A génmanipulált csirkék nem terjesztik a madárinfluenzát
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Európai kutatók rájöttek, hogyan lehet génmódosítás révén olyan csirkéket létrehozni, amelyek nem terjesztik a madárinfluenzát - a Science szaklapban megjelent cikk szerint.
A madárinfluenza, vagyis a H5N1 vírustörzs, általában a baromfikat érinti, de emberre is átterjedhet, halálos légzőszervi szövődményeket illetve más komplikációkat okozva. Az első humán eseteket 1997-ben mutatták ki Hongkongban. Szélesebb körű járvány 2004-ben tört ki, és azóta a világ minden részén előfordultak esetek.
A Cambridge-i és az Edinburgh-i Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a génmanipulált csirke elkaphatja ugyan a madárinfluenzát, de nem tudja továbbadni a többi csirkének.
„A csirkék potenciális áthidaló gazdaszervezetek, amelyek lehetővé teszik, hogy új influenza vírustörzsek kerüljenek át az emberekre” – nyilatkozta Laurence Tiley, a Cambridge-i Egyetem állatorvostudományi tanszékének kutatója. „A vírus átvitelének megakadályozásával a csirkékben csökkenthetjük a betegség gazdasági hatását, és a fertőzött szárnyasokkal érintkező emberekre leselkedő kockázatot.”
Tiley ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a kutatás még korai szakaszában van, és a kifejlesztett szárnyasokat nem emberi fogyasztásra szánják.
„Az általunk bemutatott genetikai módosítás fontos első lépésnek számít abba az irányba, hogy olyan csirkéket hozzunk létre, amelyek teljesen ellenállók a madárinfluenzával szemben” – mondta. „Ezek a szárnyasok még csak kutatási célokra alkalmasak, emberi fogyasztásra nem.”
A szárnyasokat egy új génnel módosították, amely egy olyan csalogató molekulát hoz létre, mely a madárinfluenza egyik elemét imitálja. Ezután a becsapott vírus a csalogató molekulát ismeri fel a virális genom helyett, ami akadályozza a vírus szaporodási ciklusát.
Amikor a kutatók a genetikailag módosított csirkéket madárinfluenzával fertőzték, a szárnyasok megbetegedtek, de nem terjesztették tovább az influenzát a többi szárnyasra függetlenül attól, hogy génmanipulált madarakról vagy normális madarakról volt szó.
„A tanulmány eredményei nagyon biztatóak” – nyilatkozta Helen Sang, az Edinburgh-i Egyetem kutatója. „A génmódosítással bevezetett genetikai változások, amelyeket állattenyésztéssel nem lehet megvalósítani, azt bizonyítják, hogy a génmanipulációval javítható az állategészségügy a baromfitenyésztő ágazatban. Az eredmények kiváló alapot nyújthatnak a gazdasági stabilitás és élelmiszerbiztonság javításához számos olyan területen, ahol a madárinfluenza súlyos problémát jelent.”
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Influenza-madárinfluenza Fenyeget-e a pandémia?
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel
Élelmiszerbotrány
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.
Mesterséges intelligencia
A legújabb, MI által asszisztált robotsebészet megérkezett Magyarországra
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás