Hírvilág

Az ökológiát segíthetheti a mindennapok tapasztalatai

2018. JANUÁR 23.

A technológiák hihetetlenül gyors fejlődése mellett is egyre nyilvánvalóbb, hogy a hétköznapi életben szerzett tapasztalatokat számos tudományág hasznosítani tudja - mondta Molnár Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója vasárnap az M1 aktuális csatornán.

A botanikus hangsúlyozta, nem a tudomány az emberiség egyetlen tudásformája, hiszen a hosszú ideje egy helyben élő, hagyományos gazdálkodást folytató emberek egészen másképp látják a világot, mint a kutatók. A döntéshozóknak így felhalmozott tudásrendszereket is érdemes figyelembe venniük, hiszen nem mindig elég az a segítség, amit a tudósok nyújtani képesek - tette hozzá.

A szakértő szerint ember és ember közötti kapcsolatokban, az együttgondolkodásban és a konfliktusok megoldásában sokszor többet jelenthet az évszázadok vagy akár évezredek alatt összegyűlt tapasztalat, mint a tudomány. Ehhez hasonlóan ember és természet viszonyát sem csupán műholdfotókkal, hanem akár a helyben élők tudására alapozva lehet elemezni - mutatott rá.

Molnár Zsolt példaként említette, hogy a helyi növényzetet ismerő, legeltetéssel foglalkozó pásztorok tudása értékes segítség lehet az ökológusok számára, hiszen - az atomfizikával ellentétben - ez a tudományág a hétköznapi tudásanyagot is hasznosíthatja.

A tapasztalati úton szerzett tudás a klímaváltozás elleni küzdelmet is segítheti. Magyarázata szerint, bár annak modellezésében a tudományé a főszerep, a folyamatok hatásait a helyben élő emberek sokszor a tudósoknál jobban és gyorsabban fölismerik, ezért az ilyen együttműködésekre világszerte egyre több klímakutató nyitott.

Forrás: MTI
MTI 2018. január 21., vasárnap 14:00

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Gondolat

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...