2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Azt a képességünket, hogy tudjuk, a zebra egy csíkos állat illetve azt, hogy a zsiráfnak négy lába van, szemantikus emlékezetnek (jelentéstani memóriának) nevezzük. Ez teszi lehetővé, hogy a szavaknak jelentést tulajdonítsunk, segít az általános ismeretek előhívásában és a fogalomtársításokban. Szemantikus elbutulás és az Alzheimer-kór esetén romlanak ezen képességeink.
Francia ideggyógyászok és neuropszihológusok egy csoportja azonosította a szemantikus emlékezet azon elemeit, melyek először károsodnak.
Dr. Mickaël Laisney és kollégái, akik a Caen és Rennes-i Egyetemi Kórházak kutatói 16 Alzheimeres és 8 szemantikus demenciában szenvedő beteg szófelismerő képességét tanulmányozta. A betegeknek egymás után szópárokat mutattak, majd megkérték őket, hogy ismerjék fel a párok második tagját.
A „szemantikus primingnak” nevezett jelenségnek köszönhetően általában gyorsabban felismerünk egy szót, ha korábban egy hasonló jelentésű szóval találkozunk (például a tigrist az oroszlán után). Korábbi kutatások szerint az Alzheimer-kór kezdeti szakában ez még az egészségeseknél is gyorsabb.
A jelenség meglepő, mert a betegség jelentős memóriavesztéssel jár, de a tudósoknak sikerült megmagyarázniuk ezt a furcsaságot. A szemantikus memória első károsodó elemei a különbségek felismerését, minthogy a zebra csíkos és a zsiráfnak hosszú a nyaka teszik lehetetlenné. A különbségek elhomályosulnak, a hasonlóságok ugyanakkor még hangsúlyosabbá válnak. Ezért könnyebb felismerni azt, hogy mindkét állat négylábú afrikai emlős. Ezen gondolattársítás az oka, hogy a betegség korai szakaszában a betegek könnyebben azonosítják a hasonló jelentésű szópárokat.
Sajnos a kór előrehaladtával ezen gyorsaság is a memóriavesztés áldozatává válik
.Az eredményekről a Cortex c. folyóirat 2011. januári számában számolnak be a kutatók.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Új kezelés Alzheimer - kórra
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
A Verbális Epizodikus Memória Teszt
Az agytérképek csapdába csalhatnak, új reprezentációs keretrendszerre van szükség
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás