Ám esetleg a gyermekkori tapasztalatai miatt felnőttkorban nehezen tud beilleszkedni még egy elfogadó közegbe is épp azért, mert öntudatlanul (vagy tudattalanul) a gyermekkori sémákat alkalmazza. – Depresszió esetén javasolt a módszer? – Igen, depresszió terápiájában vagy hangulatzavarok kezelésében az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott protokoll szerint a kognitív viselkedésterápia a választandó pszichoterápiás módszer. Világszerte széles körben alkalmazzák, itthon is egyre többen ismerik. A Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékén ilyen szemléletben oktatunk és gyógyítunk. Gyermekkori traumák esetén különösen nehéz nehéz változtatni a sémákon és hosszabb időre van szükség . Sokszor illető a tudja, hogy máshogy „kellene” gondolkodni, ám a trauma szorngástkeltő emlékképei folyton visszatérnek. A kognitív viselkedésterápia harmadik hulláma próbálta megragadni ezt a kérdést. Az egyik rendkívül jó eredményekkel kecsegtető módszer az ún. „mindfulness”: ez egyfajta belső figyelemmel dolgozó módszer. – Ez mit jelent voltaképpen? –. A pozitív pszichológia a 2000-es évek elején emelte be a módszert a tudományba. A „mindfulness” tulajdonképpen a buddhizmusban gyökerező meditációs technika, bár a katolikus kontemplációhoz is sok köze van. A módszer lényege egy belső tudatos figyelem fenntartása a jelenben, egyfajta önazonosság átélése az egyén testével, az adott pillanattal A személy a légzésére vagy csak az adott pillanatra reflektál.. A gyakorlás során felmerülő nyugtalanító képeket, fantáziákat, emlékeket és gondolatokat pedig úgy tekinti, mint amelyek léteznek, vannak, de nem azonosak vele: úgy tekint rájuk, mint az autópályán áthaladó autókra: felbukkannak a tudatosságban, majd tovatűnnek. Csoportos módszer, gyakorláson alapul és tartalmaz házi feladatokat is. A csoportos gyakorlás után élménybeszámoló, élménymegosztás következik. – Mennyire eredményes ez a technika? – Az első és talán legfontosabb, hogy három vagy több megelőző epizódos rekurrens depresszióban meglepően jó eredményeket hozott a terápia. TAU (treatment as usual: azaz antidepresszáns gyógyszerelés) csoport és TAU + mindfulness csoport összehasonlításban meggyőző eredmények születtek: a betegek 60%-nál nem volt visszaesés két éves utánkövetésnél. Egyes vizsgálatokban a betegeknek e belső figyelmi tréning (mindfulness) segítségével sikerült teljesen abbahagyniuk a gyógyszeres kezelést. A vizsgálatok szerint fájdalmak kezelésében, krónikus és daganatos betegségekkel való megküzdésben eredményesen alkalmazható, de további kutatások szükségesek még, hogy más pszichés zavarokban milyen eredményekkel használható (és pontosan milyen együttműködésben a gyógyszeres terápiával.) – Magyarországon hol használják? – Meglepő, de szerencsés módon az Onkológiai Intézetben, ápolók, pszichológusok, onkológus orvosok, betegek, a daganatos betegséggel való jobb megküzdés és a depresszió megelőzése érdekében. Tavaly meghívtam egy előadás tartására a mindfulness módszert kidolgozó Kabbat-Zinn professzort a Semmelweis Egyetem Klinikai pszichológia Tanszékére, óriási érdeklődés volt az onkológus kollégák részéről. Remélhetőleg a pszichoterápiás szakemberek és kollégák körében, a depresszió kezelésében itthon is ismert és használt módszerré válik. eLitMed.hu Kapcsolódó anyagok:

Agykutatás rovat

Közösségek az élhető életért - Interjú Prof.Dr.Tringer Lászlóval

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont (Buda Béla)

Jon Kabat-Zinn: Coming to Our Senses - UCSD