Gondolat

Nyugat-európai szintű, de veszteséges az érsebészet - Interjú dr. Entz Lászlóval

2011. AUGUSZTUS 15.


Nincs hiány sebészekből és érsebészekből, de nem mindegyik szakember gyakorolja a szakmát és egyre többen keresnek munkát Nyugaton. Magyarországon nyugat-európai szintű az érsebészeti tevékenység, de a jelenlegi finanszírozás mellett rendkívül veszteségesek a beavatkozások – ismertette dr. Entz László a szakmai kollégium angiológia és érsebészet tagozatvezetője.

Hogyan látja szakmája helyzetét?

Nyugat-Európával összehasonlítva az érsebészet jó pozíciót vívott ki magának az elmúlt 40 évben, abból táplálkozik, amit az elődök megalapoztak. Magas színvonalú a szakmai tevékenység, a betegellátás azonban már nem egyenletes az országban. A beteg hozzájut a legmagasabb szintű, nyugat-európai ellátáshoz, de sorállás van érte és csak szigorúan indokolt esetben kapja meg például az aorta stent- graft beültetést – mondta dr. Entz László a városmajori Érsebészeti Klinika igazgató-helyettese, egyetemi tanár.

A szervezés terén egyenetlenségek vannak, nincs lefedve az ország a megfelelő érsebészeti ellátással. Sok intézményben csak névleg van érsebészet és kis betegforgalmú intézetekben is létezik, de ez csak a szakma gyakorlására alkalmas. Az ellátás és a pénzeszközök csoportosítása szempontjából a nagy régiókban kellene megtervezni a centrumokat a progresszivitás szintje, a területi megosztás figyelembe vételével. A centrumok alkalmasak lennének az érsebészeti ellátásra és a specifikus esetek továbbküldését is megszervezhetnék.

Melyek a legfontosabb megoldandó feladatok?

Jobb szervezéssel ésszerűen lehetne felhasználni a rendelkezésre álló pénzeszközöket. A fejlődéshez azonban további beruházás szükséges. Akkor érdemes fejleszteni, ha rendelkezésre áll a megfelelő struktúra. Elég szakember, aktív sebész és érsebész rendelkezik a megfelelő szakvizsgával, de nem mindenki gyakorolja a szakmát vagy nincs lehetősége gyakorolni. Ezt kellene jobban megszervezni. Az utánpótlást a vertikális fejlődés szempontjából sújtja, hogy a fiatal sebészek Nyugaton keresnek munkát, és egyre kevesebb az érdeklődő, hogy további két év tanulással érsebészetből ráépített szakvizsgát tegyen. Az általános sebésznek hat év kell a szakvizsga megszerzéséhez, s utána még két év a ráépített szakvizsgához. Ez azt jelenti, hogy optimális esetben a hallgatóból 32 éves korára lesz érsebész.

A finanszírozás megoldása a másik feladat. Az érsebészet nagyon veszteséges. Bár az előző miniszter által elrendelt ráfordítási adatgyűjtés eredményét az előző kollégium feldolgozta és ajánlásokat is tett, de ezek sorsát még nem ismerjük. A különböző intézetekből bejövő adatok szerint az érsebészeti beavatkozások átlagosan kétszer annyiba kerülnek, mint amennyit az OEP finanszíroz. Csak a kisebb műtétek nyereségesek, mint például a nyaki érműtét.
A fentiek újragondolása után kéne egyeztetni az OEP-pel és előre lépni a finanszírozás terén.

Az intézmények minősítése is fontos téma. Azt tudjuk, hogy milyen minimumfeltételekkel működnek az egyes ellátási szintek, de ezeket felül kell vizsgálni. A Semmelweis Terv szerint átsorolódnak az intézmények megye és régió szerinti rendszerbe, tíz nagy régió lesz és bizonyos kórházak nem tudják azt a területet kiszolgálni, mint eddig, mert eddig esetleg alacsonyabb progresszivitás is elég volt.


Entz László




A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről?

A nagytérségek kialakítása után a terv szerint kb. 1 millió ember ellátását kell megszervezni térségenként. A megfelelő, magas szintű érsebészeti ellátáshoz 100 000 lakosra 5-6 érsebészeti ágy szükséges, ez nagytérségenként 50-60 ágyat jelent a hozzátartozó teljes kapacitással a kivizsgálástól a műtét utáni ellátásig, rehabilitációig.
Ennek a tervben megadott progresszivitási szinteknek megfelelő kialakítása szükséges, amely sok helyen munkaerő és TVK átcsoportosítást tehet szükségessé. Budapest vonatkozásában ez mintegy 120-140 ágyat jelent, amely négy (célszerűen két pesti és két budai) intézetben megvalósítható lenne. A tervben szereplő, nagy népegészségügyi jelentőségű kórképek illetve életmentő beavatkozások TVK-jának eltörlésére is lehetne mód, ezt mindenképpen az érsebészet területére is aktualizálni szükséges.

Milyen tervei vannak a tanács, illetve a tagozat tagjaival?

Angiológus nincs a tagozatban. A tanácsban három angiológus, egy invazív radiológus és hat érsebész kapott helyet és ez jó arány. A tanács által kidolgozott munkát a tagozat vitatja meg, hagyja jóvá, ezért minden esetben kétoldalúnak kell lenni a kapcsolatnak.

Ismertetné szakmai életútja legfontosabb állomásait?

Radiológia, általános sebészet és érsebészet szakvizsgáim vannak. Részt veszek a
medikusoktatásban magyar, német és angol nyelven, évente egy-két érsebész szakorvos-jelölt szakmai képzését irányítom és érsebészeti gyakorlatot tartok. PhD. témavezető vagyok az érsebészeti kutatások terén. Eddig hallgatóim közül hárman védték meg értekezésüket. Nyolc könyvfejezetem, 80 jelentősebb közleményem van. Közleményeim kumulatív impakt faktora 55,963, összes idézettségem 205, ebből független idézettségem 157. A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaságnak 1997-től vezetőségi tagja vagyok és több társaság tagjaként tevékenykedem. Több szakmai lap szerkesztőbizottságában dolgozom. Az orvostudomány kandidátusa 1995 óta vagyok, melyet a SOTE-n PhD-nak fogadtak el. A Semmelweis Egyetemen habilitáltam 2006-ban, 2008-tól egyetemi tanári kinevezést kaptam.

Kérem, mutassa be családját, beszéljen hobbijáról!

Feleségem gyógyszerész, négy gyermekünk van, két fiú és két lány. Mindannyian egyetemet végeztek, egyikük orvos, másikuk művészettörténész, a harmadik közgazdász, a negyedik borász. Jómagam amatőr színész és rendező vagyok, a dunaalmási Öregmalom Színtársulatot vezetem. A baráti társaságból kinőtt színtársulatunk non-profit módon működik, nem kérünk pénzt fellépéseinkért, az adományokat az előadást fogadó településnek vagy művelődési háznak ajánljuk fel. Másfél évente mutatunk be egy-egy darabot, legutóbb Csathó Kálmán: Lilla című romantikus színművével léptünk színpadra. Előadásainknak több alkalommal helyet adott a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúria is.

eLitMed; Császi Erzsébet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.