Az egészségügyi szakemberek mozgásáról, az egészségügyi humánerőforrással kapcsolatos, közép- és kelet-európai kihívásokról tartanak egészségpolitikai fórumot a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában 2011. április 5-6 között. Az esemény kezdeményezője a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyi Államtitkársága, támogatója és szervezője a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK), a European Observatory on Health Systems and Policies és a WHO Európai Regionális Irodája. Az érintett EU tagállamok egészségpolitikusainak és szakértőinek részvételével szervezett fórum alkalmat ad a helyzet megvitatására és beavatkozási pontok azonosítására, a szakembereket elbocsátó forrás-, és az őket befogadó célországok szempontjait is figyelembe véve. Magyarországon körülbelül 1500 orvos és több mint 3400 egészségügyi szakdolgozó hiányzik. Az egészségügyi szakemberhiány azonban nemcsak Magyarországon okoz komoly gondokat az egészségügyi ellátórendszer működésében, hanem más közép- és kelet-európai országokban is, hiszen ezekből az országokból áramlanak ki legnagyobb számban a képzett szakemberek. Az egészségügyi szakember-mobilitás és az ennek következtében kialakuló humánerőforrás-krízis tehát európai, sőt globális szintű jelenség, amivel foglalkozni kell, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Az egészségügyi szakember-mobilitás kérdésében az EU két legfőbb alapértéke kerül összeütközésbe: a munkaerő szabad áramlása és az azonos egészségügyi ellátáshoz jutáshoz való esélyegyenlőség. Az egészségügyi ellátórendszer hatékony működése nem lehetséges megfelelő mennyiségű, minőségű és összetételű egészségügyi humánerőforrás nélkül. Az egészségügyi szakemberek nemzetközi munkaerőpiaci mozgása következtében azonban számos országban, köztük Magyarországon is olyan kritikus helyzet alakult ki, amely mára az ellátás minőségét és biztonságát is fenyegeti, s már rövidtávon veszélyezteti az ellátórendszerek fenntarthatóságát. A helyzet súlyosságát nemzetközi és hazai kutatási adatok, tanulmányok támasztják alá. Magyarországon a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja (SE EMK) csaknem egy évtizede foglalkozik a kérdéssel. A Központ már 2003-ban, Magyarország EU csatlakozását megelőzően felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlása milyen komoly fennakadásokat okozhat az ellátórendszerben. A Központ felmérései szerint Magyarország EU csatlakozása óta az aktív orvosok több mint 10 százaléka ment el külföldre, miközben folyamatosan emelkedik az orvostársadalom átlagéletkora és egyre inkább hiányzik az utánpótlás, mivel a leginkább azok a fiatal, illetve fiatal, de már kellő tapasztattal rendelkező orvosok vándorolnak el, akik most vagy néhány év múlva az ellátás gerincét adhatnák. Az elvándorlás mértéke az elmúlt években nagy mértékben emelkedett, 2010-ben már jelentősen meghaladta a frissen diplomázott orvosok létszámát. A probléma tehát nemcsak jelen van, hanem valóban komoly veszélyt jelent az egészségügyi ellátás jövőjére nézve! Az SE EMK kutatásaiból pontosan ismerjük az elvándorlást körülölelő motivációs erőteret is, amelynek ismeretében meghatározhatóak a lehetséges beavatkozási pontok. A kormányok, munkáltatók, szakmai szervezetek számos kísérletet tettek és tesznek napjainkban is az egészségügyi szakember-migrációval összefüggő problémák megoldására. A célországoknál, mint „importőröknél” a szakemberek vonzása és integrációja a legnagyobb probléma, míg a szakembereket „kibocsátó” forrásországoknál a szakemberek megtartásáért küzdenek. A Menedzserképző Központban megrendezett szakmai fórum célja, hogy alkalmat adjon ennek a több országot érintő problémának a szakértői vitájára, következtetések levonására. Az eseményen bemutatják az uniós szintű kezdeményezéseket és a nemzeti kormányok által eddig kidolgozott és megvalósított, illetve jelenleg kidolgozás alatt álló stratégiákat, egészségpolitikai intézkedéseket. Az elhangzó tapasztalatok és javaslatok a várakozások szerint jelentősen elősegítik majd az egészségügyi humánerőforrás-krízis megoldási lehetőségeinek feltárását és érdemben hozzájárulnak a Magyarországon előkészületben lévő „Egészségügyi dolgozói életpálya modell” munkálataihoz is. Az egészségügyi miniszterek informális találkozóján, 2011. április 5-én Gödöllőn mutatták be a Health Professional Mobility and Health Systems – Evidence from 17 European countries (Egészségügyi szakemberek mobilitása és egészségügyi rendszerek - esettanulmányok 17 európai országból) című könyvet, amely esettanulmányok formájában szemlélteti az egészségügyi szakemberek EU-n belüli mobilitását és annak következményeit. A kötetben szerepel egy esettanulmány Magyarországról is. A European Observatory on Health Systems and Policies által, a WHO Európai Regionális Irodájával együttműködésben összeállított, az SE EMK eredményeit is tartalmazó tanulmánykötet legfontosabb megállapításait a háttéranyag összegzi. Forrás: Egészségügyi Menedzserképző Központ, Semmelweis Egyetem Kapcsolódó anyagok: Az egészségügyi dolgozók a lábukkal szavaznak a munkahelyükről! Egészségügyi szakember mobilitás és egésszégügyi rendszerek - Adatok 17 európai országból

Nem csak Magyarország küzd az elvándorlással

Megoldásra vár az egészségügyi humán erőforrás problémája

A humánerőforrás kérdés megoldási lehetőségei

Az egészségügy humán erőforrás stratégiája

Vándorló orvosok - interjú Balázs Péter professzorral