November 11-én a Nyitott Műhelyben lemezbemutató koncertet tartott egy női kamaraegyüttes, a HANEM zenekar. Bár összetétele alapján a zenekar félprofinak mondható, művészetükben csepp amatőr vonás sincs. A hölgyek bámulatosan rövid idő alatt, 2011 óta kovácsolódtak össze, de már gazdagították a magyarországi sanzonelőadás és -újraalkotás világát. Nádori Lídia alapító tag, termékeny műfordító, emellett zongorázik és énekel. Bíró Kriszta az Örkény Színház művésze, prózai szerepei mellett énekel is. Murányi Márta, a legszínvonalasabb hanganyaggal rendelkező dalnok, énekszakot végzett Bécsben. Rick Zsófi újságíró 7 évig egy klezmerzenekart vezetett. Sváb Ági, a sok minden iránt érdeklődő nyelvész-zenész bőgőzik, gitározik, és természetesen ő is énekel. A zenekar jellegzetessége, hogy klasszikus slágereket aktualizál politikai tartalommal, rendszerint feminista éllel, felelevenítve a protest song hagyományait is. Előadástechnikájuk lendületes, forgószínpadszerű, jók énekben és hangszeren, villámgyorsan váltogatják a stílusokat, kiszólásokkal avatják be a nézőt. A szövegíró Parti Nagy Lajos művei természetesen jó ajánlólevélnek fognak bizonyulni. A Fülkefor és vidéke című „mesesorozat” a kortárs magyar próza kiemelkedő alakjának aktuálpolitikai érzékenységét is igazolja. Norbert Glanzberg ukrán származású zeneszerző, a Jiddis szvit alkotója két dallal szerepel a repertoárban. Az Ismerős alakom című dal Bíró Kriszta előadásában Edith Piafot idézi, ugyanő énekli a sodró lendületű, forgóhinta-szerű Sirupage -ot. A Volver című dallal Murányi Márta a vokális anyag egyik sarokkövét rakja le. Kákonyi Árpád fiatal, termékeny zeneszerzőnek Parti Nagy Pékszombat című versére írt dalát Bíró Kriszta adja elő. A tangóőrület korából való Törőcsik Mari kedvelt száma, a Ne nézzen úgy rám, Sally Géza és Erdődy Elek szerzeménye, Rick Zsófi remek cselédre-stilizálásával. Hasonló módon parodisztikus Murányi Márta a Rendes férj eléneklésénél. DeFries Károly, a drága Carlo, osztrák és olasz szülők magyar gyermeke, itt a szöveget is önmaga írta. Híres szlogenje: „Egy rendes férj, az közvitéz”. Meg kell jegyezni, hogy az eredeti magyar sanzonok és operettrészletek is létjogosultak komoly koncerteken, mindig hordoznak valami örök érvényű vagy korra jellemző tartalmat - ha megfelelő az előadásmód. Nem helyes egy dalt elvetni azért, mert nem valamelyik pluralista demokráciának hazudott diktatúráról szól. Bíró Kriszta Gilbert Bécaud-nak, a magasfeszültségű francia sanzonénekesnek állít emléket az Elmondanám című számmal (szintén Parti Nagy Lajos magyar szövegével). Itzak Manger czernowitzi költő versét Chava Alberstein dalszerző és énekesnő zenésítette meg: a Tsigaynerl című jiddis dal tágítja a kört Murányi Márta előadásában. Gyújtsunk rá - China Forbes amerikai énekesnő és zeneszerző lezserre vett ringatódalát Rick Zsófi énekli. Itt ismét egy háziszerzővel, Szlukovényi Katalin költővel találkozunk, akinek verseiről Parti Nagy Lajos is elismerően nyilatkozott. Friedrich Hollaender német kabarészínész és zeneszerző 1926-ban Claire Waldoff számára írta a Raus mit den Männern.. . kezdetű dalt. Mondanivalója lényege, hogy a férfiak takarodjanak ki a parlamentből, és jöjjenek helyükre a nők. Szükségszerűen megszülető gondolat ez a parlamentarizmus történetében. A magyar szöveg Szlukovényi Kataliné. Nádori Lídia színészi alakítása itt Kander Kabaréjára emlékeztet, nagyon szuggesztív. Végül a Hazám, hazám című ária átiratának előadása hangzik el (Idegen szív), Máthé Zsolt szövegével. „Egy mai nő, aki imádja a hazáját, a kultúráját, nyelvét, lépten-nyomon abba ütközik, hogy ilyen-olyan okból idegennek kezelik, és ez rettenetesen frusztrálja....” - nyilatkozta egy helyen Nádori Lídia. Sas Gábor eLitMed.hu 2013.11.21