Kner Izidor és Netter Kornélia első gyermekeként 1890. február 3-án született Gyomán. A gimnázium első két osztályát a mezőtúri református gimnáziumban végezte, de érettségizni már Aradon érettségizett. 1902-ben inasnak állt apja gyomai nyomdájába. 1904-ben Lipcsébe ment, hogy a Mäser-féle könyvművészeti és tipográfiai szakiskolában mélyítse el tudását. 1907-ben a családi nyomda műszaki vezetője lett. Amikor Németországból visszatért, új üzemcsarnokot építtetett, korszerű nyomdagépeket vásárolt. Művészi hitvallása az volt, hogy a jó tipográfus kizárólag betűkből is képes szép könyvet készíteni, melynek jellemzői az egyszerű kiállítás, a jó papír és a tiszta fekete nyomás. Ebben a korszakban jelent meg a nyomda harmincadik évfordulójára írott műve, a Könyv a könyvről (1912), Erdős Renée János tanítvány című színjátéka (1911), illetve Balázs Béla A vándor énekel (1918) című verseskötetének második kiadása. 1914 kora nyarán nyugat-európai körutazást tett, de a Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége elleni szarajevói merénylet hírére megszakította utazását és hazatért. Bevonult katonának, egy évig Békéscsabán szolgált. 1916-tól átvette a gyomai könyvkiadó vállalat irányítását is. 1917-ben Budapesten házasságot kötött Kulka Etellel. 1918-ban az őszirózsás forradalomban a Nemzeti Tanács jegyzője volt Gyomán. 1921-ben megszületett Zsuzsa lánya, majd 1923-ban fia, Mihály. A húszas évek elejétől - barátaival, Kozma Lajos építésszel, grafikussal és Király György irodalomtörténésszel szoros együttműködésben - a népi barokk és a klasszicista tipográfia ötvözésével új magyar könyvművészetet teremtett. Míves kiadványai nemcsak rendkívüli formaérzékéről tanúskodtak, hanem a kor divatáramlataival is összhangban voltak, olyannyira, hogy az 1923-ban rendezett göteborgi nyomdász-kongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták. Az ebben a korszakban készült könyveket fametszetek, barokk könyvdíszek - rendszerint Kozma Lajos alkotásai - ékesítik. Néhány meghatározó kiadvány a húszas évek elejéről: Három csöppke könyvecske (1920), az évenként megjelenő Almanach, a Magyar Klasszikusok és a Monumenta Literarum kötetei. Munkásságának harmadik szakasza klasszicizálónak nevezhető. Kiadványaiban az éles kontrasztokat, díszítéseket letisztult, fegyelmezett kompozíció, levegős címlapok, Giambattista Bodoni (1740-1813) betűkészlete váltotta fel. Klasszicista tipográfiájának jellegzetes darabjai Az örök Goethe (1932), Szabó Lőrinc Te meg a világ (1933) című verseskötete, a Magyar Bibliophil Társaság kiadványai. Számos szakmai társaságban tevékenykedett, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Egyesületének alelnöki tisztségét töltötte be, és tagja volt a lipcsei első nemzetközi könyvkiállítás (IBA) magyar kiállítási bizottságának is. Az 1937. évi párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. A magyar irodalom számos kiválóságával ápolt közeli kapcsolatot, többek között Szabó Lőrinchez fűzték baráti szálak. Az 1938. évi zsidótörvény megszületése után minden tisztségéről lemondott. 1944-ben, a német megszállás első napjaiban internálták. A budapesti Gyűjtőfogházba került, ahonnan Sárvárra szállították, és átadták a németeknek. Egy gyalogmenetben lemaradt, a kísérő őrszemélyzet tagjai végeztek vele. Halálának pontos időpontja ismeretlen. A család nevét viselő múzeumnak Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte (1925), és 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma. A Kner-emlékművet (Nagy András és Czigány Edit alkotása) 1982-ben, a nyomda fennállásának századik évfordulójára állították fel Gyomaendrődön. Kner Imre születésének századik évfordulóját 1990-ben emléküléssel ünnepelték szülővárosában. Fülep Lajos művészettörténésszel folytatott levelezése (az első levél 1921-ben, az utolsó 1944-ben kelt) 1991-ben jelent meg a Békés megyei levéltár gondozásában. 2014. 05. 06,