Járványügy

Diabetológus megjegyzése

2020. MÁJUS 14.

Szöveg nagyítása:

-
+

Szakmai kommentár a „ Gyakorlati tanácsok diabeteses COVID-19-betegek kezeléséhez” című szemléhez, mely a „Practical recommendations for the management of diabetes in patients with COVID-19” című cikk alapján íródott. A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk. A cukorbetegség azonban a fertőzés kialakulásának valószínűségét és lefolyásának súlyosbodását is fokozza. Különösen a rosszul kezelt cukorbetegség. A hangsúly az elégtelen glikaemiás kontrollon van, hiszen az, az eddig ismert fertőző betegségek esetén is fokozott rizikót jelent, de ha hosszútávon sikerül megfelelő glikaemiás kontrollt elérni, akkor ezt a rizikót jelentősen lehet csökkenteni. Egyre több szakértő szerint, ha a glikaemiás paraméterek jók, akkor a COVID-19-el való megfertőződés, illetve súlyossá válásának rizikója nem rosszabb lényegesen a nem cukorbetegekéhez képest. Kielégítő glikaemiás paraméternek számít, ha hypoglikaemia nélkül 6,5-7% alatti a HbA1c érték, ha a célértéken eltöltött idő (3,9-10 mmol/l vércukor) 70% feletti, ez alatti vércukor tartományban 4%-nál, felette 25%-nál kevesebb időt tölt el a beteg. (Time in/below/above range). A legtöbb magyar cukorbeteg sajnos nem használ glükóz szenzort, ugyanakkor az ujjbegyes vércukormérés támogatottan, könnyen, most, májustól már e-receptre is elérhető. Ha mért értékek 70-80%-a a céltartományban van, az elfogadható. Vannak olyan antidiabetikumjaink, melyek lázas, súlyos légúti tünetek esetén veszélyesek lehetnek, ezért el kell hagyni őket. Ilyen a metformin és az SGLT-2 gátlók (dapagliflozin, empagliflozin, ertugliflozin). A fertőzés kialakulása előtt, azonban sem ezeket, sem az egyéb készítményeket (vérnyomáscsökkentők, koleszterincsökkentők) NEM SZABAD elhagyni. Természetesen minden halasztható beavatkozást, minden halasztható beteg-egészségügyi dolgozó kontaktust halasztani kell a járvány végéig. A 2-es típusú cukorbetegek esetében külön gondot jelenthet az elhízás, mely önmagában is ronthatja a légzési státuszt, nehezítheti a betegápolást, növelheti szövődmények arányát. Az 1-es típusú cukorbetegeknél a ketoacidózis jelenti a legnagyobb veszélyt, 14 mmol/l feletti vércukorszint, a vizelet aceton pozitivitás, a hasi panaszok, a hányinger, hányás hívhatja fel erre a figyelmet. Ha egy cukorbeteg ismételten hány, és nem tud folyadékot fogyasztani, akkor kórházba kell azonnal mennie! Ha Covid-19 is felmerül, akkor a háziorvost/ügyeletet erről is értesíteni kell, hogy felkészült mentőegység érkezhessen. A jelenlegi pandémia mindannyiunk életét megváltoztatta, talán az egészségügyi dolgozókét kicsit nagyobb mértében. Felhívta a figyelmet a cukorbetegek esendőségére, ezért ennek a járványnak a kapcsán is ki kell hangsúlyoznunk, hogy a kezelés célja a szövődmények, a betegségekre (pl.: COVID-19) való fogékonyság csökkentése, melyre cukorbetegeknél nagyon fontos eszköz a vércukorértékek rendezése. A gyakori vércukormérés, a mérések strukturáltsága, az eredmények alapján hozott helyes terápiás döntések bármikor –a jelenlegi pandémiában kifejezetten- életmentőek lehetnek. Kis János Tibor dr. Budai Irgalmasrendi Kórház eLitMed.hu 2020.május 15.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Járványügy

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Járványügy

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Járványügy

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Járványügy

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Járványügy

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

Helyünk a világban

Keringési betegségek és rák az EU haláloki listája élén

STATISZTIKA eLitMed

2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.

Járványügy

Mit tanított nekünk a COVID 19?

A tudomány megreformálására szólít fel a Covid-19-pandémia kezelésének abszurd vonásait összefoglalva a Journal of Evaluation in Clinical Practice cikke. Kemény kijelentéssel kezdik „Mit tanított nekünk valójában a Covid-19 a tudományról, a bizonyítékokról és a társadalomról?”

Klinikum

Mi befolyásolja a citokinválaszt?

Mint arra a Covid-19-járvány is felhívta a figyelmet, az egyének immunválasza jelentősen különbözik. Ismert, hogy az életkor, a nem és a genetika nagyban befolyásolja a fertőzésre adott immunválaszt.

Képdiagnosztika

Mit lát az alábbi cukorbeteg lábán?

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral

1.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024;9(6)
2024 OKT 08.

2.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024;9(6)
2024 OKT 08.

3.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024;9(6)
2024 OKT 08.

4.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024;9(6)
2024 OKT 08.

5.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024;9(6)
2024 OKT 08.