Hírvilág

A D-vitamin véd az emlőráktól

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Egyre több bizonyíték támasztja alá a D-vitamin-pótlás védőhatását számos rosszindulatú betegséggel szemben. Egyik korábbi lakosságszintű vizsgálatban kimutatták, hogy a serdülőkorban és fiatal felnőtt korban több D-vitamint fogyasztó nők később ritkábban betegednek meg emlőrákban. Ugyanez a kutatócsoport most azt vizsgálta, hogy ez a védőhatás mennyiben áll összefüggésben a daganat hormonreceptor-statusával. A D-vitamin és az emlőrák incidenciája közötti összefüggés elemzésekor megkülönböztették a D-vitamin forrásait (táplálkozás vagy napozás), valamint a daganatsejteken az ösztrogénreceptor (ER) és a progeszteronreceptor (PR) jelenlétét. A serdülőkori és fiatal felnőtt kori D-vitamin-ellátottság (tőkehalmájolaj, tej, vitaminkészítmények és napfény-expozíció formájában) összefüggésben állt az emlőrák alacsonyabb kockázatával. Ez érvényes volt a receptorstatustól függetlenül. Az ER- és PR-pozitív daganatok esetében tapasztalták a legerősebb összefüggést, valószínűleg azért, mert ebbe a csoportba tartozott a legtöbb alany. A vizsgálat eredményei igazolják, hogy a D-vitamin csökkenti az emlőrák kockázatát, függetlenül a receptorstatustól. Mind a táplálékkal bevitt, mind a napozás során termelődő D-vitamin védőhatásúnak bizonyult. Az American Academy of Pediatrics a közelmúltban napi 200 NE-ről 400 NE-re emelte a javasolt napi D-vitamin-bevitelt. A National Osteoporosis Foundation az 50 évesnél fiatalabb felnőttek számára 400–800 NE, az 50 évesnél idősebbek számára pedig 800–1000 NE D-vitamin fogyasztását javasolja. Érdemes tehát a betegeknek nem csak multivitamint, hanem ezen kívül kalciumot és D-vitamint tartalmazó készítmény szedését ajánlani. A javasolt maximális napi D-vitamin-bevitel 2000 mg. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Am J Epidemiol 2008 Oct 15; 168:915.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Ember és környezet

Ózonréteg, UV, bőrproblémák és D-vitamin

Ezzel a kérdéssel foglalkozik egy, a közelmúltban a Frontiers in Oncology szakfolyóiratban Ozone Layer Depletion and Emerging Public Health Concerns – An Update on Epidemiological Perspective of the Ambivalent Effects of Ultraviolet Radiation Exposure címmel megjelent tanulmány.

Ember és környezet

Nem városi legenda: tényleg hat a beltartalomra a növénytermesztés módja

Régóta vita tárgya, hogy van-e érdemi különbség a konvencionális (nagyüzemi, kémiailag intenzív mezőgazdaság útján előállított) és a biogazdálkodásból származó termények beltartalmi értékében.

Hírvilág

„Y” – egy betű, ami emberi sorsokat borított meg pár nap leforgása alatt

KUN J Viktória

Talán az olimpiák történetének legsúlyosabb és legméltatlanabb botrányát eredményezte két bokszoló ügye. A küzdőtéren a sportolók helyett az orvostudomány, a különböző kultúrák, a sportetika és leginkább a politika összecsapása zajlik. Megkérdeztük dr. Melegh Béla genetikus professzort és dr. Sándor Judit bioetikust, mit gondolnak ők a rendkívüli helyzetről, illetve az egész probléma tudományos hátteréről.

Ember és környezet

Ózonréteg, UV, bőrproblémák és D-vitamin

Ezzel a kérdéssel foglalkozik egy, a közelmúltban a Frontiers in Oncology szakfolyóiratban Ozone Layer Depletion and Emerging Public Health Concerns – An Update on Epidemiological Perspective of the Ambivalent Effects of Ultraviolet Radiation Exposure címmel megjelent tanulmány.