2012. NOVEMBER 15.
Szöveg nagyítása:
Újabb lépcsőt jelenthet a számunkra legégetőbb kérdés - "mi tesz bennünket emberré?" - megválaszolásához egy nemzetközi kutatócsoport genetikai felfedezése. A szakemberek olyan gént - az miR-941-et - találtak, amely valószínűleg alapvető szerepet játszik az emberi agy fejlődésében, és talán még azt is megmagyarázhatja, hogy miként kezdtünk el szerszámot készíteni és beszélni. A gén kizárólag az emberben található meg, sem más főemlősökben, sem legközelebbi rokonunkban, a csimpánzban nincs jelen. Az Edinborough-i Egyetem kutatói az emberi genomot hasonlították össze 11 más faj genetikai állományával, közöttük az egérével, a patkányéval, a gorilláéval és a csimpánzéval, hogy a legfontosabb különbségeket találják meg bennük. Eredményeik szerint - amelyeket a Nature Communications című folyóiratban publikáltak - az miR-941 gén csak az emberben található meg. Valamikor 1 és 6 millió évvel ezelőtt jelent meg, miután az emberi faj evolúciója elvált a többi emberszabásúétól. A gén a magasabb rendű agyműködés két területére hat rendkívül erősen: a döntéshozatalra és a nyelvi képességekre - e két tulajdonság különösképpen jelentékeny szerepet játszik emberi mivoltunkban - olvasható a ScienceDaily.com című online tudományos magazinban. Mint az már köztudomású, a fajok közötti különbségeket a létező gének megváltozása, törlődése vagy duplikálódása okozza. A skót szakemberek azonban azt állítják, hogy az miR-941 már teljesen funkcionálisan, a nem kódolódó - korábban "hulladékként" nevezett - DNS-szakaszok közül emelkedett ki evolúciós szempontból viszonylag rövid idő alatt. Mindeddig nagyon nehéz volt ezt a folyamatot működés közben megfigyelni. Martin Taylor, a Genetikai és Molekuláris Orvostani Intézetben végzett kutatás vezetője szerint "mint faj, az ember csodálatosan találékony - mind társadalmilag, mind technikailag képes egyidejűleg fejlődni. Ez a vizsgálat megmutatja, hogy genetikai szinten is leleményesek vagyunk. Ez a molekula a semmiből bukkant fel akkor, amikor fajunk éppen olyan drámai változásokon ment keresztül, mint a felegyenesedés, a hosszabb élettartam, a kommunikáció és az eszközhasználat elsajátítása. Most abban reménykedünk, hogy további, emberré válásunkra magyarázattal szolgáló új géneket találunk". MTI 2012. november 15., csütörtök
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
Gyermek- és felnőttkori high-grade gliomák komplex genetikai karakterizálása újgenerációs szekvenálással: Tapasztalatok és kutatási irányok
Korai klinikai vizsgálatok szerepe az onkológiában
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás