Hírvilág

AIPM: A magyar betegek innovatív terápiákhoz való hozzáférésének bővítéséhez a gyógyszerkiadások nagyobb mértékű emelésére lenne szükség a jövő évi költségvetésben

2021. MÁJUS 06.

A nettó gyógyszerkiadások 2022. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő 2 százalékos bővüléséhez képest nagyobb mértékű emelésre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar betegek minél gyorsabban hozzáférhessenek az új fejlesztésű, innovatív gyógyszerekhez – állítja az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM). Mivel a gyógyszeripari innovációkhoz történő hozzáférés gyorsítása a Kormánynak is stratégiai célja, az AIPM bízik abban, hogy a járványhelyzet okozta 2020-as kényszerű megtorpanás után a gazdaság újraindításával együtt hamarosan újabb modern gyógyszeres terápiák válnak elérhetővé a magyar betegek számára, és a jövő évi költségvetésben is nagyobb mozgástér nyílik az új készítmények társadalombiztosítási befogadására.

A 2022-es költségvetési törvényjavaslat a nettó gyógyszerkiadások szintjén mindössze 2 százalékos többletforrást biztosít a 2021-re tervezetthez képest. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) álláspontja szerint ez a bővülés a kormány szándékaival ellentétesen nem elegendő ahhoz, hogy a magyar betegek a korábbiaknál gyorsabban férhessenek hozzá a legújabb innovatív kezelésekhez. Miközben ugyanis 2014 és 2019 között a legújabb terápiák közül minden harmadik elérhető lett a magyar betegek számára hazai finanszírozásban, amivel jelentősen javultak a betegek gyógyulási esélyei, a legutolsó innovatív készítményeket érintő befogadás 2019-ben történt. Így jelenleg is több mint 90 különböző terápia vár befogadásra Magyarországon, melyekről tavaly második félévben a NEAK már közel negyven kérelmet felterjesztett döntésre. Miközben a koronavírus-járvány minden korábbinál jobban rávilágított arra, hogy a társadalom egészségi állapota és a makrogazdasági mutatók tekintetében is mennyire fontos a gyógyszeripari innovációkhoz történő hozzáférés, a társadalombiztosítási támogatásra várakozó készítményekről döntés azóta sem született. A mostani költségvetési törvényjavaslatban foglalt számok alapján pedig jövőre szintén nem látszik túl nagy mozgástér jelentősebb befogadásokra, ugyanakkor a gyógyszeripari különadók mértékét a jövő évi költségvetés tervezete soha nem látott mértékben, több mint 105 milliárd forintban irányozza elő.

Tekintettel arra, hogy az elfogadott egészségipari startégiában foglaltak szerint a gyógyszeripari innovációkhoz való hozzáférés gyorsítására a Kormány is stratégiai célként tekint, az AIPM bízik abban, hogy a járványhelyzet okozta 2020-as kényszerű megtorpanás után, a gazdaság újraindításával együtt hamarosan döntés születhet további új terápiáknak már az idei befogadásáról, illetve ezzel párhuzamosan a 2022-es gyógyszerkassza további bővítéséről is, ami a jövő évi befogadások költségvetési alapjait biztosíthatják. Ezek ugyanis valós lehetőséget teremthetnek a magyar betegek innovatív terápiákhoz való mind szélesebb hozzáférésének biztosításához.

Forrás: Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.