A kasszasöprésből 14 milliárd jut a kórházaknak
2012. DECEMBER 13.
2012. DECEMBER 13.
Szöveg nagyítása:
Több lépcsőt kellett egyszerre ugranunk, de legalább nem estünk le – így kezdte előadást dr. Török Krisztina a Figyelő című hetilap XXV. Medicina konferenciáján, csütörtökön. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója azt is elmondta, az év végi kasszasöprésből a mostani adatok szerint 14 milliárd forint jut a kórházaknak, amelyből az elmaradt számláikat fogják rendezni. A jövő év legnagyobb feladata a járóbeteg-ellátók állami tulajdonba vétele lesz a GYEMSZI számára, bár Török Krisztina szerint államosításból már idén is jól vizsgáztak, annak ellenére, hogy állandó létszámhiánnyal küzdenek az Intézetnél. Az idén, két körben átvett 116 intézmény, és a velük együtt több mint 1200 ingatlan ügyeit mindössze 63 ember koordinálja a GYEMSZI-ben. Az egységesítés nagy feladat volt, amelynek hatásai két-három hónapos késéssel jutottak el az ellátórendszerhez, mára azonban már ott is a finomhangolásnál tartanak. A központosított közbeszerzések már idén megkezdődtek, a földgázbeszerzéseken 14 százalékos megtakarítást értek el, míg az áramtendereken 10 százalékos nyereséget prognosztizálnak – igaz, ez csak jövőre jelentkezhet valós többletként az ágazatban. Nem csak az előre nem várt költségek kiegyenlítésére, hanem a jól teljesítő intézmények ösztönzésére is szolgál a GYEMSZI jövő éves, 2,5 milliárd forintos Vis Major kerete, amelynek egy részét a betegellátási indikátorok alapján osztanák szét – jelentette be Török Krisztina. Államosítás pro és kontra A helyi érdekek háttérbeszorítása, az integráció támogatása, a döntések hatékonyabb végrehajtása voltak az államosítás pozitív hozadékai, bár a struktúra átszervezése lehetett volna nagyobb mértékű – vélekedett előadásában Rácz Jenő. A magyar Kórházszövetség elnöke szerint a nagyléptékű és gyors átalakítás kisebb-nagyobb hibákkal is jár, amelyeket menet közben igyekeznek korrigálni. A változások neuralgikus pontjaként említette az államkincstári rendszer bevezetését, mint jelezte, kereskedelmi bankok esetén elképzelhetetlen volt, hogy december 20 és január 4 között leálljanak a kifizetések – ahogyan ez most a Kincstár bejelentette. Nehezítette az átalakítást, hogy forrásokat ehhez nem biztosított a költségvetés, ugyanakkor 25-30 milliárdra becsülhető az az összeg, amelyet korábban az önkormányzatok biztosítottak saját intézményeik működéséhez, s amely az államosítás után kikerült a rendszerből. Az intézmények várhatóan 50 milliárd forintnyi adósságot visznek át a következő évre, s ha az ágazat 2013-as költségvetéséből levonjuk a béremelésre szánt összeget, és a tervezett, 5,5 százalékos inflációt, továbbra is forráshiányos az ellátórendszer, viszont a döntéshozókon előbb-utóbb számon fogják kérni az ígért, jelentős megtakarításokat, amelyek azonban nem lehet teljesíteni – figyelmeztetett Rácz Jenő. Nem veszíthetünk több orvost Továbbra sem prioritás az egészségügy a kormányzat számára, és úgy tűnik, csak ideig-óráig sikerül úrrá lenni a humán erőforrás krízisen – mondta dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a konferencián. A közfinanszírozott ellátásban 2800 hetven év feletti kolléga dolgozik, a háziorvosok között közel százan már nyolcvan évesek is elmúltak. „Tudomásul kell venni, hogy a magyar ellátórendszer számára nélkülözhetetlenek a nyugdíjas kollégák”, mint ahogyan az utánpótlásra is nagy szükség volna. Mint mondta: „orvost képezni drága, mert amit az orvos csinál, az is drága”, így nem csak a tanulás lehetőségét, de azután a megélhetést is biztosítani kell számukra. A béremelés az orvosok esetében csak illetménykiegészítésként jelentkezett, s egyelőre még mindig nem sikerült elérni, hogy minden kolléga megkapja jogos juttatásait. A rezidensi és szakorvosi ösztöndíjprogramok bérfeszültségeket okoztak az ágazatban, és az államtitkárság reményeivel ellentétben nem csökkentették az intézkedések a migrációs kedvet. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai még időarányos csökkenést sem támasztanak alá, idén legalább annyi orvost veszíthetünk, mint tavaly. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-12-13
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A szervezet a balatonfüredi konferenciáján nyilvánosságra hozott állásfoglalásában krónikus munkaerőhiányról, hosszú előjegyzési időkről, finanszírozási problémákról és a szakrendelők államosításának káros tervéről írt.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
Egészségpolitika
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a most megvalósult béremelés túl későn történt, éves kihatása kevés, az idei év így reálkereset-csökkenést hozott a szakdolgozóknak. Interjúnkban beszélt a bérfeszültségekről, víziókról, a következő két év várakozásairól is.
Amikor már az akut stroke-ellátás is szünetel egy megyei kórházban – az eLitMednek nyilatkozó szakemberek szerint valójában már 3-4-5 éve szükségállapot van, a kormányzati intézkedések is ezt mutatják.
Több mint 11,5 milliárd forint 400 kutatónak
Minden változik, csak a problémák nem
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről4.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás