Hírvilág

Klinikai eredményességen alapuló kockázatmegosztás Tudósítás a 12. Egészség-gazdaságtani konferenciáról

BALOGH András

2011. AUGUSZTUS 15.

Immáron 12. alkalommal találkoztak egészségügyi szakemberek és döntéshozók az AstraZeneca és a ELTE EGK által megrendezett konferencián.

A szép számban megjelenteket Jamie Paul Banks, a Brit Nagykövetség Kereskedelmi és Befektetési Elsőtitkára, Orosz Éva Professzorasszony, az Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője és James Greenhalgh, az AstraZeneca ügyvezető igazgatója köszöntötte.

A plenáris ülés előadói az egészség-gazdaságtan széles spektrumát érintették, kiemelve a kockázatmegosztás elméleti és gyakorlati aspektusait.

Rácz Jenőnek, a Magyar Kórházszövetség jelőlt Elnökének, a rendezvény Fővédnökének rövid megnyitója után Kaló Zoltán, az ELTE TáTK Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője az egészségügyi rendszercélok és a kockázatmegosztás összefüggéseiről beszélt. Felvázolta az egészségügy speciális háromszögét: a páciens, az egészségügyi szolgáltatók és a harmadik fél (finanszírozó) dinamikus viszonyát, különböző érdekeit.

Utána Dózsa Csaba, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense következett. Ismertette a részben általa kidolgozott pénzügyi kockázatok megosztásának elméletét, s állításait nemzetközi és hazai példákkal illusztrálta. Beszélt a különböző technikákról, a kockázatkiigazítás (risk adjustment) különböző lehetőségeiről. Szó esett a Teljesítmény Volumen Korlátról (TVK, 2003-2006.jún.), a degressziós sávokról, a 2009. április óta élő lebegőpontos rendszerről. Előadása végén azt a konklúziót vonta le, hogy a kockázatmegosztás az ösztönzés egyik leghatásosabb eszköze, ugyanakkor általában nem hat direkt módon, és ritkán jár azonnali hatásokkal.

A következő előadást Molnár Márk Péter, az OEP Ártámogatási főosztályának osztályvezetője tartotta. Előadásában részletesen szólt az OEP jövőbeni terveiről, az egészség-nyereségen (outcome) alapuló kockázatmegosztás új lehetőségeiről, s arról, hogy ezek a bevezetni tervezett technikák hogyan függnek össze az innovatív gyógyszerek finanszírozásával. Ismertette az evolúciós folyamatot a konvencionális, termék alapú támogatástól, a compliance-alapú ártámogatási sémán keresztül az eredményesség-alapú ártámogatási sémáig. Szólt az eredményesség-alapú támogatás logikájáról, s kérdésre válaszolva elmondta, hogy az OEP már kötött compliance-alapú ill. eredményesség-alapú megállapodást, részletekbe azonban nem bocsátkozott. Végezetül bemutatta a különböző támogatásvolumen-technológiák kapcsolódásait.

A plenáris program utolsó előadója Vokó Zoltán, az ELTE TáTK Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Szakcsoport egyetemi docense volt. Előadásában kitért az egészség-nyereség alapú kockázatmegosztás gyakorlati megvalósíthatóságára. Beszélt még e technika finanszírozásának veszélyeiről, és részletesen kitért az alkalmazás hazai lehetőségeire. Kifejezte azon véleményét, hogy az egy-biztosítós rendszer informatikai struktúrája jó technikai kiindulási alapot jelent, és az ún. köztes kimenetelektől függő támogatás ígéretes megoldásnak tűnik. Elengedhetetlennek nevezte a kimenetelek hiteles regisztrációját és ellenőrzését.

Az előadások után kávészünet, majd kerekasztal megbeszélés következett, ahol az előadók Prof. Blaskó Györggyel, a DEOEC Gyógyszerügyi Management és Szervezési Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával, Szolyák Tamással, az Innovatív Gyógyszergyártók Elnökével és Komáromi Zoltán háziorvos, Országos Szakfőorvossal kiegészülve válaszoltak a hallgatóság kérdéseire.

Sajtóközlemény:

Sok-sok országban alkalmazott gyakorlat, hogy az egészségbiztosító megpróbálja áthárítani a finanszírozás kockázatait az egészségügyi szolgáltatókra. A pénzügyi kockázatok megosztása természetesen elősegíti az egészségbiztosítási büdzsé egyensúlyát, de a szolgáltatók sokszor minőségrontással kezelik az egy főre jutó finanszírozás csökkentését. Ez hosszú távon nem lehet azonban sem a finanszírozó, sem a gyártó érdeke.

A minőségi paramétereket is tartalmazó teljesítmény alapú finanszírozás azért is kezd elterjedni, mert az új, innovatív technológiák esetében a várt egészségnyereség mértéke csak korlátozottan becsülhető meg. Mivel a betegek érdekében nem lehet évekig várni, ezért érthető módon az egészségügyi közfinanszírozó a valós életben észlelt eredményekhez kötnék bizonyos innovatív technológiák, eljárások támogatását. Például ha egy szívgyógyszer szedése mellett a beteg szívinfarktuson esik át, a gyártó visszafizeti a gyógyszer árát vagy a szívinfarktus kezelésének költségét az előzetes megállapodás alapján. A kezelés bizonytalanságában rejlő kockázatot ily módon a gyártóra helyezi át a finanszírozó.

AZ OEP is túl kíván lépni a pénzügyi jellegű kockázatmegosztáson, és a jövőben nem egy doboz gyógyszerhez akar támogatást adni, hanem garanciát vár el a valódi életben kimutatható eredményekre. Az egészségbiztosító alapvető érdeke, hogy pontos elvárásokat fogalmazzon meg a gyógyszer terápiás eredményességével kapcsolatban, illetve biztosítékokhoz jusson arra vonatkozóan, hogy a készítményt szedő betegek a kiváltott gyógyszereket ténylegesen és megfelelő módon beveszik. Ezen elvárások teljesítése valamint a biztosítékok megadása ugyanakkor a gyógyszergyártó érdeke is, hiszen a kimenetelre és a gyógyszer-szedésre vonatkozó garanciák vállalásával szavatolhatja, hogy a készítményt szedő betegek optimálisan jutnak hozzá a kezelésüket szolgáló terápiához.

Amennyiben az eredményesség mérhető, úgy terápiaeredményességre (outcome) vonatkozó kritériumokat tartalmazó szerződés jöhet szóba, itt a számszaki paraméter kapcsán konszenzusra kell jutnia az OEP-nek és a gyártónak, illetve a mérést a gyakorlatban is végre kell hajtani. Amennyiben a mérés a gyakorlatban egyáltalán nem valósítható meg, úgy a beteg-együttműködést (compliance) fokozó tevékenységre fókuszáló szerződés köthető a gyógyszergyártóval. Ennek keretei között gondoskodni kell arról, hogy a beteg-együttműködés a lehető legszorosabb legyen, hiszen a jövőben ettől remélhető a nehezen mérhető eredményesség javulása.

Írta: Balogh András

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.