A technológiák hihetetlenül gyors fejlődése mellett is egyre nyilvánvalóbb, hogy a hétköznapi életben szerzett tapasztalatokat számos tudományág hasznosítani tudja - mondta Molnár Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója vasárnap az M1 aktuális csatornán. A botanikus hangsúlyozta, nem a tudomány az emberiség egyetlen tudásformája, hiszen a hosszú ideje egy helyben élő, hagyományos gazdálkodást folytató emberek egészen másképp látják a világot, mint a kutatók. A döntéshozóknak így felhalmozott tudásrendszereket is érdemes figyelembe venniük, hiszen nem mindig elég az a segítség, amit a tudósok nyújtani képesek - tette hozzá. A szakértő szerint ember és ember közötti kapcsolatokban, az együttgondolkodásban és a konfliktusok megoldásában sokszor többet jelenthet az évszázadok vagy akár évezredek alatt összegyűlt tapasztalat, mint a tudomány. Ehhez hasonlóan ember és természet viszonyát sem csupán műholdfotókkal, hanem akár a helyben élők tudására alapozva lehet elemezni - mutatott rá. Molnár Zsolt példaként említette, hogy a helyi növényzetet ismerő, legeltetéssel foglalkozó pásztorok tudása értékes segítség lehet az ökológusok számára, hiszen - az atomfizikával ellentétben - ez a tudományág a hétköznapi tudásanyagot is hasznosíthatja. A tapasztalati úton szerzett tudás a klímaváltozás elleni küzdelmet is segítheti. Magyarázata szerint, bár annak modellezésében a tudományé a főszerep, a folyamatok hatásait a helyben élő emberek sokszor a tudósoknál jobban és gyorsabban fölismerik, ezért az ilyen együttműködésekre világszerte egyre több klímakutató nyitott. Forrás: MTI MTI 2018. január 21., vasárnap 14:00