2011. AUGUSZTUS 15.
Az elhízás – metabolikus és cardiovascularis nemkívánatos hatásain kívül – a rosszindulatú daganatok kockázatát is növeli.
Most Svédországban prospektív vizsgálat keretében tanulmányoztak 2010 elhízott beteget [70%-uk nő, testtömegindexük (BMI) ≥38 kg/m2], akiken testtömegcsökkentő műtétet végeztek. Hozzájuk illesztettek ugyanennyi elhízott kontrollszemélyt az életkor, a testtömeg és a dohányzás szerint.
A műtét után a betegek testtömege átlagosan 20 kg-mal csökkent, majd nagyjából változatlan maradt a 11 éves követés folyamán.
Összességében a testtömegcsökkentő műtéten átesett betegek csoportjában szignifikánsan kisebb volt az újonnan kialakult rosszindulatú daganatok kockázata, mint a hagyományos kezelésben részesült kontrollcsoportban. Érdekes módon azonban csak a nők esetében tapasztaltak erősen szignifikáns, 42%-os kockázatcsökkenést, a férfiak csoportjában nem csökkent a daganatok kockázata. A kockázatcsökkenés megfigyelhető volt több különböző daganattípus és mindegyik műtéti technika esetében. Furcsa módon a kockázatcsökkenés nem állt összefüggésben a testtömeg csökkenésének mértékével.
Ezek a fontos eredmények tovább erősítik az elhízás daganatkockázat-növelő hatásának bizonyítékait, és arra utalnak, hogy e kockázat újra csökkenthető lefogyással.
Mivel nem véletlen besorolásos vizsgálatról van szó, az eredményei nem teljes mértékben bizonyító érvényűek. Lehetséges torzító tényező például, hogy a testtömegcsökkentő műtétet választó betegek társadalmi-gazdasági helyzete különbözik a hasonlóan elhízott és műtéttel nem kezelt kontrollszemélyekétől. Ez megmagyarázhatná azt is, hogy miért nem volt összefüggés a testtömeg csökkenése és a rosszindulatú daganatok kockázatának csökkenése között.
Mindazonáltal a vizsgálat előnyei közé tartozik a prospektív kivitelezés, a nagy esetszám és a hosszú követési idő. Ezért megkerülhetetlen az eredmények figyelembe vétele és ellenőrzése további vizsgálatokban, és érdemes a testtömegcsökkentést megfontoló betegek figyelmét is felhívni e vizsgálat kedvező adataira.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid
Forrás: Lancet Oncol 2009 Jun 24 [előzetes elektronikus közlés]
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.
Klinikum
A túlsúly problémája mára népbetegséggé nőtt ki magát: akár orvosként, akár betegként (vagy esetleg mindkét oldalról) szembesülünk az elhízás egészségromboló hatásaival, a kérdéskör nem hagyhat közömbösen bennünket.
A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.
A fogyasztószerként használt sibutramin megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, ezért az Európai Unióban kivonják a forgalomból.
Elhízott, 2-es típusú diabetesben szenvedő betegekben nagyobb dózisra van szükség hosszú hatású analóg inzulinokból.
Vizsgálatban az NPH, a detemir és a glargin inzulinok hatását hasonlították össze, és az éhomi vércukorszint ideális célértékét próbálták meg elérni.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás