Az egészségügyi érdekképviseletek a jelenleg rendelkezésre álló forrásból megvalósítható béremelést akkor tartják elfogadhatónak, ha egyúttal törvényi garanciát kapnak a dolgozók többszöri béremelésére. Papp Magor a Magyar Rezidens Szövetség elnöke csütörtökön azt mondta: a januárban kezdődött bértárgyalások akkor lehetnek sikeresek, ha törvényben garantálják, hogy 2013-ban és 2014-ben is legalább akkora béremelést kapnak, mint amekkorát a mostani forrásból. A Népszabadság csütörtöki számában azt írta: Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az előző napi bértárgyaláson konkrét összegű, néhány tízezer forintról szóló ajánlatot tett az érdekvédőknek. A lap szerint azonban ezt sem kaphatja meg mindenki, a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, az alapellátásban dolgozó fogorvosok biztosan kimaradnak belőle. Első lépésben az alkalmazott orvosok részesülnének a béremelésből - írta az újság. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke az MTI-nek csütörtökön azt mondta: bár az államtitkár korábban 30,6 milliárd forintos forrást említett, az valójában 30 milliárd. Ebből az egészségügyi vezetés 15-15 milliárd forintot fordítana az orvosok, illetve a szakdolgozók béremelésére. A MOSZ elnöke konkrét összeget egyelőre nem kívánt megnevezni, mert csak a következő napok egyeztetésein dől majd el, hogy a különböző szakmákban dolgozók mekkora béremelést kaphatnak. Azt viszont megerősítette, hogy valóban néhány tízezer forintos nagyságrendű emelésre számíthatnak a dolgozók. Ennek kapcsán Bélteczki János leszögezte: határozott elvárásuk, hogy 2014-re el kell érni a nettó 100 ezer forintos béremelést. Céljuk továbbra is a nettó 200 ezer forintos kezdő orvosi, illetve nettó 300 ezer forintos kezdő szakorvosi fizetés. A MOSZ elnöke azt is elmondta: biztosnak látszik, hogy a mostani 30 milliárd forintos forrásból csak az alkalmazotti jogviszonyban dolgozók részesülhetnek, vagyis az alapellátásban dolgozók - mintegy 12 ezer háziorvos, szakdolgozókkal együtt 30 ezer ember - bérét nem érinti. Az igaz, hogy ebben az ágazatban korábban voltak intézkedések - jegyezte meg a szervezet vezetője, de véleménye szerint az alapellátás, illetve az azon alapuló teljes egészségügyi ellátás rendszerszintű megújításához további beavatkozásokra van szükség. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke ennek kapcsán az MTI-nek azt mondta: semmiképp nem tudják elfogadni, hogy bármilyen azonnali béremelésből kihagyják az alapellátásban dolgozókat. Mint kiemelte, elfogadhatatlannak tartják a tárca ezzel kapcsolatos indoklását, amely részben a háziorvosi indikátorkeret megemelésére, részben a műszertámogatásokra kiírt pályázatokra hivatkozik. Éger István hangsúlyozta: ezeket a pénzeket csak beruházásokra lehet fordítani, az orvosok megélhetését azok nem segítik. A MOK elnöke kiemelte: a jelenlegi forrásból kínált bérrendezést csak akkor tudják elfogadni, amennyiben arra még az idén sor kerül, és egyúttal törvényben garantálják, hogy azt többszöri béremelés követi. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke az MTI-nek a szerdai egyeztetésről elmondta: elsősorban arról kaptak tájékoztatást, hogy a szervezetek, köztestületek által korábban benyújtott javaslatoknak mekkora lenne a forrásigényük, a költségvetésben milyen elosztás alapján valósíthatóak meg. Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak. Annak kapcsán, hogy a rendelkezésre álló 30 milliárd forintos forrást fele-fele arányban használnák fel az orvosok, illetve a szakdolgozók béremelésére, azt mondta: a kevesebbnél 15 milliárd forint is jóval több, ugyanakkor megjegyezte: az egészségügyben dolgozók létszámát tekintve az orvosok aránya 20, míg a szakdolgozóké 80 százalék. Tehát ugyanakkora összegből az orvosok több, a szakdolgozók kevesebb pénzt kaphatnak. Az egészségügyért felelős államtitkárság csütörtökön azt írta: az államtitkárság és a bértárgyalásokban érintett szakmai szervezetek folyamatos kétoldalú egyeztetéseket tartanak egymással. Konkrét kérdésekre csak a tárgyalások lezárulta után válaszolnak - tették hozzá. MTI