2050-től az eddig véltnél jelentősen szélsőségesebb lesz az időjárás az európai városokban
2018. FEBRUÁR 27.
2018. FEBRUÁR 27.
Szöveg nagyítása:
A szakemberek az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. Kimutatták, hogy mind az 571 városában fokozódni fognak a hőhullámok, a legnagyobb mértékben a hőhullámos időszakok a dél-európai országokban nőnek, miközben a közép-európai városokban a legnagyobb mértékben - 2-7 Celsius-fokkal, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 8-14 Celsius-fokkal - fog emelkedni a hőmérséklet hőhullámok idején. Az aszály feltételei különösen Dél-Európában növekednek, számításaik szerint az Ibériai-félsziget déli részén fekvő Malagában és Almeirában több mint kétszeresére nő a szárazság az 1951-2000-es évekhez képest. Északnyugat-Európában a folyók áradásának kockázata növekszik. A legrosszabb előrejelzések a Brit-szigetek városait érintik, ahol még a legoptimistább forgatókönyv esetében is a városok 85 százalékát fogja a korábbinál nagyobb árvíz sújtani. A legrosszabb előrejelzéseket alapul véve mindhárom jelenség - aszály, hőhullám, áradás - a legtöbb európai városban jóval szélsőségesebb lesz. "Kutatásunk rávilágít, hogy sürgősen terveket kell kidolgozni arra, hogy városaink miként birkózzanak meg ezekkel a jövőbeni időjárási jelenségekkel" - hangsúlyozta Richard Dawson professzor, a tanulmány társzerzője. "Már most első kézből látjuk az szélsőséges időjárási események következményeit az európai fővárosokban. Párizsban az átlaghoz képest több mint négy métert nőtt a Szajna vízszintje" - tette hozzá. Más fővárosokban, mint Dublinban, Helsinkiben, Rigában, Vilniusban és Zágrábban is valószínűleg az áradások vízszintje lesz extrém magas. A legrosszabb forgatókönyv több mint 80 százalékos vízszint növekedéssel számol árvizek esetén számos nagyvárosban, köztük a spanyol Santiago de Compostelában, az írországi Corkban, Waterfordban, a portugáliai Bragában és Barcelosban vagy a brit Derry/Londonderryben. Miközben Stockholmban és Rómában fog nőni leginkább a hőhullámos napok száma, a hőmérsékletnövekedés hőhullámok esetén Prágában és Bécsben lesz a legnagyobb. Lisszabonban és Madridban fog előfordulni legtöbbször legnagyobb szárazság, miközben Athént, a máltai Valettát és Szófiát sújtja majd a legnagyobb szárazság és hőhullám az előrejelzés szerint. Forrás: MTI MTI 2018. február 21., szerda 12:12
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Hírvilág
Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.
Egyénre szabott fájdalom-időjárás kapcsolatelemzés: pilóta tanulmány
A légszennyezettség 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából3.
4.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás