Hírvilág

A praxisközösségeké a jövő

2015. JÚLIUS 01.

A betöltetlen háziorvosi praxisok száma elérte a háromszázat, év eleje óta hatvannal több körzet van, ahol csak helyettesítéssel tudják biztosítani a betegellátást. Bár az alapellátók finanszírozása sokat javult az elmúlt években, ez a növekmény nem érte elé azt a mértéket, ami vonzó lenne az utánpótlás számára. A praxisközösség, mint intézményrendszer átmenetileg biztosítani tudja az ellátást azokon a településeken is, ahol kiürült a háziorvosi rendelő. Minderről az Egészségesebb Egészségügyért Program (TÁMOP 6.2.5/B) keddi konferenciájának Népegészségügyi Fókuszú Alapellátás szekciójában beszéltek a szakemberek.

Motiváció hiányában a háziorvosok azokat a feladatokat sem végzik el, amelyekre képesek lennének – mondta dr. Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) Alapellátási Igazgatóságának vezetője, sorolva az alapellátást feszítő problémákat. A körzetekben dolgozó orvosok 60 százaléka volt hatvan év feletti tavaly augusztusban, ugyanakkor az utánpótlást biztosító negyven alatti korosztályba csupán 17 százalékuk tartozott. A 6500 működő praxisból mára 300 betöltetlen, január óta ezek száma hatvannal emelkedett. Változatlan tendenciák mellett, érdemi beavatkozások nélkül három év múlva a körzetek felében nem lesz alapellátó orvos.

Nincs szakmai kontroll, sem útmutatás, a finanszírozás pedig nem ösztönöz definitív ellátásra – folytatta a szakember. Az OEP-től érkező pénz nem támogatja a szakmai kibontakozást sem, hiszen a háziorvosok egyéb szakvizsgáikat egyelőre nem tudják használni, bár az új alapellátási törvény – amelyet várhatóan pénteken fogad el a parlament – lehetőséget biztosít majd erre. A hatékony munkát az elszigeteltség is akadályozza, ebben azonban változást hozhat az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (Svájci projekt), valamint az Egészségesebb Egészségügyért Program, amelynek keretében 1000 háziorvosi praxist vonnak be a területi alapú egészségszervezési feladatokat ellátó Közösségi Egészségfejlesztési Intézetek (KEI) kialakításába. A pilot – ahogyan a Svájci projekt – arra adhat választ, van-e egészségügyi hozadéka a praxisközösségek nyújtotta többletszolgáltatásoknak.

Az alapellátás új irányai megfogalmazódnak az egészségügyért felelős államtitkárság alapellátási koncepciójában, a közösségi egészségszervezés és a praxisközösségek eddigi eredményei már a jogalkotásban is visszaköszönnek – vélte az igazgatóságvezető, aki szerint hazánkban olyan alapellátási modell jelenhet meg, amely az egészségmegőrzés és a megelőzés mellett a gondozásra is fókuszál. Bár a részletek csak az alapellátási törvény végrehajtási rendeleteiből derülnek majd ki, de a főbb irányvonalak arra utalnak, hogy a döntéshozó is a Lakosság-közeli Egészségszolgáltatásokban (LESZ) látja a megújulás lehetőségét.


Kezelés helyett egészségmegőrzés


Az orvosi munkában megjelennek a népegészségügyi elemek, a kliensoldalon pedig az egyén felelőssége is nagy hangsúlyt kap. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyógyítás felelősségét az egyénre tolnák – hangsúlyozta Szolyák Tamás, az Egészségesebb Egészségügyért Program szakmai vezetője, aki többek között a közösségi- és egyéni egészségtervek kialakításának fontosságát emelte ki. Az egyéni egészségtervnek illeszkednie kell a kliens szociokulturális hátteréhez és gazdasági lehetőségeihez, e nélkül betarthatatlan.

Fontos elem a páciensközpontúság, amikor a praxisközösség csapata közös tudását kiaknázva különféle egészségszolgáltatásokkal veszi körbe a klienst. Ebben a munkában a közösségi egészségterv lehet az iránymutató, amelynek kialakításában a decentralizált döntéshozatalnak kell dominálnia, hogy harmonizáljon az adott területen élő populáció egészségi állapotával, egészségtudatosságával és lehetőségeivel, ezekhez igazodva kell meghatározni a kínált szolgáltatások körét. Az eredményes és magas szintű megvalósításhoz visszacsatoláson alapuló minőségbiztosítási elemeket is be kell építeni a programokba – mondta a projekt vezetője, hozzátéve, hogy a közösségi egészségtervezésben hangsúlyos szerepet kap a népegészségügyi szemléletű prevenció és gondozás. Ezért szükségessé válhat a finanszírozási átalakítása is, amely jelenleg a diagnózisra és a terápiára koncentrál.

Az alapellátás népegészségügyi szempontú finanszírozási és strukturális átalakítását már évekkel ezelőtt szorgalmazta a hazai népegészségügyi szakma, azonban ez sokáig nem talált meghallgatásra annak ellenére, hogy számos nemzetközi ajánlás és deklaráció is leszögezi: a kormányoknak nem (csak) a betegek gyógyításáról, hanem a társadalom egészségéről és jóllétéről kell gondoskodniuk – foglalta össze Prof. dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének igazgatója. Hangsúlyozta azt is, hogy gazdaságilag erős országot csak egészséges nemzet tud építeni, amit a 12 százaléknyi rokkantnyugdíjassal működő rozoga magyar társadalom egyelőre nem képes teljesíteni, ráadásul az európai unió országaihoz viszonyítva tovább nőtt a lemaradásunk többek között a szív- érrendszeri és daganatos betegségek okozta korai halál kockázatában.

Az alapellátás válsága világjelenség, amely a népegészségügyi, közösség és egészség orientált rendszer kialakításával lenne orvosolható. Ezeket a feladatokat megfelelő hatékonysággal a háziorvosi praxisközösségek tudnák ellátni, a kártyaalapú finanszírozási rendszer elvetése mellett. Ugyanis az alapellátásban profitábilis a népegészségügyi tevékenység, amit az is alátámaszt, hogy a világ legnagyobb biztosítótársaságai a primer, szekunder és tercier prevenciót is dotálják, évről évre újabb szolgáltatásokkal bővítve a palettát.


Hiányt is pótol a praxisközösség


Sokat javult a praxisok finanszírozása, de még mindig nem éri el azt a szintet, ami vonzóvá teheti a praxisvásárlást az utánpótlást biztosító fiatal orvosok számára – jelezte Papp Magor, aki egyetértett a NEFI Alapellátási Igazgatóságának vezetőjével abban, hogy a jövő rezidenseinek már a praxisközösségekben kellene elsajátítaniuk a szükséges készségeket, egy új szemlélet alapján; egyelőre azonban nincs kinek átadni a praxisokat. Ezért hatékonyabbá kell tenni a munkavégzést is, felkészülve arra, hogy akár 5500 praxissal is biztosítani kell a betegek ellátását. A NEFI Alapellátás-fejlesztési Modellprogramjának szakmai vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a háziorvosi, de a védőnői körzetek is egyre nagyobb számban üresednek ki, már 350 védőnői álláshely betöltetlen az országban. A praxisközösség, mint intézményrendszer átmenetileg biztosítani tudja az alapellátás működését és a betegellátást, a hiányosságok ellenére.

A közösségek emellett új minőséget hoznak az alapellátásban az ellátási spektrum bővítésével. Példaként említette, hogy a Svájci projektben másfél év alatt 20 ezer egészségi állapot felmérést végeztek el, 16 észak- és kelet-magyarországi településen, összesen 24 háziorvosi praxisból és további szakemberekből álló négy praxisközösségben; a felmérésben a területen élők ötven százaléka vett részt. Tapasztalataik szerint a kliensek igénylik a programokat, és ha lakóhelyükön valósulnak meg, bevonhatóak azokba. A program eredményeként megjelent az ellátási palettán a prevenciós rendelés is, ahol idáig háromezer orvos-kliens találkozó jöhetett létre. Az ellátások köre tovább bővíthető az alapellátásban dolgozó fogorvosok, vagy akár szakorvosi szolgálatok bevonásával.

A prevenciós ellátások finanszírozása egyelőre megoldatlan, és többletforrást kell biztosítani arra is, hogy a praxisközösségekben oktatóhelyek alakuljanak – fogalmazott Papp Magor, hozzátéve, a letelepedést segítő programokat a jövőben is folytatni kell, ezek eredményességét mutatja, hogy az elmúlt időszakban 40 háziorvos vállalta, hogy tartósan betöltött körzetben gyógyítson – a vállalást több, akár 10 millió forintos juttatással díjazta az állam.

Nincs kialakult gyakorlata az alapellátásban egy területen dolgozók közötti kommunikációnak – mondta dr. Szabó János háziorvos, a Heves Praxisközösség koordinátora, aki szerint a háziorvosi munka gerincét a prevenciónak és az egészségmegőrzésnek kellene adnia, ezzel szemben a kollégák többsége „felső légúti megbetegedéseket kezel.” A négy helység hat praxisát összefogó társulás munkájában a népegészségügyi koordinátor mellett praxisközösségi nővér, gyógytornász, dietetikus és egészségpszichológus is részt vesz, 9300 lakos ellátásáért felelnek.

A lakosság nehezen mobilizálható, hiszen sok az idős kliens, az aktív korúak körében kiemelkedő a munkanélküliek száma, egészségügyi alapismereteik hiányosak, egészségi állapotuk nem fontos számukra. Az egészségi állapotfelmérések többletszolgáltatásként, rendelési időn kívül zajlanak, a kliens helyzetének megfelelő prevenciós szolgáltatást, vagy krónikus gondozást is kínálnak mellé. Szabó doktor úgy vélte, ha ezen feladatokhoz biztosítják a kellő számú szakszemélyzetet, a háziorvosok túlnyomó többsége nem fog tiltakozni ezek elvégzése ellen. A praxisközösségen belüli rendszeres konzultációk motiválttá teszik a kollégákat, és a betegellátás felelőssége is megoszlik.

Az egészségfejlesztési és nevelési programok fontosságát külön kiemelte a praxiskoordinátor, aki szerint a gyerekekre és fiatalokra koncentrálva érhető el hosszú távon a legnagyobb egészségnyereség. Ez a korosztály érhető el a legsikeresebben Horváth Ágnes, a Borsodnádasdi Praxisközösség gyógytornásza szerint is, aki példaként többek között mozgásfejlesztő programjaikat említette. Ezekkel a helyben igénybe vehető szolgáltatásokkal addig is sokat javítanak a gyermekek állapotán, amíg a szakrendelőben kapott időpontra várakoznak; a preventív ellátás ebben az életkorban döntő fontosságú lehet.


Alapellátás-mentő projektek


Bár egységes egészségügyi koncepció nincs, a kormányzati kommunikációból következetni lehet a prioritásokra – elemezte az alapellátás egészségpolitikai kihívásait Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettese, aki szerint a források allokálása is arra utal, hogy az alapellátás megerősítése és a kórházi adósságállomány eliminálása kiemelt figyelmet kap a kormányzat részéről. Új szereplők jelentek meg az alapellátás irányításában a NEFI létrehozásával, és az Országos Alapellátási Intézet (OALI) megszüntetésével, feladatainak átszervezésével. Vajer Péter ezt még azzal egészítette ki, hogy az Egészségfejlesztési Irodák (EFI) koordinációja mellett várhatóan a KEI-k munkájának összehangolása is a NEFI feladata lesz majd.

A háziorvosok kapuőri szerepét erősítené az államtitkárság is, legalábbis ez olvasható ki az Egészséges Magyarország címet viselő ágazati stratégiából, amelyben a preventív és definitív ellátásokra helyezik a hangsúlyt, a szükséges motivációs rendszer kidolgozásával egyidejűleg. Égetőnek tartják a humánerőforrás hiányosságainak pótlását, a tartósan betöltetlen praxisok felszámolását. Ez a szakember szerint azért is indokolt, mert az ilyen körzetekben sokkal rosszabbak a lakosság korai halálozási mutatói.

A most futó projektek megmenthetik az alapellátást – hangsúlyozta az egészségpolitikai elemző, aki szerint ahhoz, hogy ez az ellátási szint valóban megerősödjön és többletszolgáltatásokat nyújtson, nem szólópraxisokban, hanem team-munkában kell gondolkodni, az integrált ellátások irányába mozdulva. Így érvényesülhetnek a LESZ-ből eredő többletfunkciók is, és a személyre szóló medicina az alapellátásban is megjelenhet.

Az alapellátás jövőképét három, párhuzamosan futó projekt határozza meg, az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram mellett az Egészségesebb Egészségügyért Program, valamint a szintén uniós forrásokból megvalósuló EFI hálózat, amelyre ötéves fenntartási kötelezettséget vállalt a kormány – összegezte Sinkó Eszter. Az azonban egyelőre még nyitott kérdés, hogy ezek a projektek, és köztük az áprilistól novemberig a gyakorlatban is tesztelt TÁMOP 6.2.5/B módszertani eredményei végül a fiókokban landolnak-e, vagy érdemben felhasználják azokat a döntéshozók – jegyezte meg Szolyák Tamás.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-07-01

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Hírvilág

Az EFI nem egészségügyi ellátó

Aggályos az adatkezelés gyakorlata

PharmaPraxis

Minősített háziorvosok

A minőségi betegellátásért szövetkeztek a magánellátók

Egészségpolitika

Praxisközösségek ereje

Kétszázezer ellátási esemény, nyolcvan százalékos átszűrtség, 12 százalékkal kevesebb szakorvoshoz küldött beteg — néhány szám az alapellátás-fejlesztési modellprogram eredményeiből. A négyéves ,,kísérlet” most zárult, de a kormány bejelentése szerint folytatódik.

Egészségpolitika

Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.