A genetikai tényezők szerepe a cukorbetegség előrejelzésében
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A vizsgálati eredmények gyérek…
Az első vizsgálatban 2400 európai származású személyt követtek majdnem 30 évig, és értékelték az ismert genetikai kockázati tényezőkből (a kockázattal összefüggő allélek jelenlétéből) számított pontszámot. Azt találták, hogy a genotípusból számított pontszámok ugyan szignifikáns összefüggésben álltak a cukorbetegség későbbi kialakulásának a kockázatával, de a hagyományos (klinikai) kockázati tényezők által meghatározott kockázathoz képest csak 2%-kal javították a betegség kialakulásának az előrejelzését – ez a különbség nem volt szignifikáns.
A második, Svédországban és Finnországban végzett vizsgálatban némileg magasabb, statisztikailag szignifikáns prediktív értékűnek bizonyult a genetikai tényezők alapján számított pontszám.
A szerzők véleménye is visszafogott…
„Összességében a kockázattal összefüggő 18 allél alkalmas volt a cukorbetegség előrejelzésére, de nem javította szignifikánsan az előrejelzés pontosságát a szokásos fenotípusos kockázati tényezőkhöz képest. (…) Az eredményeink alátámasztják azt a nézetet, hogy a fenotípusos kockázati tényezők továbbra is döntő szerepet játsszanak a 2-es típusú diabetes kockázatának meghatározásában.”
„Összesítve, a 2-es típusú diabetesszel összefüggésben álló genetikai variánsok bevonása a statisztikai elemzésbe – a csak a hagyományos kockázati tényezők alapján végzett elemzéshez képest – csak kis mértékben javította a statisztikai modell pontosságát. Ez a hatás lehet, hogy túl csekély ahhoz, hogy ennek alapján számítsuk az egyének kockázatát. Alkalmas lehet viszont arra, hogy [a genetikai markerek alapján kizárandó résztvevők kihagyása révén] csökkenteni lehessen a cukorbetegség megelőzését értékelő intervenciós vizsgálatokba bevonandó személyek számát.”
Forrás: NEJM Nov. 20, 2008; 359:2208.
NEJM Nov. 20, 2008; 359:2220.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr.Kern Dávid
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás