A szűrővizsgálatok általános tapasztalata szerint a szűrés során „kiemelt”, pozitívnak bizonyult egyének aránya megközelíti a már ismert cukorbetegek arányát. Az első, országos kockázat-alapú diabetes-szűrés eredményei új megvilágításba helyezik a cukorbetegség népegészségügyi jelentőségét – mondta az Európai Unió soros, magyar elnöksége által támogatott szimpóziumon prof. dr. Winkler Gábor, a Magyar Diabetes Társaság elnöke. A szűrésben csaknem 700 háziorvos irányításával, több mint 70 000 felnőtt vett részt. Az először Finnországban alkalmazott úgynevezett „FINDRISK” elnevezésű kérdőíves vizsgálat átütő eredményei és kedvező nemzetközi visszhangja alapján a Magyar Diabetes Társaság is ezt a módszert választotta kockázat-alapú szűrővizsgálatához. A FINDRISK teszt nem, életkor, családi és egyéni kórelőzmény, társbetegségek figyelembevétele alapján, a cukorbetegség megjelenésének kockázatára vonatkozó pontszámot ad meg*. A fokozott kockázattal (12 vagy annál több pont felett) rendelkezők körében vércukor meghatározást végeztünk. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye, hogy könnyen és megbízhatóan kivitelezhető, olcsóbb, mint a teljes körű lakossági szűrés, mégis korai felismerést tesz lehetővé – magyarázta Prof. Dr. Winkler Gábor. A 70 ezer vizsgált személy csaknem 59 százaléka (40 399 eset) alacsony veszélyeztetettségűnek bizonyult, a teszten kevesebb, mint 12 pontot szerzett, míg a maradék 41 százalék (28 077 eset) fokozott kockázattal bírt, tehát 12 vagy annál több pontot ért el. Az orális cukorterheléses vizsgálat a fokozott kockázattal rendelkezők 7,66 százalékánál cukorbetegséget, 38,87 százalékánál diabétesz előállapotot mutatott ki, összesen tehát 46,53 százalékában (kb. 10 600 fő) állapított meg valamilyen anyagcserezavart. A vizsgálat az összes résztvevő (70 000 fő) 15 százalékánál, több mint 10 ezer embernél mutatott ki korábban nem ismert glukózintoleranciát, tehát cukorbetegséget vagy azt megelőző állapotot. *(7 vagy annál kevesebb pont alatt - alacsony veszélyeztetettség, 8-11 pont között enyhén fokozott kockázat, 12 vagy annál több pont - fokozott kockázat, 20 vagy annál több pont felett igen nagy a kockázat.) Winkler Gábor hozzátette: A vizsgálat itthon is igazolta a kockázat-alapú diabétesz-szűrés hatékonyságát. A szűrővizsgálatok általános tapasztalata szerint a szűrés során „kiemelt”, pozitívnak bizonyult egyének aránya megközelíti a már ismert cukorbetegek arányát. A diabéteszt megelőző állapotok, illetve a cukorbetegség magas előfordulási gyakorisága ezért indokolttá teszi a rendszeres időközönként végzett lakossági szűrővizsgálat bevezetését a felnőtt lakosság körében. A súlyos egészségügyi kockázatok mellett a betegség időben történő felismerése azért is fontos, mert a cukorbetegség szövődményeinek kezelése jelentős anyagi teherrel is jár, a szűrés a szövődmények megelőzését és a hatékony kezelést egyaránt szolgálná. A felmérés az egészségügyi kormányzat és a Magyar Diabetes Társaság szakmai irányításával, az Országos Alapellátási Intézet közreműködésével, a 77 Elektronika Kft. és az EGIS Nyrt. logisztikai támogatásával történt. Forrás: Magyar Diabetes Társaság 2011. 06. 08. Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(10) Miért kihasználatlan hazánkban a szervezett lakosságszűrés?

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2001;11(6-7) A serdülőkori hypertonia diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdései

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2006;16(2) A 2-es típusú diabetes világméretű terjedésének okai és következményeiA 2-es típusú diabetes világméretű terjedésének okai és következményei

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2006;16(6) A 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma nem gyógyszeres kezelése

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2004;14(7) A diabetes mellitus genetikája