A megfelelően elbocsátott betegek ritkábban jönnek vissza a kórházba
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Minden kórházban dolgozó orvos tudja, milyen kényes időszak a betegek hazabocsátása. Ha nem értik meg a diagnózist, ha nem jegyzik meg a gyógyszerelési utasításokat, ha nem veszik tudomásul, hogy milyen ellenőrzésekre kell járniuk, sokan visszatérnek – nem túl jó állapotban. Az egyik bostoni kórház kutatói egy hazabocsátási tervet készítettek, amelynek alkalmazását véletlen besorolásos vizsgálatban ellenőrizték. A terv legfontosabb elemei: – Minden elbocsátandó beteghez hozzárendeltek egy (szakápolói beosztású) „hazabocsátási felelőst”, aki koordinálta az elbocsátással kapcsolatos teendőket a kórházi személyzet többi tagjával, és felkészítette erre a betegeket is. – A hazabocsátási felelős tervet készített a beteg távozása utáni teendőkről, ez tartalmazta a kórházi kezelés indokát, a gyógyszeres kezelésre vonatkozó utasításokat, a tervezett ellenőrzési időpontokat és utóvizsgálatokat, valamint a családorvos és saját maga elérhetőségét. – A beteg távozása után 2–4 nappal egy kórházi gyógyszerész telefonon érdeklődött a betegtől a gyógyszereléssel kapcsolatos problémákról, és újra felhívta a figyelmét a hazabocsátási tervre. Az eredményeket 30 nappal a betegek távozása után értékelték. Az új intervencióban részesült betegek közül 30%-kal kevesebbet kellett újra sürgősen kezelni, és többen emlékeztek a kórházi diagnózisukra és a felkeresendő családorvos elérhetőségére. A közvetlen költségek becslése szerint a hazabocsátási terv kivitelezése betegenként 400 dollár megtakarítást jelentett a kórháznak. Mivel csak egyetlen, nagyvárosi oktatókórházban végezték a vizsgálatot, és nem az összes, a kórházban kezelt beteget vonták be a vizsgálatba, nem feltétlenül bizonyított az eredmények általánosíthatósága. A tanulság mindenesetre kézenfekvő, és eddig is tudtuk: Van mit javítani a kórházi elbocsátások folyamatán. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Ann Intern Med 2009 Feb 3; 150:178.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Hírvilág
Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.
Egészségpolitika
Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.
Epidemiológiai körkép: a krónikus vesebetegségek és a vesepótló kezelések gyakorisága
A periprocedurális antikoagulálás gyakorlata – egy helyi konszenzus születése
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
Mesterséges intelligencia
A legújabb, MI által asszisztált robotsebészet megérkezett Magyarországra5.
Orvoslás és társadalom
Különleges nap halmozottan sérült gyermekeket nevelő szülők számára a Bükki Nemzeti Parkban
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás