Hírvilág

A Parkinson-kórosoknál gyakoribb a melanóma

2011. AUGUSZTUS 15.


A Parkinson-betegeknél mintegy megkettőződik a bőr festéksejtes daganatának, a malignus melanómának a kockázata. Emiatt a szakértők ebben a betegcsoportban évenkénti bőrgyógyászati kontrollvizsgálatot ajánlanak.

A Parkinson-kór egy, az Egyesült Államokban mintegy egymillió embert érintő, központi idegrendszeri, folyamatosan rosszabbodó betegség, mely remegést és mozgási nehezítettséget okoz, kiterjedve a koordinációra és a járásra. A melanóma egy rendkívül agresszív viselkedésű bőrdaganat, az Egyesült Államokban körülbelül 70 ezer esetet diagnosztizálnak évente.

Ismert, hogy Parkinson-kóros betegeknél számos daganattípus kialakulásának kockázata csökkent, azonban Dr. Honglei Chen és az Amerikai Nemzeti Környezet- és Egészségtudományok Intézetének munkatársai szerint melanóma esetén növekszik a rizikó. Az összefüggés ráadásul kétirányú: melanómásoknál magasabb a Parkinson-kór kialakulásának kockázata.

Sajnos, a jelenség pontos hátterét nem sikerült feltárni, de tény, hogy mindkét betegség kialakulásában mind genetikai, mind környezeti tényezők szerepet játszanak. Mindazonáltal igen valószínűnek tűnik, hogy a daganatkockázat nincs kapcsolatban azokkal a gyógyszerekkel, amelyek a Parkinson-betegek kezelésében alkalmaznak. A Neurology június 7-i számában megjelent tanulmány arra is kitér, hogy az UV-sugárzással kapcsolatba hozható daganatok közül csupán a melanóma kockázata volt fokozott Parkinson-kórosok esetén, vagyis a sugárzás is kizárható.

Az elemzés 12 korábbi tanulmányra terjedt ki, melye 1965 és 2010 közötti adatokat tartalmazott melanómát, illetve Parkinson-kórt illetően. A tanulmányok egyenként csak maximum 10 esetet írtak le, amikor a két betegség találkozott, azonban az egészet összegezve mégis egyértelművé vált az összefüggés: férfiaknál a Parkinson-kór kétszeresre, nőknél másfélszeresre fokozza a melanóma kialakulásának kockázatát az egészséges populációhoz képest. Azonban meg kell jegyezni, hogy mindkét betegség viszonylag ritka, emiatt az abszolút kockázat sem túl magas. Mindenesetre a kezelőorvosnak számolnia kell a lehetőséggel, ezért évente egyszer érdemes elküldeni a Parkinson-betegeket bőrgyógyászati kivizsgálásra.


Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Lézertechnológia a melanoma felismeréséért




Egy új gyógyszer lassítja a melanoma malignum terjedését




Öt új génvariáns kapcsolata a Parkinson-kórral




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(12) A Parkinson-kór modern szemlélete




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2009;19(12) Együtt élni a Parkinson-kórral







HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Hírvilág

Az orvoson múlik a legtöbb

Egyre több a fogászati implantáció, így a hibák száma is növekszik.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.