Gondolat

Világháború, forradalom és hidegháború a föld alatt: a budapesti Sziklakórház

2016. AUGUSZTUS 31.

A történelem fordulatait, amelyekben az emberi élet sokszor nem számít, végigkíséri a háborús orvoslás története, amely mérsékelni próbálja a károkat. Legtöbbször nem ideális körülmények között, orvosok, ápolók és önkéntesek heroikus munkájával, folyamatosan alkalmazkodva a pillanatnyi lehetőségekhez és szükségletekhez.

A budai Vár Vérmező felé eső aljában található Sziklakórház a második világháború kezdete óta követte a történelem alakulását. Gondos tervezés és szükséghelyzeti ad hoc reagálás: a Sziklakórházban „tárgyiasultak” a világpolitika, a haditechnika, orvostechnika és polgári védelem változásai a II. világháború és az ezredforduló között. 1939-1945 között légókórházként működött, 1945-1948 között oltóanyagtermelő intézetet rendeztek be ott, 1956-ban forradalmi kórházzá változott, majd 1962-2007 között kórházként, atombunkerként és polgári védelmi raktárként tartották fenn.

Maga a hely, a föld alatti járatok eleve adottak voltak: a Vár alatt húzódó természetes barlangrendszer egy részét alakították át, erősítették meg a II. világháború kitörésekor. A Vár kiemelt jelentőségű lakóhely volt a kormányzati negyed miatt, ezért az először kiépített légoltalmi berendezés mellett hamar kialakították az óvóhelyet és a szó szerint bombabiztos orvosi ellátást. 1944. február 20-án nyílt meg a Székesfőváros Sebészeti Szükségkórháza, három korszerűen felszerelt műtővel és 94 ággyal. Általános sürgősségi ellátást nyújtott, intenzív használata csak 2 hónappal később, a májusi amerikai légitámadások idején kezdődött meg. Technikai és orvostechnikai felszereltsége akkoriban kiválónak számított, például saját áramfejlesztője is volt, csak a melegítőkonyhája bizonyult túl kicsinek. Szervezetileg a Szent János Kórház felügyelete alá tartozott.

A város 1944-45-ös ostroma idején a kórház teljes kihasználtsággal működött, több mint 200 embert is elhelyeztek benne – ha máshol nem jutott hely, akkor a barlangjáratokban. Civileket és katonákat egyaránt elláttak, elkülönítve német katonákat is. A járványok, az eszköz- és gyógyszerhiány miatt magas volt a halálozási arány. 8 munkaszolgálatos orvos is dolgozott ott, akiknek az elhurcolását a kerületi rendőrkapitány akadályozta meg. Az 1945. február 11-i kitörés után a kórház még júniusig működött, a fekvőbetegeket fokozatosan szállították el más kórházakba.

A bezárás után a orvosok jó része Nyugatra menekült. A kórház Magyarországon maradt vezetőit meghurcolták. A háború után egy oltóanyaggyártással foglalkozó magáncég vette bérbe a létesítményt, amely főleg a kiütéses tífusz ellen gyártott oltóanyagot. Jelentőségét az adta, hogy a háború után hevesen terjedt ez a betegség, és az oltóanyag a régióban egyedülálló volt, ezért exportra is termelt a létesítmény. Az 50-es évek elején titkosították.

A hidegháborús feszültség növekedésével a kórházat kibővítették és újra felszerelték. Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt itt látták el a környékbeli sebesülteket, egészen 1956 decemberéig – a végén rövid időre már börtönkórházként, ahonnan a felépült betegeket börtönbe vitték tovább. A forradalom és szabadságharc hónapjai alatt hét gyermek is született a föld alatt.

1958-1962 között tovább bővítették a Sziklakórházat a hidegháború körülményeihez igazodva, így vegyi- és atomtámadás esetén is védelmet nyújtott volna. Többek között közvetlen vízvezeték- és szivattyúrendszer kötötte össze a Dunával, energiaellátó rendszereket és harcigáz-szűrőket kapott, sőt, légkondicionálás is működött benne. 1962-től a kórház berendezése állandó készenlétben állt, kidolgozott tervvel egy esetleges támadás esetére. A protokoll szerint a János Kórházból érkező orvosok és ápolók első feladata az lett volna, hogy a saját túlélésüket biztosítsák (3 nap teljes és 3 hét részleges elzárkózással), majd megkezdhették volna a kint életben maradtak ellátását.

A hatvanas évek végére az óvóhely elavult (a neutronbomba ellen már nem védett volna), de továbbra is fenntartották a kórházat, évi rendszerességű gyakorlatokkal és folyamatos karbantartással. Emellett a polgári védelemhez szükséges eszközök raktárául szolgált.

A nagyközönség számára 2004-től nyílt meg, többek között alkalmi színházi játéktérként is. 2007-ben felújították, 2008 óta pedig múzeumként látogatható.

Klausztrofóbiásoknak nem ajánlott. De a látogatók túlnyomó többsége érdeklődve és izgalommal hallgatja végig az idegenvezetők előadását a föld alatt. A túrát videóbejátszás előzi meg, majd a járatokkal összekötött helyiségekben korhű berendezés és sok-sok életnagyságú viaszbábu szemlélteti az egykori viszonyokat. A múzeum több állandó kiállítást tart fenn, amelyek tárlatvezetéssel látogathatóak (magáról a Sziklakórházról, az 1944-45-ös budapesti ostromról, illetve az atomfenyegetettség időszakáról).

Emellett polgári védelmi és egészségügyi témában kínálnak interaktív programokat. Az egészségügyi foglalkozás a háborús ellátás történelmi témáján túl az elsősegéllyel, a téli és nyári balesetek ellátásával is foglalkozik. A kémjátékkal és az „Atomcsapás extrém program” elnevezésű stratégiai játékukkal a mozgalmasabb elfoglaltságra vágyó fiatalokat és felnőtteket várják. Ezek a csapatjátékok az izgalmak és elgondolkodtató feladatok mellett a polgári védelem egykori protokolljával is megismertetik a látogatókat. Iskoláknak pedig történelmi témákban kínálnak ingyenes múzeumi órákat.

Cziglényi Boglárka
eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Hírvilág

Űrkutatási fejlesztő laboratórium nyílt Budapesten

Új űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor nyílt hétfőn Budapesten, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban.

Hírvilág

Artery 2019

Artery 2019 konferencia Budapesten kerül megrendezésre október 10-12 között. Absztraktbeadási határidő: 2019 június 24. Korai regisztráció határideje: 2019 augusztus 9.

Hírvilág

Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.