Gondolat

Remélem, a Semmelweis Tervet nem fújja el a szél – Interjú dr. Szilvási Istvánnal

2011. SZEPTEMBER 22.


A Semmelweis Terv megvalósítása csak előfeltétele annak, hogy a többlet-forrásokat racionálisabban használhassuk fel. Mert józan ésszel nem várható el, hogy a magyar betegek ellátására évente és fejenként jutó kb. 600-700 dollárból ugyanolyan volumenű és minőségű ellátást nyújtsunk, mint Németország, Ausztria 5-6-szor nagyobb összegből.

– Hogyan látja szakmája helyzetét?

A klinikumot „kiszolgáló” szép szakmám helyzetét az egészségügy általános alulfinanszírozottsága mellett az is súlyosbítja, hogy a nagy klinikai szakmákhoz és a radiológiához képest kicsinek számítunk, „lobbierőnk” elmarad az övékétől. Persze törekszünk a társszakmákkal és kiemelten a radiológiával minél szorosabb kapcsolat tartására, mert eredményes munkánk fontos előfeltétele a jó együttműködés. A „modern” medicina egyik legnagyobb problémája, hogy a túlspecializálódás miatt elengedhetetlen lenne a folyamatos „kommunikáció”, de rohanó világunkban – Magyarországon különösen – egyre kevesebb időt fordítunk szakmai konzultációra. Ez árt a betegellátás színvonalának, és a felesleges, nem-optimális vizsgálatok számának növelésével az amúgy is szűkös forrásokat is apasztja – mondja dr. Szilvási István a Szakmai Kollégium Nukleáris Medicina Tagozat elnöke, a Szakmai Kollégium alelnöke.


Szilvási István




– Melyek a legsürgetőbben megoldandó feladatok?

Három komoly bajunk van és három dologra lenne szükség: pénz, pénz és pénz.
A mi szakmánkban sem megfelelő a szakorvos utánpótlás. Hiába szép a szakmánk, az egészségügy általános szegénysége miatt hazánkban elégtelen a műszerellátottság. A korszerű berendezések drágák. Bár a Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központban (ÁEK) van az ország egyik legnagyobb és legszélesebb profilú nukleáris medicina munkahelye, ennek ellenére nekünk sincs SPECT-CT-nk, ami pedig ma a nukleáris medicina „alapműszere” – folytatja dr. Szilvási István, az ÁEK Nukleáris Medicina Osztály vezetője. – majd hozzáteszi: vizsgálataink jelentős része „veszteséges”. Mivel ezeket csak kevés munkahelyen, elégtelen számban végzik, a betegellátás torzul. Számos vizsgálatunk OEP-térítéséből még a felhasznált radiofarmakont sem lehet megvenni.

Szakmánk húzó ereje, jövőjének záloga a radiofarmakológia és a vizsgáló berendezések fejlődése. Specifikus, csak bizonyos folyamatokban, szövetekben dúsuló, izotóppal megjelölt vegyületek (radiofarmakonok) előállításával lehetőség nyílik különféle szerv funkciók, biokémiai-anyagcsere folyamatok – kvantitatíve - vizsgálatára, ill. a kóros elváltozások biológiai „jellemzésére”, irányítva ezzel a terápiát. A molekuláris szintű megközelítés – a molekuláris imaging és terápia – egyre inkább szakmánk mindennapjainak része. A molekuláris imaging „vezérhajója” ma a nukleáris medicina. Ennek oka az, hogy vizsgálatainkhoz elhanyagolható (pico-, nanomol nagyságrendű) anyagmennyiséget kell a szervezetbe juttatni és nagyon sokféle biomolekulát tudunk - elsősorban pozitron sugárzó – izotópokkal megjelölni. Ez a pozitron emissziós tomográfia – a PET - sikerének fő oka. Sajnos hazánk PET-ellátottsága elmarad még a cseh, lengyel, szlovén PET-ellátottságtól is.

Módszereink főleg az onkológia, az endokrinológia és a kardiológia területén tartoznak a „rutin” betegellátáshoz. De minden klinikai területen (neuropszichiátria, nefrourológia, stb.) rendelkezünk megfelelő, klinikailag hasznos - és költséghatékony - vizsgáló módszerrel.

Terápiás eljárásaink is a használt radiofarmakonok specifikusságán alapulnak. A részecskét kibocsátó radioizotópot egy olyan molekulával juttatjuk el a kívánt helyre, amelyik csak abban a folyamatban dúsul, amit kezelni akarunk. Így célzott sugárterápia végezhető. Sajnos – anyagi okokból - izotóp terápiás lehetőségeink is szűkösek


– A Semmelweis Tervről mi a véleménye?

A Semmelweis Terv célja – szerintem – a magyar betegellátó rendszer egységes, átlátható elvek szerinti működtetése, a sokfelé és sok szakterületen meglévő rendezetlenség megszüntetése. Erre nagy szükség van. A betegutak rendezése is szükséges, persze nem a profitorientált IBR rendszer reinkarnációjaként! Közfinanszírozott rendszerekben ugyanis a világban általában nincs szabad kórházválasztás, nincs „választott” szakorvos. Pontosabban van, de nem ingyen. (A „választott” orvos persze nálunk sincs „ingyen”, most gondoljon mindenki arra, amire akar.) De a Semmelweis Terv önmagában nem elég. Feltétlenül szükség van több forrásra is! A Terv megvalósítása csak előfeltétele annak, hogy a várt, elvárt többlet-forrásokat racionálisabban használhassuk fel. Mert józan ésszel nem elvárható, hogy a magyar betegek ellátására évente és fejenként jutó kb. 600-700 dollárból ugyanolyan volumenű és minőségű ellátást nyújtsunk, mint amit Németország, Ausztria 5-6-szor nagyobb összegből. Ismert az ország nyomorúságos gazdasági helyzete. Mégis azt remélem, hogy a Semmelweis Tervet nem fújja el a szél(l Kálmán terv), és a kormány megérti, hogy ha lassabban is, de többletforrásokat kell juttatni a betegellátásnak, mert különben irreverzibilis károk keletkeznek és a már jelenleg is elégtelen színvonalú betegellátás ellehetetlenül. Egyetértek a Semmelweis Tervvel abban is, hogy – legalábbis a nagy – kórházakat országosan egységesen, állami irányítással kell működtetni. Ez az előfeltétele annak, hogy csökkenjen a betegellátásban meglévő jelentős területi egyenlőtlenség. A Terv megvalósulása „csupán” a politikai erőcsoportok (önkormányzati lobbik) megállapodásán múlik. Sikere pedig a többletforrásokon.

– Miként lehetne itthon tartani a fiatal orvosokat?

Megfelelő fizetést kell adni nekik. Nem nyugat-európai jövedelmet, hanem a nyugat-európai bérarányoknak megfelelőt. Hogy egy szakorvosjelölt jövedelme ne az utcaseprőével legyen azonos. Ez ilyen egyszerű. Sajnos a kasszakulcs nem az egészségügyért felelős tárca kezében van. A rezidenseknek felajánlott pénzösszeg tűzoltásra elég, de tartós megoldást nem jelent. A migráció világjelenség, meg nem szüntethető, csak csökkenthető. Folyik a szegényebb országok (orvos) értelmiségének áramlása a gazdagabb országok felé. Ezt az egészségügyben az is elősegíti, hogy a magyar orvosi diplomát egész Európában elismerik. A fiatal, tehetséges orvosok elvándorlása a magyar betegek ellátását súlyosan veszélyezteti. Így mindez az alulfinanszírozott, túlterhelt betegellátás amúgy is recsegő-ropogó rendszerét megrendíti.

A magyar betegellátást a paraszolvencia tartja még úgy-ahogy működésben. Paradox módon éppen ez a fő oka annak, hogy az orvostársadalom nem képes kellő nyomást gyakorolni a kormányzatra jövedelmének érzékelhető javítása érdekében. Ördögi kör.

Át kell alakítani a betegellátás finanszírozási rendszerét. Ez ugyan elodázható, de meg nem kerülhető. A jelenlegi betegellátó rendszer ennyi pénzből nem működtethető. Politikai bátorság kellene annak kimondására, hogy nem jár mindenkinek minden azonnal. Azért nem, mert nincs rá pénz. Az egészségpolitika – helyesen - a szolidaritás elvét hangoztatja. De meg kell határozni, hogy milyen szintű ellátásra van pénz a szolidaritás elvű, közfinanszírozott betegellátásban. Mindenkinek és egyformán. Amire nem jut, azt kiegészítő biztosítás révén vagy „zsebből” (legálisan!!) kell megfizetni. A politika szeretné elkerülni a betegellátás kettészakadását szegény és gazdag ellátásra. De ez mára már létrejött! A tehetősebb betegek vagy - a szolidaritás elvét súlyosan sértő - paraszolvenciával, kapcsolati tőkével hasítanak ki a kicsi tortából aránytalanul nagy szeletet, vagy magánorvosi ellátást vesznek igénybe. Definiált biztosítási alapcsomag híján persze mire is kötnének kiegészítő biztosítást? Amit – az európai országokhoz hasonlóan – be kell vezetni. Persze a járulékfizetési fegyelmet is meg kell erősíteni. Így juthat az egészségügyi dolgozók jövedelmének emelésére is. Többlet-források nélkül folytatódik a közfinanszírozott betegellátás színvonalának romlása. És az orvoselvándorlás is.

– Mi a tagozat és tanács feladata?

A Szakmai Kollégium 60 tagozata ill. tanácsa az egészségügyért felelő államtitkárság szakmai tanácsadó testülete. Általánosságban a tagozatok az elvi és operatív jellegű, a tanácsok a háttér-munkáért felelősek, természetesen szoros együttműködésben. A tagozatok aktuális feladatai közé tartozik a progresszív betegellátás szakmánkénti rendszerének országosan egységes kialakítása, javaslattétel a finanszírozás, a kapacitáselosztás, a szakképzés-továbbképzés módosítására, a fejlesztési stratégiák kidolgozása. A tanácsok feladata a szakmai minimumfeltételek, a szakmai irányelvek, módszertani levelek megújítása, a szakmánkénti adatgyűjtés és a minőségirányítás rendszerének kidolgozása. A nukleáris medicina tagozat és tanács feladatait eddig határidőre elvégezte.

A „nagy” Szakmai Kollégium egyik igen lényeges – de nem könnyű – feladata lesz az egyes szakmák közötti együttműködés rendszerének kialakítása, a szakmák közötti egyeztetés.

– Kérem, ismertesse röviden szakmai életrajzát és ejtsen pár szót családjáról, hobbijáról!

1967-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán szereztem –köztársasági elnöki kitüntetéses – diplomát. 1967-79 között a Semmelweis OTE III. Belklinikáján dolgoztam, 1972-ben belgyógyász, 1980-ban izotópdiagnoszta szakképesítést szereztem. 1979-tól 2007-ig a soknevű (OTE, HIETE, SE-ETK, OGYK) „Szabolcs utca” nukleáris medicina munkahelyén dolgoztam (1985-től vezetőként), majd annak megszűntével, 2007 óta a Honvédkórház – ÁEK Nukleáris Medicina Osztályát vezetem. Kapcsolatom a Semmelweis Egyetemmel sosem szakadt meg. Mellékfoglalkozásban dolgoztam, vezettem a „Kútvölgyibe” került Nukleáris Medicina Tanszéki Csoportot. 1984-ben kandidátusi fokozatot szereztem (később PhD fokozattá minősítették). 2000-ben habilitáltam nukleáris medicina szakterületen. 2009 óta részállású egyetemi tanár vagyok és közreműködtem az Egyetem mára önálló Nukleáris Medicina Tanszékének létrehozásában.

Az egyetemi oktatásban 1972 óta, a nukleáris medicina nemzetközi oktatásában 1990 óta veszek részt. A külföldi ösztöndíjasok oktatása mellett legbüszkébb arra vagyok, hogy 1998 óta az Európai Nukleáris Medicina Társaság továbbképzési dékán-helyetteseként évente 3 nemzetközi szemináriumot rendezek a közép-kelet-európai fiatal szakorvosok számára, amelyen régiónk fiatal szakemberei ingyen vehetnek részt.

Tudományos tevékenységem a klinikai nukleáris medicinához kötődik. 132 közleményem van. Szerkesztője - és szerzője - vagyok szakmám első magyar nyelvű tankönyvének és kézikönyvének is. Egy elektronikus tankönyv társszerzője, egy módszertani kézikönyv szerkesztője vagyok. 23 könyvfejezetet írtam, több jegyzet szerkesztője, szerzője vagyok.

Hosszabb-rövidebb tanulmányúton voltam Erlangenben, Stockholmban, Londonban, Aachenben, Frankfurtban, Bostonban, Bécsben, Münchenben és Klagenfurtban.

Szakmám több nemzetközi és több magyar orvosi társaságnak vagyok tagja. Voltam elnöke a Nukleáris Medicina Szakmai Kollégiumnak, a Magyar Orvostudományi Társaságnak. Tagja vagyok négy nemzetközi és három magyar orvosi szaklap szerkesztő bizottságának.

Több hazai és nemzetközi szakmai kitüntetésben részesültem.

1998-2007 között a Magyar Orvosi Kamara alelnöke voltam. Képviseltem hazánkat a UEMS-ben. 3-3 évig tagja voltam a MAB Eü. Szakbizottságának, illetve az FTT-nek.

Két lányom és hat unokám van. Hobbim a komolyzene – bár zenében mindenevő vagyok - és az egészségügyi publicisztika írás (ez utóbbi gyógyíthatatlan).


2011. 09. 22.

eLitMed

Kapcsolódó anyagok: Magyar Radiológia - 2005;79(4) A PET-CT-készülékek, illetve a sugárterápiás szimulációs CT-készülékek üzemeltetése és finanszírozása - A Radiológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2005;15(10) Molekuláris képalkotás és terápia hazánkban




Magyar Radiológia - 2007;81(7-8)Mi lesz veled, neuroradiológia? Kerekasztal-konferencia a Magyar Neuroradiológiai Társaság XVI. kongresszusán Debrecen, 2007. október 27.




AnyScan – a nukleáris medicina mérföldköve
Integrált kezelés, pontosabb diagnózis a betegségek hatékony kezelésére





HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

Hírvilág

Fekete tarifáért vásárolnak biztonságot a nők

Több lesz a veszélyeztetett várandós?

Hírvilág

Felháborodott háziorvosok

Felháborodtak a háziorvosok, mert visszamenőleg kamatostól kell visszafizetniük azt a kártyapénzt, amit az orvoshoz nem járó páciensek után kaptak.

Egészségpolitika

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Hírvilág

Hálapénz: a félelem bére

Az orvosok szerint hála, a betegek szerint a szolgáltatás ára