Hírvilág

2050-től az eddig véltnél jelentősen szélsőségesebb lesz az időjárás az európai városokban

2018. FEBRUÁR 27.

A szakemberek az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Kimutatták, hogy mind az 571 városában fokozódni fognak a hőhullámok, a legnagyobb mértékben a hőhullámos időszakok a dél-európai országokban nőnek, miközben a közép-európai városokban a legnagyobb mértékben - 2-7 Celsius-fokkal, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 8-14 Celsius-fokkal - fog emelkedni a hőmérséklet hőhullámok idején.

Az aszály feltételei különösen Dél-Európában növekednek, számításaik szerint az Ibériai-félsziget déli részén fekvő Malagában és Almeirában több mint kétszeresére nő a szárazság az 1951-2000-es évekhez képest.

Északnyugat-Európában a folyók áradásának kockázata növekszik. A legrosszabb előrejelzések a Brit-szigetek városait érintik, ahol még a legoptimistább forgatókönyv esetében is a városok 85 százalékát fogja a korábbinál nagyobb árvíz sújtani.

A legrosszabb előrejelzéseket alapul véve mindhárom jelenség - aszály, hőhullám, áradás - a legtöbb európai városban jóval szélsőségesebb lesz.

"Kutatásunk rávilágít, hogy sürgősen terveket kell kidolgozni arra, hogy városaink miként birkózzanak meg ezekkel a jövőbeni időjárási jelenségekkel" - hangsúlyozta Richard Dawson professzor, a tanulmány társzerzője.

"Már most első kézből látjuk az szélsőséges időjárási események következményeit az európai fővárosokban. Párizsban az átlaghoz képest több mint négy métert nőtt a Szajna vízszintje" - tette hozzá.

Más fővárosokban, mint Dublinban, Helsinkiben, Rigában, Vilniusban és Zágrábban is valószínűleg az áradások vízszintje lesz extrém magas. A legrosszabb forgatókönyv több mint 80 százalékos vízszint növekedéssel számol árvizek esetén számos nagyvárosban, köztük a spanyol Santiago de Compostelában, az írországi Corkban, Waterfordban, a portugáliai Bragában és Barcelosban vagy a brit Derry/Londonderryben.

Miközben Stockholmban és Rómában fog nőni leginkább a hőhullámos napok száma, a hőmérsékletnövekedés hőhullámok esetén Prágában és Bécsben lesz a legnagyobb.

Lisszabonban és Madridban fog előfordulni legtöbbször legnagyobb szárazság, miközben Athént, a máltai Valettát és Szófiát sújtja majd a legnagyobb szárazság és hőhullám az előrejelzés szerint.


Forrás: MTI
MTI 2018. február 21., szerda 12:12

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

Hírvilág

Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.