Gondolat

Szemészet és rózsakeresztes testvériség

2012. JANUÁR 07.


Az ezotéria görög eredetű szó, melynek korunkban jelentősen megváltozott a jelentése. E fogalomhoz nem evilági dolgokat és okkult titkos társaságokat társítunk annak ellenére, hogy eredetileg az ezotéria biztos tudást jelentett. Nevezetesen olyan tudást, amelyet csak egy bizonyos csoport ismerhet meg: a beavatottak köre.
Az ezotéria az emberiséggel egyidős jelenség, mivel az ember mint spirituális lény, az idők kezdete óta választ keres élete "nagy kérdéseire". A titkos tanokra használt kifejezés szerint az ismeretek rejtélyes, okkult, rejtett tudást mutatnak, szemben az ún. exoterikus tanokkal.
Az ezotéria világába sorolható számos olyan irányzat, mely korunk tudományos világképébe nem illeszkedik bele, a világot, annak működését és részeit tudományostól eltérő szempontból (vagy a dolgokat összefüggéseiben) vizsgálja. Bővebb értelemben azonban az ezotéria a lélek belseje felé irányuló utazást, szűkebb értelemben pedig csak a beavatottak számára elérhető misztikus tudást jelent.

A tudás képviselőinek, az elitnek, a titkos szerveződéseknek mindig nagy szerepük volt a kultúra átadásában, képzésében. Szerb Antal szerint a XVIII század is a titkos társaságok fénykora volt.
A rózsakeresztesek szerveződései a legnagyobb számban ekkor bukkannak fel a nyilvánosság előtt, bár a vonatkozó források száz évvel korábbik. A rózsakeresztesekre vonatkozó legrégibb adat nem más, mint két könyv, mely a németországi Casselben jelent meg. Az egyik 1614-ben, a címe Fama Fraternitatis R. C., a másik iratnak a címe A Confessio Fraternitatis R. C., vagyis a rózsakeresztesek vallomása.

E dokumentumok azt állítják, hogy Christian Rosencreutz, aki 1388-ban született, alapította a szervezetet. Miután Németországban magas szintre emelte a tudását, elindult a Szentföldre. Zarándoklása közben eljutott az arab bölcsek városába, Damcarba, aholis beavatták a természet titkaiba. (A valóságban azonban ilyen személy nem is létezett, és a rózsakeresztesek alapítója az eredetileg lutheri és paracelsusi tanokat követő Johann Valentin Andreae volt, aki a 17. században elsősorban gnosztikus teológiára épülő evangélikus-keresztény-ezoterikus iskolát hozott létre.)

A rózsakeresztes testvériség tanításaiban amúgy fölfedezhetjük a manicheus és a gnosztikus filozófia egyes elemeit. A rózsakeresztesek titkos könyveiről számos legenda szól, néhányukat meg is találták, és meglehetősen nagy fejtörést okoztak a szakembereknek.

A megfejtett irat

Az elmúlt hónapokban az a hír röppent fel, hogy egy titkosírással írt szabadkőműves iratot sikerült megfejteni. Az irat neve Copiale Cipher. A titokzatos mű egy 105 oldalas, 75 ezer karakteres kézirat, amelyben felváltva szerepelnek absztrakt szimbólumok és latin betűk. A dokumentum 1760-1780 tájékára keltezhető. A megfejtésben egy magyar kutató Megyesi Beáta az Uppsalai Egyetem Nyelvészeti és bölcsészeti tanszékének munkatársa is részt vett.

A programozóknak most 250 év után sikerült feltörni a kódot. A megfejtők szerint a könyv első része az okkulistákról és szertartásaikról szól, akik többek között a szemészettel foglalkozó titkos társaság voltak. A kéziratban részletezett rituálékból kiderült, hogy a társaság tagjait érdekelte a szemészet és a látószerv sebészete, noha semelyikük sem lehetett hivatásszerűen orvos. A második rész az 1700-as évek szabadkőműveseiről és rítusaikról, a harmadik rész pedig a skót szabadkőművesekről közöl ismereteket. A szöveg sok a történészek számára is meglepő volt: kiderül például belőle, hogy a skót szabadkőművesek elgondolásai az eddigi ismereteknél sokkal radikálisabbak voltak, például szót ejtenek a természetes jogok védelméről is.

A dekódolás során kiderült, hogy nem a szövegben található görög és a latin karakterek hordozzák a jelentést, csak azért írták be őket, hogy félrevezessék a kódfejtőket. Végül egyértelművé vált, hogy az absztrakt szimbólumok hordozzák a jelentést, ezért minden egyes jelet egy betűvel feleltettek meg, így sikerült megfejteni a német nyelvű kéziratot.

MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szerepkonfliktusok az orvosnői hivatásban

GYŐRFFY Zsuzsa, ÁDÁM Szilvia

Hírvilág

Szegedi lézeres kutatóközpont

A hírek szerint hamarosan birtokba vehetik a magyar és nemzetközi kutatócsoportok a Szegeden épülő, világszínvonalú lézeres kutatóközpontot. A gigantikus beruházás évekkel korábban kezdődött és, ha elkészül, a világ legnagyobb, tudományos kutatásokat szolgáló lézeres berendezését működtetheti majd. A centrum méreteit és tudományos jelentőségét a Svájcban, évek óta sikerrel működő CERN részecskefizikai kutatóközpontéhoz hasonlítják.

Klinikum

Kikből legyenek a diabetológusok?

A diabetológiai szakképesítés ráépített képesítést jelent. Melyik az a szakvizsga, mely a legjobban hasznosítható alaptudást adhatja a diabetológusnak?

Hírvilág

Carl von Rokitansky új kórbonctana és Rudolf Virchow sejtpatológiája

A neuronok közötti információ átvitel tanulmányozását megelőzte az a felismerés, hogy nem a rostok, hanem a Th. Schwann által felfedezett sejtek az állati szervezetek legkisebb építőkövei.