A kutatók nem pihennek A Nurses’ Health Study II, nagy esetszámú epidemiológiai vizsgálat, amelybe több mint százezer, 25–42 éves ápolónőt vontak be. Egyik részvizsgálatában a dohányzás és a premenstruációs szindróma (PMS) közötti összefüggést tanulmányozták. Gondosan tervezett vizsgálat… Ezer résztvevő esetében a PMS diagnózisát hitelesítették olyan kérdőívekkel, amelyekben a közepesen súlyosnak vagy súlyosnak minősített PMS tüneteire kérdeztek rá. E definíció szerint legalább egy fizikai és egy affektív tünet jelenlétét jelenti, amely időbeli összefüggésben áll a menstruáció kezdetével, a menstruáció vége után megszűnik, és jelentősen befolyásolja a mindennapi tevékenységeket, továbbá a személyes kapcsolatokat. A kontrollcsoport ilyen tüneteket nem mutató nőkből állt. Akiknél a követés során PMS jelentkezett, a vizsgálat kezdetekor némileg fiatalabbak, kissé nagyobb testtömegűek voltak, és gyakrabban szedtek fogamzásgátlót és antidepresszívumot (12%, illetve 5%). A depresszióval diagnosztizált alanyok kizárásával végzett elemzés is ugyanilyen eredményt hozott. Hiteles eredmények A PMS korrigált kockázata 2,1-szer nagyobb volt a soha nem dohányzott, mint az aktuálisan is dohányzó nők csoportjában. Szignifikáns, bár kisebb mértékű kockázatot tapasztaltak a korábban dohányzó, de már leszokott nők esetében is. A kockázat dózisfüggőségét mutatja, hogy a PMS kockázata annál nagyobb volt, minél hosszabb ideig dohányoztak az alanyok, és naponta minél több szálat szívtak el. Ráadásul nagyobb volt a PMS kockázata azok esetében, akik először kezdtek el dohányozni és később jelentkeztek náluk a PMS-re jellemző tünetek. Ez oksági összefüggésre utal, tehát valószínűleg a PMS a dohányzás következmény, és nem fordítva. A szerzők feltételezik, hogy a dohányzás a nemi szteroidhormonok és a gonadotropinok szintjét befolyásolva hajlamosít a PMS kialakulására. Azt persze nem ígérhetjük, hogy ha nem dohányoznak, a hölgyeket biztosan megkímélik a premenstruációs tünetek, mégis, eggyel több érvünk van e káros szenvedély ellen. Forrás: Am J Epidemiol 2008 Oct 15; 168:938. Szemlézte: eLitMed, dr. Kern Dávid