Hírvilág

A listán elsők között az egészségügy

2011. AUGUSZTUS 15.

Az előző nyolc év kormányzásának elrontott reformját okolta Réthelyi Miklós, az öt szakterületet, így többek között az egészségügyet is magába foglaló Nemzeti Erőforrás Minisztérium első embere azért, hogy egy kicsivel lassabban haladnak az ágazat rendbetételével mint kellene. Mindez a Parlament egészségügyi bizottságának szerdai ülésén hangzott el, ahol a miniszter a tárca elmúlt egyéves, az egészségügyben végzett tevékenységéről számolt be a képviselőknek.

Bár a legfontosabb cél a népegészségügyi helyzet javítása lett volna 2010-ben, ám az ágazat a fenntarthatóság szélére sodródott, ezért a megoldandó problémák miatt kevesebb figyelem jutott erre a területre – kezdte a miniszter annak a hosszú dokumentumnak a felolvasását, amelyben többször is hangsúlyozta a szerző az ágazat szereplőivel folytatott, kölcsönös felelősségvállaláson alapuló tárgyalások fontosságát. Hosszan sorolta a tavaly óta megtett intézkedéseket, amelyekkel a fenntartható átrendeződés irányába indultak el. A területet 2010 előtt ért több százmilliárd forintos kivonásokról ugyan említést tett Réthelyi Miklós, ám továbbra is úgy tűnik, a forráshiányból eredő problémákat adminisztratív intézkedésekkel, rendeletgyártással és törvénymódosításokkal igyekeznek csak enyhíteni.

Ilyenek eddig is voltak, hiszen a miniszter szerint intézkedéseiknek köszönhetően mára átláthatóbban működik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, sikeresen alakították át a szakképzési rendszert, a működés fenntarthatóságának érdekében módosítottak a szakmai minimumfeltételeken. Eredményként említette az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését is, amely helyett egyszer várhatóan feláll majd a területért felelős államtitkár által sokszor ígért Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ.

Szintén a működőképesség fenntartását szolgálta a tavaly év végi kórházkonszolidáció, igaz, szakértők szerint az intézményrendszerbe pumpált 27,5 milliárd forint a tavalyi hóként olvadt semmivé, mára az ellátóknak ugyanannyi adóssága van, mint 2010 novemberében. Ráadásul ez az összeg Szócska Miklós államtitkár szerint is inkábba fenntartó önkormányzatok helyzetén javított, mint a kórházakén.

Integráltuk a gyógyszerellátást az egészségügybe, felszámoltuk a területen a tisztázatlan felelősségviszonyokat, ma már ott létesül gyógyszertár, ahol azt a közösségi érdek megkívánja – szerepelt a felolvasott anyagban a gyógyszerellátás területén elért eredmények között.

A tárcavezető – bár korábban maga is orvosként dolgozott – kevéssé látta tragikusnak az ágazat humán-erőforrás helyzetét. Szerinte a nagyarányú elvándorlásnak sikerült gátat szabni a rezidensrendelet többszöri módosításával. Mondta ezt annak ellenére, hogy a Magyar Rezidens Szövetség éppen a napokban jelentette be, egységesen helyezik letétbe felmondólevelüket egy ügyvédi irodánál, s amennyiben a kormány részéről nem tapasztalnak hathatós lépéseket helyzetük orvoslására, jövő év elején tömegesen fogják elhagyni a pályát és az országot.

Míg a miniszter a novemberben nyilvános vitára bocsátott Semmelweis Tervről azt mondta, a vitairat a szakmákkal folytatott egyeztetés után alakul, változik stratégiai anyaggá, az egészségügyi bizottság tagjai leginkább a struktúrát és finanszírozást érintő változások mikéntjeire és ütemezésére lettek volna kíváncsiak, ám kérdéseikre nem kaptak választ a Nefmi első emberétől. A bizottság alelnöke, a jobbikos Gyenes Géza – mint már korábban több ízben az ágazati államtitkártól – úgy most Réthelyi Miklóstól is szerette volna megtudni, mit csinált a most kormányzó párt abban a nyolc évben, amíg készülődött az ország vezetésének átvételére? Szerinte ugyanis a beszámoló „olyan, mintha választási kampányban lennénk”, ahelyett, hogy végre konkrét és átfogó intézkedéseket látnának, hiszen az egészségügyben eddig tett lépések csak „tüneti terápiák”, holott „az életmentés alapfeltételeit kellene biztosítani”. Réthelyi Miklós szerint azonban sok valós adathoz csak a kormányzás átvétele után jutottak hozzá, így nem tudtak előre tervezni semmit, de megnyugtatásként közölte: „az egészségügy a lista tetején van a kormánynál”.

A bizottság kormánypárti tagjai elismerően szóltak az egészségügy fenntarthatóságáért tett erőfeszítésekről, s többen szintén az átláthatóság megteremtését tartották az elmúlt év legfontosabb eredményének. Miután Réthelyi Miklós sietve elhagyta a termet, Kovács József, a grémium elnöke szót ajánlott a beszámolót minisztere mellett ülve végighallgató Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárnak is, ám ő nem kívánt élni a lehetőséggel.

eLitMed.hu, T.O.
2011-05-25

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.