Hírvilág

A magyar felsőoktatás versenyképessége

2014. MÁJUS 07.



EU-forrásokkal növelné a felsőoktatás versenyképességét Magyarország

Az idén induló uniós költségvetési ciklusban több mint százmilliárd forint jut a hazai felsőoktatás versenyképességének növelésére - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) EU-fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkára kedden Pécsen.

Köpeczi-Bócz Tamás a Tempus Közalapítvány és a Magyar Rektori Konferencia által szervezett, Nemzeti felsőoktatási kiválóság című konferencián közölte, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében a többi között infrastrukturális fejlesztésekre és a felsőoktatás szerkezetátalakítását célzó intézkedésekre összesen 120-130 milliárd forintot fordíthat 2020-ig Magyarország.

Az indokokról szólva megjegyezte: egyre nagyobb a verseny Európában és a világban a felsőoktatásban, ami hazánkat is arra készteti, hogy pályázatokkal ösztönözze az ágazat fejlesztéseit.

A helyettes államtitkár azt mondta, a világ felsőoktatási intézményeinek rangsorában Magyarország legnagyobb egyetemei közül jelenleg négy van az 500. és a 700. hely között, a fejlesztéseket szolgáló intézkedéseknek köszönhetően viszont azt tűzték ki célul, hogy több is bekerüljön a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé.

Közölte, ehhez a többi között olyan szerkezetátalakításokra van szükség, amelyekkel növelhető a természettudományi, mérnöki, informatikai képzésben részt vevők, az idegen nyelvet, nyelveket kitűnően beszélő diplomások aránya, a reálgazdaságban elhelyezkedni képes kutatók száma.

Köpeczi-Bócz Tamás elmondta, ez év második felében, várhatóan augusztus végén, szeptember elején jelenhetnek meg az első olyan pályázatok, amelyek szolgálhatják a kormányzat célkitűzéseit.

Kardon Béla, az Emmi főosztályvezetője a konferencián azt hangoztatta, hogy a megfelelő humán erőforrás segítségével lendíthető fel a leginkább a gazdaság, ezért Magyarországnak törekednie kell arra, hogy magasabb legyen a felsőoktatásban végzettek aránya, ezzel együtt pedig tovább növekedjen az oktatás színvonala. Az uniós forrásokkal és a hazai állami támogatásokkal mindezeket a célkitűzéseket szeretnék elérni - tette hozzá.




MTI 2014. május 6., kedd

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.