Egereken és patkányokon végzett kísérletekkel bizonyították a frankfurti Max Planck Intézet, a Frankfurti Egyetem és a Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatói, hogy a szem ideghártyájában lévő csapok pigmenttermelését a pajzsmirigy szabályozza. Amennyiben ez igazolódik fejlettebb emlősök esetén, az azt jelenti, hogy a pajzsmirigy állapota befolyásolja a színlátást. A pajzsmirigyhormon kiemelten fontos az egyedfejlődés szempontjából, az idegrendszer kialakulásban is lényeges szerepet tölt be. Gyerekeknél a hormonhiányos állapot mind a testi, mind a szellemi fejlődés elmaradását vonja maga után. Martin Glösmann, Anika Glaschke, és más munkatársak állatkísérletes modellben kimutatták, hogy a pajzsmirigyhormon szintén fontos szabályozó funkciót tölt be a szem ideghártyájának fejlődésében, azon belül a csapok állapotában. A csapok azok a részecskék, melyek a színlátásért felelősek, alapvetően kétfajta pigmentet tartalmaznak. A kék opszin a rövid hullámhosszú fényre reagál (UV), míg a zöld opszin a közepes, illetve hosszú hullámhosszú fényre. A csapokban megtalálható a pajzsmirigyhormon receptora, melynek aktivációja gátolja a kék opszin termelését, és serkenti zöld opszinét. Mindeddig a jelenséget a kutatók az egyedfejlődéssel hozták kapcsolatba. Azonban a szakértők kimutatták, hogy az opszintermelés felnőttkorban is függ a pajzsmirigy működésétől. A kutatók különböző korú egerek retináját vizsgálták, és arra keresték a választ, milyen hosszú ideig képes befolyásolni a pajzsmirigyhormon az opszinok termelődését. Azonban nem találtak végpontot. Azután kísérletesen csökkentették felnőtt egerek és patkányok pajzsmirigyműködését, majd analizálták ennek hatását a retinára. Néhány héttel később ezekben az állatokban előtérbe került a kék opszin, és csökkent a zöld opszin termelése. A kezelés befejeztével, amint visszatért a normális hormonális szint, a kétféle opszin ismét normális eloszlást mutatott. Ez azt jelenti, hogy a szemben dinamikusan változik a kék és a zöld opszin, melynek eloszlása hormonális kontroll alatt áll. A felfedezés klinikai jelentősége, hogy amennyiben ez a szabályozás embernél is jelen van, felnőttekben befolyásolja a pajzsmirigyhiány, illetve az étkezéssel bevitt jód mennyisége a színlátás hátterében lévő élettani folyamatokat. Ennek ellenére ilyen tünetekről a szakirodalomban még senki nem számolt be. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2005; 15(7) Szubklinikus pajzsmirigybetegségek